Leveldi Kozma Ferenc, írói nevein: Rimay Kálmán és Bárd Miklós (Marcali, 1857. február 26. – Budapest, 1937. május 4.) magyar költő, katona. Kozma Andor (1861–1933) költő testvére, Kozma Sándor (1825–1897) jogász fia.

Életpályája A régi dunántúli nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Sándor (1825-1897), jogász, édesanyja lipcsei Dóczy Regina (1836-1879) volt. Középiskolai tanulmányait Pesten, Pécsett és Székesfehérváron végezte el. 1875-ben a műegyetemre iratkozott be. 1879. november elsejével hadapróddá (kadét) nevezték ki a cs. és kir. 16. huszárezredhez.Kais. Königl. Militär-Schematismus 1880. Wien, 1879.476. o. 1883-ig itt szolgált, majd a cs. és kir. 10. huszárezredhez helyezték át.Kais. Königl. Militär-Schematismus 1884. Wien, 1883. 538. o. 1893-ban átkérte magát méneskarhoz, nyugdíjazásáig itt szolgált.Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegs-Marine 1894. Wien, 1894. 606. o. 1904-től a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1918 november 1-el ezredesként nyugállományba vonult, ennek alkalmából vezérőrnagyi címet és jelleget kapott.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1918/142. 4103. o. Nagykőrösön telepedett le.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1918/145. 4219. o. 1921-től a fővárosban élt.

Munkássága Már műegyetemi hallgató korában jelentek meg versei Rimay Kálmán álnéven. Majd Bárd Miklós néven vált híressé. Lírája konzervatív, verseiben dicsőítette a háborút, elkeseredetten támadta a forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Természet- és életszeretete panteista meggyőződést érlelt benne, ezáltal legjobb verseiben a szimbolizmushoz közeledett. Elégikus, kései verseiben gyakoriak a látomásszerű metaforák. Kései lírájában erőteljesek a szimbolista és expresszionista hatások.

Házassága és gyermekei Felesége Nyíry Erzsébet (1858–1944), aki Nyíri Ferenc (1831–1907), a császárszállási mintagazdaság tulajdonosának a lánya volt. Házasságukból született: leveldi Kozma Miklós (1884–1941), belügyminiszternek és a Magyar Távirati Irodának az elnöke, Kárpátalja kormányzói biztosa. Neje algyesti Tüköry Melitta. leveldi Kozma György (1888–?), Békés vármegye főispánja. leveldi Kozma Dénes, huszártiszt, aki az első világháborúban hősi halált halt.

Értékelése Rákosi Jenő kora „legeredetibb, leghatalmasabb, érzelemben a legmélyebb, gondolatokban a legmagasabban járó” költőjének tartotta.Rákosi Jenő: Emlékezések. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2018. (Nemzeti könyvtár) 305. o.

Művei Versek; bev. Rákosi Jenő; Budapesti Hírlap, Budapest, 1902 Bacsó Pál és egyéb ver­sek (1904) Bárd Miklós költeményei. 1887–1913; Kisfaludy Társaság, Budapest, 1915 Vezeklés. Verses regény; Kisfaludy Társaság, Budapest, 1920 Bárd Miklós újabb költeményei; Csáthy, Budapest, 1925 Köd (verses regény, 1929) Újabb válogatott költemények; MTA, Budapest, 1935 Bárd Miklós művei (I–VI., Budapest, 1940–1943)

Források Merényi Oszkár: Bárd Miklós. Tanulmányok és adalékok a költő életéhez és műveihez (Kaposvár, 1939) Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959) Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999

Jegyzetek

További információk Magyar életrajzi lexikon [ A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, IV. kötet. Szerk. Sőtér István.] Kozma Ferenc versei Schöpflin Aladár: Bárd Miklós, Nyugat, 1937 Kárókatona.hu Ábrahám Ernő: Bárd Miklós; Bethlen Gábor Szövetség, Budapest, 1938 (Bethlen Gábor könyvtár) Arany-Tóth Pál: Bárd Miklós; Corvina, Kispest, 1940

Kategória:Magyar költők Kategória:A Császári és Királyi Fegyveres Erők magyar katonái Kategória:Marcaliak Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek