Paul Bocuse (Collonges-au-Mont-d’Or, 1926. február 11. – Collonges-au-Mont-d’Or, 2018. január 20.) francia szakács. A 20. század egyik legnagyobb szakács ikonja, a nouvelle cuisine meghatározó alakja.
Életpályája Felmenői sok generáció óta Collonges-au-Mont-d’Or molnárjai voltak, és a molnár felesége már 1765-ben is különösen híres volt jó főztjéről, amellyel az őröltetésre várakozó gazdákat vendégelte meg. Amikor 1840-ben megépítették a Párizs–Lyon–Marseille vasútvonalat, a malmot le kellett bontani, és a család egy közeli farmon nyitott fogadót a Saône partján. A később étteremmé alakított házat 1921-ben Paul nagyapja Joseph váratlanul eladta. Apja, Georges 1925-ben feleségül vette Irma Roulier-t, és átvette az Irma szülei által üzemeltetett „Hotel du Pont de Collonges”-t (ma „Restaurant Paul Bocuse”), de a Joseph Bocuse által kötött szerződés miatt nem adhatta éttermének a család jól csengő nevét.
Paul Bocuse már kilencévesen apja éttermének konyháján dolgozott, majd Eugenie Brazier három csillagos lyoni éttermében tanult. Az 1940-es és 1950-es években megfordult Lyon és Párizs több jelentős éttermének konyháján. 1950-ben Fernand Point három csillagos vienne-i étterme, a „La Pyramide” konyháján tökéletesítette tudását. 1956-ban átvette apjától az anyai nagyszülei által alapított étterem vezetését. 1958-ban nyerte el első Michelin-csillagát, 1962-ben a másodikat, 1965-ben a harmadikat. 1961-ben megszerezte a MOF (Franciaország Legjobb Szakembere) címet. 1965-ben megnyitotta a L’Auberge-t. 1966-ban sikerült visszavásárolnia a nagyapja által eladott éttermet, melyet „L’Abbaye de Collonges”-ra keresztelt át, visszanyerve a család neve feletti rendelkezés jogát. 1975-ben Valéry Giscard d’Estaing a francia Becsületrend lovagjává ütötte. Ebből az alkalomból többek között Paul és Jean-Pierre Haeberlinnel, Michel Guérard-ral és Jean Troisgrosme-mal ötfogásos vacsorát készített, amelynek egyik fogása Bocuse kreációja, a fekete szarvasgombával készült leves – szárnyaserőleves zöldségekkel, marhahússal, szarvasgombaszeletekkel és libamájjal, rásütött levelestészta-fedéllel – azóta is megtalálható „La soupe aux Truffes V.G.E” néven Bocuse éttermeinek étlapján.
1989-ben a Gault Millau-kalauz másik három társával egyetemben, az Évszázad szakácsának választotta.
Éttermei bélyegkép|jobbra|L’Auberge du Pont de Collonges, Lyon Ma öt bisztrót és egy gyorsbüfét üzemeltet Lyonban, továbbá a „Restaurant Paul Bocuse”-t, a zászlóshajó „L’Auberge du Pont de Collonges”-t, valamint a családi örökség „L’Abbaye de Collonges”-t a Lyontól alig öt km-re, a Saône partján fekvő Collonges au Mont d’Orban. 1982-ben Roger Vergével és Gaston Lenôtre-ral közösen nyitottak éttermet „Pavillon de France” néven a Walt Disney World Resort - Disney World Epcot parkjában, Orlandóban, Floridában, mely ma „Chefs de France” néven üzemel és Bocuse fia, Jerome vezeti. Japánban két bisztrót üzemeltet. A „Paul Bocuse”-t Tokióban és a „Le Maison”-t Nagojában.
Hozzájárulása a gasztronómia fejlődéséhez Bocuse a nouvelle cuisine terjesztésével nagyban hozzájárult az egyetemes gasztronómia fejlődéséhez. Több tanítványa (Franz Keller, Eckart Witzigmann vagy Heinz Winkler) is híres séf lett. Witzigmann például az első osztrák séf, aki három Michelin-csillagot kapott. A nevét viseli az immár 30 éves, 1987 óta megrendezett Bocuse d’Or, a világ legnagyobb presztízsű szakácsversenye.
2008-ban Écullyben megalapította az Institut Paul Bocuse – École de Management Hôtellerie Restauration & Arts Culinaires-t.
bélyegkép|jobbra|Le Nord, Bocuse bisztróláncának egyik üzlete Lyon központjában
Bibliográfia 1976 – La cuisine du marché 1980 – La cuisine du marché II 1982 – Bocuse dans votre cuisine 1984 – La Cuisine du gibier 1986 – Bocuse à la carte: menus pour la table familiale 1989 – Bon appétit! 1990 – Cuisine de France 1995 – La bonne chère 1997 – Cuisine des régions de France 2002 – Les meilleures recettes des régions de France 2005 – Le feu sacré 2008 – Simple comme Bocuse 2010 – Mes recettes simples et gourmandes 2010 – Les desserts de Paul Bocuse
Magyarul megjelent művei Piac konyhája. A konyha királyának szakácskönyve; jegyz. Szigeti Andor, ford. Szűcs János; Novorg, Bp., 1994 Paul Bocuse Intézet. A főzés magasiskolája. 250 séfmódszer bemutatása lépésről lépésre, 1800 fotóval; szakmai irányítás Hervé Fleury, előszó Paul Bocuse, fotó Aurélie Jeannette, Jonathan Thevenet, ford. Király Katalin; Geopen, Bp., 2017
Jegyzetek
Források Paul Bocuse: Le feu sacré (Glénat 2005) bocuse.fr nordsudbrasseries.com
További információk Paul Bocuse hivatalos oldala & http://www.nordsudbrasseries.com & http://www.bocusedor.com &
Kategória:Francia szakácsok Kategória:1926-ban született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai