A koppenhágai metró (dánul: Københavns metro) a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. Az M1-es és M2-es vonalakat 2002 októberében nyitották meg, és bővítették 2003-ban, illetve 2007-ben, a hálózat 2019-ben az M3-assal, végül 2020-ban és 2024-ben az M4-essel érte el a jelenlegi hosszát.
A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik.
Történelem
1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metrókonzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni.
Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002. október 19-én adták át. 2003. május 29-én készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, október 12-étől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni (a Flintholm állomás átadásra csak 2004. január 24-én került sor). Ugyanabban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak.
2019. szeptember 29-én elindult a harmadik, M3-as vonal (Cityringen), amely a Kongens Nytorvtól Østerporton, Frederiksbergen és a koppenhágai főpályaudvaron át ugyanaddig az állomásig közlekedik. 2020. március 28-ától az északkeleti Orientkajig tartó kiágazáson is közlekednek a vonatok, délkelet felé pedig eleinte a főpályaudvarig, majd 2024. június 22-étől egészen København Sydig, ez az M4-es metróvonal.
Vonalak Vonal Végállomások 25px|link=M1-es metróvonal (Koppenhága) Vanløse Vestamager 2002. október 19. 13,1 1525px|link=M2-es metróvonal (Koppenhága) Vanløse Københavns Lufthavn 2002. október 19. 14,2 1625px|link=M3-as metróvonal (Koppenhága) Cityringen 2019. szeptember 29. 15,5 1725px|link=M4-es metróvonal (Koppenhága) Orientkaj København Syd 2020. március 28. 10,2 13
A koppenhágai metróhálózat négy vonalból áll. Az M1-es és az M2-es Vanløséből indul, Christianshavn állomás után kettéágaznak, majd az Amager szigetén található Vestamagerig (M1), illetve a koppenhágai repülőtérig (M2) közlekednek. Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Københavns Lufthavn – van a metróknak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása. A 2019-ben megnyitott M3-as vonal egy körgyűrű Østerbro, Nørrebro, Vesterbro és Indre By városrészekben. Østerport és København H állomások között vele párhuzamosan halad a M4-es metró, ennek északi végállomása, Orientkaj a nordhavni kikötőben található, délen pedig København Sydig közlekedik.
Térkép
Állomások
thumb|250px|right|Mozgólépcsők az Amagerbro metróállomáson Jelenleg 4 vonalon 44 állomás található, ebből 28 föld alatti, míg 16 felszíni állomás. Az M1-es és M2-es vonal valamennyi állomását a KHR Arkitekter tervezte, akik természetes napfénnyel megvilágított, nyitott állomásokat hoztak létre. Az állomások előtt egy információs oszlop található, amelyet egy nagy „M” betű jelöl, és amely információs képernyőkkel van felszerelve. Minden állomáson található egy földszint alatti előcsarnok, ahol jegyekkel és helyi információkkal kapcsolatos tájékoztatás, valamint jegyautomaták és jegyérvényesítő készülékek találhatók. Az állomások szigetperonokkal épültek, és teljes mértékben akadálymentesítettek. A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották.
A legmélyebben fekvő állomás a Marmorkirken, aminek az alsó peronja 30 méterrel van az utcaszint alatt.
Szerelvények
thumb|250px|right|Hitachi Rail Italy Driverless Metro szerelvény thumb|250px|right|Egy metrószerelvény belülről A rendszer 64 darab, a Hitachi Rail Italy által gyártott és az olasz Giugiaro Design által tervezett, vezető nélküli elektromos motorvonatot használ, amelyek a „Hitachi Rail Italy Driverless Metro” nevet viselik.Cityringens nye metrotog kører hurtigere og tættere , Jyllands-Posten, 31 January 2015
Az M1-es és M2-es metróvonalat összesen 42 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények teljes hosszukban átjárhatók. Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken. A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található. A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják.
A vonatok frissített változata 2019 óta közlekedik az M3-as és M4-es metróvonalakon (39 db), illetve ezek kissé eltérő változata az M1-es és M2-es vonalakon (a korábbi 34 mellett 8 db).
Jegyzetek
Fordítás
További információk Københavns Metro og Metroselskabet Københavns Kommune
Kategória:Koppenhágai metró