A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy (, , , [Ferganszkaja dolina], [Dašt-e Farġâne]) régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.
Közép-Ázsia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott régiója.
Földrajza bélyegkép|jobbra|250px|A Narin és a Kara-darja találkozása az űrből, a folyók mentén öntözött mezőgazdasági területek (színezett fotó) A nyugatról nyitott, 110 km széles medence 300 km hosszan nyúlik kelet-nyugati irányban. Délről az Alaj határolja, északnyugatról a Csatkal-hegység.
Legfontosabb része egy 400–500 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, délnyugati irányba nyíló völgy. Termékenységét a völgy a Narin és a Kara-darja folyóknak köszönheti, amelyek itt találkoznak, Namangan közelében. létrehozva a Szir-darja folyót. A patakok nagy mennyiségű homokot hordanak le a hegyekből és ezt a folyók, különösen a Szir-darja szétteríti folyása mentén.
Éghajlata A völgy éghajlata száraz és meleg. Márciusban a hőmérséklet eléri a 20 °C-ot, majd a nyári hónapokra 35 °C-ra kúszik fel. Az áprilist követő öt hónapban nem esik az eső és csak októberben van újra csapadék. Decemberben és januárban havazik és fagy és a hőmérséklet -20 °C-ig süllyedhet.
Történelme bélyegkép|150px|jobbra|Valószínűleg görög katonát ábrázol az Ürümcsiben őrzött, a Kr. e. 3–2. században készült sampuli falszőnyegnek ez a részlete Kr. e. 329-ben Nagy Sándor Alexandria Eszkháte („a legtávolabbi Alexandria”) néven alapított várost a Fergánai-völgy délnyugati részén, a Szir-darja partján, a mai Hudzsand városnál.
250 után a városnak valószínűleg kapcsolatai voltak a baktriai központú Görög-Baktriai Királysággal, különösen miután I. Euthüdémosz görög-baktriai király kiterjesztette hatalmát a Szogdföldre is. Kr. e. 220 környékéig a görög-baktriai seregek a hszincsiangi Kasgarig és Ürümcsiig hatolhattak. Ha így volt, ez volt a nyugati kultúra és Kína első ismert érintkezése. A Tien-san hegységtől északra, Kína határvidékén görög katonák számos korabeli ábrázolására bukkantak, ezeket ma Ürümcsi múzeuma őrzi.
Erre haladt a selyemút.
Települések Település Ország Lakosság (fő) Andizsán Üzbegisztán (2014) Dzsalalabad Kirgizisztán (2019) Fergana Üzbegisztán (2014) Hudzsand Tádzsikisztán (2019) Kokand Üzbegisztán (2020) Konibodom Tádzsikisztán (2020) Margilan Üzbegisztán (2014) Namangan Üzbegisztán (2019) Os Kirgizisztán (2019) Özgön Kirgizisztán (2009)
Fordítás
Források Encyclopedia Britannica
Kategória:Üzbegisztán domborzata Kategória:Kirgizisztán domborzata Kategória:Tádzsikisztán domborzata