Szulfid- és rokon ásványok

250px|bélyegkép|Pirit 250px|bélyegkép|Galenit 250px|bélyegkép|Cinnabarit

A szulfid- és rokon ásványok képezik az ásványrendszertani osztályozás egy ásványosztályát. Ide sorolják a szulfidokat, szelenideket, telluridokat, antimonidokat és bizmutidokat, vagyis a kén, szelén, tellúr, antimon és bizmut vegyületeit. Az osztály ásványainak legnagyobb és legfontosabb részét a szulfidásványok alkotják, a többi vegyületeknek, jóllehet sokfélék és változatosak, alárendeltebb szerepük van.

Előfordulásuk Az ebbe az osztályba tartozó vegyületek mennyiségileg a földkéreg megközelítőleg 0,15%-át teszik ki. Ezek nagy része vas-szulfid, a többinek az együttes mennyisége nem éri el a 0,01%-ot.

Jellemzőik A szulfidos vegyületek képzésében részt vevő legfontosabb elemek: mangán (Mn), vas (Fe), kobalt (Co), nikkel (Ni), réz (Cu), cink (Zn), germánium (Ge), arzén (As), molibdén (Mo), ezüst (Ag), kadmium (Cd), ón (Sn), antimon (Sb), platina (Pt), arany (Au), higany (Hg), tellúr (Tl), ólom (Pb) és bizmut (Bi).

A szulfidok általános jellegzetessége a fémes megjelenés, átlátszatlanság és a magas sűrűség. Jól vezetik az elektromos áramot illetve félvezetők.

A szulfidok ásványosztályra rendkívül változatos kristályszerkezetek jellemzőek. Ennek egyik oka az, hogy anion gyanánt a kénen kívül a másik két fémes elem, a szelén és tellúr is szerepelhet, de közülük szerkezeti változás nélkül csak a szelén helyettesítheti a ként, a nagyobb méretű és fémesebb jellemű tellúr már csak egy-két szulfidszerkezetbe (pl. altait) léphet be rácsmódosulás nélkül. Emiatt a telluridok nagy részének külön rácstípusa van.

Gyakori jelenség a szulfidok körében, hogy a kationpozíciókat két vagy több, egymással nem egyenértékű fématom is betöltheti (kettős szulfidok).

Egyes esetekben a félfémek (As, Sb, Bi) a valódi fémekhez társulva ezekkel egyenlően viselkednek, s fémes kötésű, ötvözetszerű rács alakítanak ki. Más esetekben a szulfidrácsban töltenek be ugyancsak a valódi fémekhez hasonló szerepet, s ezzel a kettős szulfidok sajátos fajtája jön létre. Egy másik változat, amikor szintén a szulfidos rácsban, félfémes jellegüknek megfelelően, a fémekkel nem ekvivalens szerepük van, s így a komplex szulfidok (szulfosók) csoportja jön létre. Az erősen negatív kénnel egyszerű félfém-szulfid is létrejöhet (As2S3).

A szulfidok a legfontosabb ércásványok. Magmás folyamatok során keletkeznek a földkéreg mélyebb rétegeiben, de meteoritekben is előfordulnak. A felszínen vagy felszínközelben rendszerint elbomlanak. A szulfidvegyületek szétesnek és a belőlük felszabaduló fémek a talajvizek, valamint a légkör anyagaival kölcsönhatásba lépve színpompás oxid-, hidroxid, karbonát-, szulfát- és foszfátvegyületeket képeznek. Az érctelepek így átalakult felső övét vaskalapnak nevezik. A bomlás során a színesfémek nagy része oldatba kerül és lefelé vándorolva elér az oxigénszegény zónákba, ahol ismét kicsapódik szulfidként. Az itt kialakuló gazdag teleprész a cementációs öv.

Szulfidok rendszerezése Dana-féle rendszer A hagyományos Dana-féle ásványrendszertan szerint a szulfidok osztálya hat alosztályra osztható: egyszerű szulfidok, arzenidek, antimonidok, telluridok, szelenidek és szulfosók. Az új Dana-féle rendszertan a szulfidokat két osztályba sorolja: külön a szulfidokat és külön a szulfosókat.

II – 2 Szulfidok

2.0 Besorolatlan szulfidok (Dana-féle sorszám nélküliek)

Kalkocitcsoport 2.0.0.0 Argentit Ag2S Nikkelincsoport 2.0.0.0 Imgreit NiTe Piritcsoport 2.0.0.0 Bravoit (Fe,Ni,Co)S2 Szelenidek 2.0.0.0 Achavalit FeSe Szelenidek: Te 2.0.0.0 Vihorlatit Bi8+x(Se,Te,S)11-x Szilicidek 2.0.0.0 Ferdisilicit FeSi2 2.0.0.0 Fersilicit FeSi Szulfidok 2.0.0.0 Bayankhanit Cu6HgS4 2.0.0.0 Dayingit CuCoPtS4 2.0.0.0 Dzhezkazganit (Pb,Cu,Rh)S2 2.0.0.0 Horobetsuit (Bi,Sb)2S3 2.0.0.0 Iridisit (Ir,Cu,Rh,Ni,Pt)S2 2.0.0.0 Izokalkopirit Cu8Fe9S16 2.0.0.0 Jaipurit CoS 2.0.0.0 Kitaibelit Ag10PbBi30S51 Szulfosók: As, Sb 2.0.0.0 Stibioenargit Cu3(Sb,As)S4 Szulfosók: Bi 2.0.0.0 Bizmutoplagionit 5PbS.4Bi2S3 Szulfosók: Sb 2.0.0.0 Plumosit Pb2Sb2S5 Szulfosók: Sn 2.0.0.0 Volfsonit Cu10CuFeFe2Sn3S16 Szulfosók: Te 2.0.0.0 Protojoseit Bi4TeS2 Telluridok 2.0.0.0 Dilithium Li2Te 2.0.0.0 Sztrokayite Bi3TeS2 Telluridok 2.0.0.0 Kurilit (Ag,Au)2(Te,Se,S)

2.1 AmXp (ahol m:p>3:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.1.1.1 Algodonit Cu6As 2.1.2.1 Horsfordit Cu5Sb 2.1.3.1 Telargpalit (Pd,Ag)3Te 2.1.4.1 Duranusit As4S 2.1.5.1 Bezsmertnovit Au4Cu(Te,Pb) 2.1.6.1 Bilibinskit Au3Cu2PbTe2

2.2 AmBnXp (ahol (m+n):p>3:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.2.1.1 Diszkrazit Ag3Sb 2.2.1.2 Allargentum Ag1-xSbx(x=0.009-0.16) 2.2.2.1 Domeykit Cu3As 2.2.2.2 Kutinait Cu14Ag6As7 2.2.2.3 Dienerit Ni3As 2.2.3.1 Bogdanovit (Au,Te,Pb)3(Cu,Fe) 2.2.4.1 Atheneit (Pd,Hg)3As 2.2.5.1 Vincentit (Pd,Pt)3(As,Sb,Te) 2.2.6.1 Keithconnit Pd3-xTe (x=0.14-0.43)

2.3 AmBnXp (ahol (m+n):p>5:2) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.3.1.1 Koutekit Cu5As2 2.3.2.1 Orcelit Ni5-xAs2 (x=0.23) 2.3.3.1 Stibiopalladinit Pd5Sb2 2.3.3.2 Palarstanid Pd8(Sn,As)3 2.3.4.1 Parkerit Ni3(Bi,Pb)2S2 2.3.5.1 Shandit Pb2Ni3S2 2.3.5.2 Rhodoplumsit Pb2Rh3S2 2.3.6.1 Vozhminit (Ni,Co)4(As,Sb)S2 2.3.7.1 Laflammeit Pd3Pb2S2

2.4 AmBnXp (ahol (m+n):p>2:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.4.1.1 Akantit Ag2S 2.4.1.2 Naumannit Ag2Se 2.4.1.3 Aguilarit Ag4SeS 2.4.2.1 Hessit 2.4.2.2 Cervelleit Ag4TeS 2.4.3.1 Uytenbogaardtit Ag3AuS2 2.4.3.2 Fischesserit Ag3AuSe2 2.4.3.3 Petzit Ag3AuTe2 2.4.4.1 Jalpait Ag3CuS2 2.4.5.1 Mckinstryit (Ag,Cu)2S 2.4.6.1 Stromeyerit AgCuS 2.4.6.2 Eucairit CuAgSe 2.4.7 Kalkocitcsoport ([Cu]2-xS] ) 2.4.7.1 Kalkocit Cu2S 2.4.7.2 Djurleit Cu31S16 2.4.7.3 Digenit Cu9S5 2.4.7.4 Roxbyit Cu1.78S 2.4.7.5 Anilit Cu7S4 2.4.7.6 Geerit Cu8S5 2.4.7.7 Spionkopit Cu1.4S 2.4.8.1 Weissit Cu1.9Te 2.4.9.1 Bellidoit Cu2Se 2.4.10.1 Berzelianit Cu2Se 2.4.11.1 Cuprostibit Cu2(Sb,Tl) 2.4.12.1 Crookesit Cu7(Tl,Ag)Se4 2.4.12.2 Sabatierit Cu4TlSe3 2.4.13.1 Carlinit Tl2S 2.4.14.1 Palladoarzenid Pd2As 2.4.15.1 Palladobizmutarzenid Pd2(As,Bi) 2.4.16.1 Majakit PdNiAs 2.4.16.2 Menshikovit Pd3Ni2As3 2.4.17.1 Petrovskait AuAg(S,Se) 2.4.18.1 Novakit (Cu,Ag)21As10 2.4.19.1 Rhodoarzenid (Rh,Pd)2As 2.4.19.2 Palladodimit (Pd,Rh)2As 2.4.20.1 Polkanovit Rh12As7 2.4.21.1 Suredait PbSnS3 2.4.22.1 Naldretteit Pd2Sb

2.5 AmBnXp (ahol (m+n):p>3:2) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.5.1.1 Umangit Cu3Se2 2.5.2.1 Bornit Cu5FeS4 2.5.3.1 Heazlewoodit Ni3S2 2.5.4.1 Oregonit Ni2FeAs2 2.5.5.1 Thalcusit TlCu3FeS4 2.5.5.2 Bukovit Tl2Cu3FeSe4 2.5.5.3 Murunskit K2Cu3FeS4 2.5.6.1 Argirodit Ag8GeS6 2.5.6.2 Canfieldit Ag8SnS6 2.5.7.1 Daomanit CuPtAsS2 2.5.8.1 Imiterit Ag2HgS2 2.5.8.2 Brodtkorbit Cu2HgSe2 2.5.9.1 Chvilevait Na(Cu,Fe,Zn)2S2 2.5.10.1 Putzit (Cu4.7Ag3.3)GeS6

2.6 AmBnXp (ahol (m+n):p>4:3) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.6.1.1 Dimorphit As4S3 2.6.2 Joseitcsoport 2.6.2.1 Joseit Bi4(S,Te)3 2.6.2.2 Joseit-B Bi4(S,Te)3 2.6.2.3 Ikunolit Bi4(S,Se)3 2.6.2.4 Laitakarit Bi4(Se,S)3 2.6.2.5 Pilsenit Bi4Te3 2.6.2.6 Poubait PbBi2Se2(Te,S)2 2.6.2.7 Rucklidgeit (Bi,Pb)3Te4 2.6.2.8 Babkinit Pb2Bi2(S,Se)3 2.6.3.1 Kochkarit PbBi4Te7 2.6.3.2 Aleksit PbBi2Te2S2 2.6.3.3 Hedleyit Bi7Te3 2.6.4.1 Genkinit (Pt,Pd)4Sb3 2.6.4.2 Oulankait (Pd,Pt)5(Cu,Fe)4SnTe2S2 2.6.5.1 Temagamit Pd3HgTe3 2.6.6.1 Donharrisit Ni8Hg3S9 2.6.7.1 Saddlebackit Pb2Bi2Te2S3

2.7 AmBnXp (ahol (m+n):p>9:8) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.7.1 Pentlanditcsoport 2.7.1.1 Pentlandit (Fe,Ni)9S8 2.7.1.2 Argentopentlandit Ag(Fe,Ni)8S8 2.7.1.3 Kobaltpentlandit Co9S8 2.7.1.4 Shadlunit (Pb,Cd)(Fe,Cu)8S8 2.7.1.5 Mangán-shadlunit (Mn,Pb)(Cu,Fe)8S8 2.7.1.6 Geffroyit (Ag,Cu,Fe)9(Se,S)8 2.7.2.1 Mackinawit (Fe,Ni)S0.9 2.7.3.1 Yarrowit Cu9S8 2.7.4.1 Godlevskit (Ni,Fe)9S8 2.7.5.1 Kharaelakhit (Pt,Cu,Pb,Fe,Ni)9S8 2.7.6.1 Tischendorfit Pd8Hg3Se9

2.8 AmBnXp (ahol (m+n):p>1:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.8.1 Galenitcsoport 2.8.1.1 Galenit PbS

2.8.1.2 Clausthalit PbSe 2.8.1.3 Altait PbTe 2.8.1.4 Alabandit MnS 2.8.1.5 Oldhamit (Ca,Mg,Fe)S 2.8.1.6 Niningerit (Mg,Fe,Mn)S 2.8.1.7 Borovskit Pd3SbTe4 2.8.1.8 Crerarit (Pt,Pb)Bi3(S,Se)4-x (x~0.7) 2.8.1.9 Keilit (Fe,Mg)S 2.8.2 Szfaleritcsoport 2.8.2.1 Szfalerit (Zn,Fe)S 2.8.2.2 Stilleit ZnSe 2.8.2.3 Metacinnabarit HgS 2.8.2.4 Tiemannit HgSe 2.8.2.5 Coloradoit HgTe 2.8.2.6 Hawleyit CdS 2.8.3.1 Polhemusit (Zn,Hg)S 2.8.4.1 Xingzhongit (Pb,Cu,Fe)(Ir,Pt,Rh)2S4 2.8.5.1 Cooperit (Pt,Pd,Ni)S 2.8.5.2 Vysotskit (Pd,Ni)S 2.8.5.3 Braggit (Pt,Pd,Ni)S 2.8.6.1 Polarit Pd(Bi,Pb) 2.8.7 Wurtzitcsoport 2.8.7.1 Wurtzit (Zn,Fe)S 2.8.7.2 Greenockit CdS P 2.8.7.3 Cadmoselit CdSe 2.8.7.4 Rambergit MnS 2.8.8.1 Hipercinnabarit HgS 2.8.9.1 Troilit FeS 2.8.10.1 Pirrhotin Fe(1-x)S (x=0-0.17) 2.8.10.2 Smythit (Fe,Ni)9S11 2.8.11 Nikkelincsoport 2.8.11.1 Nikkelin NiAs 2.8.11.2 Breithauptit NiSb 2.8.11.3 Sederholmit NiSe 2.8.11.4 Hexatestibiopanickelit (Ni,Pd)(Te,Sb) 2.8.11.5 Sudburyit (Pd,Ni)Sb 2.8.11.6 Kotulskit Pd(Te,Bi) 2.8.11.7 Sobolevskit PdBi 2.8.11.8 Stumpflit Pt(Sb,Bi) 2.8.11.9 Langisit (Co,Ni)As 2.8.11.10 Freboldit CoSe 2.8.11.11 Sorosit Cu(Sn,Sb) 2.8.12.1 Covellit CuS 2.8.12.2 Klockmannit CuSe 2.8.13.1 Vulkanit CuTe 2.8.14.1 Cinnabarit HgS 2.8.15.1 Mátrait ZnS 2.8.16.1 Millerit NiS 2.8.16.2 Makinenit NiSe 2.8.17.1 Ruténarzenit (Ru,Ni)As 2.8.17.2 Cherepanovit RhAs 2.8.18.1 Modderit (Co,Fe)As 2.8.19.1 Westerveldit (Fe,Ni,Co)As 2.8.20 Tsumoitcsoport 2.8.20.1 Tsumoit BiTe 2.8.20.2 Szulfótsumoit Bi3Te2S 2.8.20.3 Nevskit Bi(Se,S) 2.8.20.4 Ingodit Bi(S,Te) 2.8.20.5 Telluronevskit Bi3TeSe2 2.8.21.1 Platinite (Bi,Pb)3(Se,S)4 2.8.22.1 Realgár AsS 2.8.22.2 Pararealgár AsS 2.8.22.3 Uzonit As4S5 2.8.22.4 Alacranit As8S9 2.8.23.1 Herzenbergit SnS 2.8.24.1 Empressit AgTe 2.8.25.1 Muthmannit AgAuTe2

2.9 AmBnXp (ahol (m+n):p=1:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.9.1 Kalkopiritcsoport 2.9.1.1 Kalkopirit CuFeS2 2.9.1.2 Eskebornit CuFeSe2 2.9.1.3 Gallit CuGaS2 2.9.1.4 Roquesit CuInS2 2.9.1.5 Lenait AgFeS2 2.9.1.6 Laforetit AgInS2 2.9.2 Stannitcsoport 2.9.2.1 Stannit Cu2FeSnS4 2.9.2.2 Cernyit Cu2CdSnS4 2.9.2.3 Briartit Cu2(Zn,Fe)GeS4 2.9.2.4 Kuramit Cu3SnS4 2.9.2.5 Sakuraiit (Cu,Zn,Fe,In,Sn)4S4 2.9.2.6 Hocartit Ag2FeSnS4 2.9.2.7 Pirquitasit Ag2ZnSnS4 2.9.2.8 Velikit Cu2HgSnS4 2.9.2.9 Kesterit Cu2(Zn,Fe)SnS4 2.9.2.10 Ferrokesterit Cu2(Fe,Zn)SnS4 2.9.2.11 Barquillit Cu2CdGeS4 2.9.3.1. Mawsonit Cu6Fe2SnS8 2.9.3.2 Chatkalit Cu6FeSn2S8 2.9.3.3 Stannoidit Cu8Fe3Sn2S12 2.9.4 Germanitcsoport 2.9.4.1 Renierit (Cu,Zn)11(Ge,As)2Fe4S16 2.9.4.2 Germanit Cu26Fe4Ge4S32 2.9.4.3 Maikainit Cu20(Fe,Cu)6Mo2Ge6S32 2.9.4.4 Ovamboit Cu20(Fe,Cu,Zn)6W2Ge6S32 2.9.5.1 Morozeviczit (Pb,Fe)3Ge1-xS4 2.9.5.2 Polkovicit (Fe,Pb)3(Ge,Fe)1-xS4 2.9.6.1 Hemusit Cu6SnMoS8 2.9.6.2 Kiddcreekit Cu6SnWS8 2.9.7.1 Putoranit Cu1.1Fe1.2S2 2.9.8.1 Talnakhit Cu9(Fe,Ni)8S16 2.9.8.2 Haycockit Cu4Fe5S8 2.9.8.3 Mooihoekit Cu9Fe9S16 2.9.9.1 Raguinit TlFeS2 2.9.10.1 Teallit PbSnS2 2.9.11.1 Rasvumit KFe2S3 2.9.12.1 Sternbergit AgFe2S3 2.9.12.2 Picotpaulit TlFe2S3 2.9.13.1 Kubanit CuFe2S3 2.9.13.2 Argentopirit AgFe2S3 2.9.13.3 Izokubanit CuFe2S3 2.9.14.1 Idait Cu5FeS6 2.9.14.2 Catamarcait Cu6GeWS8 2.9.15.1 Nukundamit (Cu,Fe)4S4 2.9.16.1 Mohit Cu2SnS3 2.9.17.1 Caswellsilverit NaCrS2 2.9.17.2 Schollhornit Na0.3CrS2·(H2O) 2.9.17.3 Cronusit Ca0.2(H2O)2CrS2 2.9.18.1 Petrukit (Cu,Fe,Zn)2(Sn,In)S4 2.9.19.1 Bartonit K3Fe10S14 2.9.19.2 Chlorbartonit K6Fe24S26(Cl,S)

2.10 AmBnXp (ahol (m+n):p=3:4) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok

2.10.1 Linnaeitcsoport 2.10.1.1 Linnaeit CoCo2S4 2.10.1.2 Carrollit Cu(Co,Ni)2S4 2.10.1.3 Fletcherit Cu(Ni,Co)2S4 2.10.1.4 Tyrrellit (Cu,Co,Ni)3Se4 2.10.1.5 Bornhardtit CoCo2Se4 2.10.1.6 Siegenit (Ni,Co)3S4 2.10.1.7 Polidimit NiNi2S4