Ajtós

Ajtós elpusztult középkori település Békés vármegyében, Gyula határában.

Fekvése Gyula mai határában a történelem folyamán sok község létezett, ezek egyike volt Ajtós. Nevét ma Ajtósfalva, Gyula egyik peremkerülete őrzi.

Az egykori Ajtós a mai Gyulától ÉNy-ra, a Körös hordalékhátán feküdt.

1874-ben Haan Lajos és Sztraka Ernő Gyulától ÉNy-ra azonosította a falu és a templom helyét. Karácsonyi János az elpusztult falut a ferences rendház helyén vélte felfedezni. 1934-ben Implom József ásatott Ajtóson, de középkori leleteket nem talált. 1991-ben Dr. Szatmári Imre meghatározta a falu helyét, de templomát nem sikerült megtalálnia.

Albrecht Dürer leírása:

"Én, ifjabb Albrecht Dürer, összegyűjtöttem édesapám feljegyzéseiből, honnét származott, hogy került ide, hogyan élt és hogyan halt meg békében" - írta 1524 karácsonya után Nürnbergben Családi krónika című művében Dürer Albert. Ugyanebben az írásban olvasható az is: "Idősebb Albrecht Dürer a magyar királyságban született egy Ajtós nevű kis faluban, Gyula városa közelében, nyolc mérföldnyire Várad alatt, a családja pedig marha- és lótenyésztésből tartotta fenn magát. (…)"

Nevének eredete

Nevét 1404-ben említik először, majd 1418-ban, 1456-ban, 1510-ben, 1532-ben is tesznek róla említést. Utoljára 1556-ban Eytas néven szerepel az okiratokban.Bvmt II. 9-11;BO I. 46; BO II. 73; Cs I. 648.

bélyegkép|210px|jobbra|1456. október 7. Az aradi káptalan oklevele Nevét 1456-ban egy oklevél említi: „Az aradi káptalan bizonyítja, hogy néhai Maróthy László bán fiait – Lászlót és Mátét – beiktatta az Ajtóst Keresztélyné által elzálogosított Zaránd megyei Kégyós birtokba.”

Gyula várával „délnyugotról határos Apáthi és Kigyós; nyugotról mai határabeli Fövényes; - úgy határos Csaba, 's mai határabeli Vesze és Ajtos”. Lejjebb ugyancsak Ajtósról írja: „Ajtos – mai nevén Ajtosfok 1517-dik évben a ' budai káptalannak egy hiteles oklevele szerint : Ajtos Mihály és Ferencz birtoka volt, most gróf Wenckheim József Gyula alatti majorsági birtoka a' fejér Körös jobb partján, egész – az elébbi szám alatt emlitett Veszéig elterjed ő nagy erdejével.Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most.

A településsel kapcsolatba hozható személyek nevei bélyegkép|100px|jobbra|Idősebb Albrecht Dürer Keresztélyné id. Albrecht Dürer aranyműves, ifj. Albrecht Dürer reneszánsz festő apja Aythossy Péter Aythossy Imre és özvegye Erzsébet Aythossy Mihály és özvegye Klára Egey András és Aythossy Márta fiuk: Egey Mihály aythosi Tewrek János aythosi Tewrek Ferenc Fodor …..né Katalin Corvin János herceg és özvegye, Frangepán Beatrix

A Pallas nagy lexikonában

"Ajtós hajdan falu Békésmegyében, a Fehér-Körös jobb partján, most puszta a gr. Wenckheim-féle birtokon; a XV. és XVI. században az ajtósi Ajtósiak birtoka volt; e család magvaszakadtával a falu elpusztult, 1561-ben már nem létezett. A XV. században itt született Száraz Antal, az Ajtosiak jobbágya, ki később az ekeszarvát elhagyván, Gyulán az aranymüvességet kitanulta s nagybátyja volt a nevét németesített Dürer Albrecht híres festésznek. V. ö. Haan, Békésvármegye hajdana. l. 100."

A nyomdászat történetében

Haan Lajos békéscsabai prédikátor 1878-ban kiadott művecskéjével teljesen tisztázta a kérdést. Bebizonyította, hogy az az Eytas község, melyet Dürer családi fészkének állít, a Gyula mellett fekvő Ajtós falu volt, melyet a törökök pusztítottak el a hódoltság alatt. Dürer magyar neve tehát Ajtósi. Erre vall a család nemesi címere is, mely hármas halmon kitárt ajtót ábrázol; de meg Dürer nem egyszer írta magát Thürer-nek, ami az Ajtósi egyszerű fordítása. "A sokáig komolyan emlegetett Száraz tehát csak a délibábos nyelvészkedés gyártmánya, sok társával egyben, akiket, ha elé akarnék sorolni, épp teli lenne velük ez a kis könyv".Tóth Béla: Mendemondák. A Világtörténet furcsaságai. Válogatás. Válogatta és a szöveget gondozta: Steinert Ágota

Dürer Albert magyar származású ember volt. Öregapja még a Békés vármegyei Ajtós községben szántóvetősködött. Édesapja aranymíves mesterséget tanult Gyulán, s vándorútján jutott el Nürnbergbe, ahol megragadt, feleségül véve mesterének a leányát, aki az idők folyamán tizennyolc gyermekkel ajándékozta meg őt. Az ilyes bő istenáldás akkoriban úgy látszik divat volt Nürnbergben; a híres könyvnyomtató Koberger Antoniusnak például nem kevesebb mint huszonhat gyermeke volt, kiknek egy része az édesapja vállalkozásainál talált foglalkozást. Dürer Albertet is kezdetben a maga nobilis mesterségére, az aranyművességre fogta az apja, de a fiút magasabb művészi ambíciók hevítették, s hosszas rimánkodására apja belenyugodott, hogy Wolgemuthoz menjen inasnak.Novák László: A nyomdászat története

Nevezetességei Wenckheim-kastély

Jegyzetek

Források

Magyar Országos Levéltár: Diplomatikai Osztály 15. og 5sz. Haan, Békésvármegye hajdana. l. 100.

További információk Kígyósi Híradó

Kategória:Magyarország elpusztult települései