300px|jobbra|bélyegkép|Elnöki látogatás egy étteremben
A vendéglátás olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében ételeket és italokat készítenek (jellemzően helyben fogyasztásra) és ezzel összefüggő szórakoztató és más szolgáltatásokat nyújtanak. A vendéglátás szerkezetét tekintve kettős funkciót lát el. Ugyanis az ételek, néha az italok előállítása is a vendéglátóhelyeken történik. Ennyiben „ipari” termelés a vendéglátóipar. Az elkészült termékek (ételek, italok) felszolgálása, már a nevéből is adódik, szolgáltatás.
A vendéglátóipar feladatai a lakosság élelmiszerekkel és italokkal való ellátásában kap szerepet. A vendéglátóipari vállalkozások üzletei az egyes napszakokban étel és ital ellátást biztosítanak a lakosságnak és a turistáknak. A A vendéglátás története messzire nyúlik vissza, már az ókori civilizációkban is találtak nyomokat különböző fogadókról vagy éttermekről.
A vendéglátóipar legfontosabb feladatai:
a lakosság ételekkel és italokkal való folyamatos ellátása a vendéglátóipari üzletek ellátják a belföldi és a külföldi turizmusban résztvevőket a vendéglátóipar lényeges feladata az étkezési szokások helyes irányú befolyásolása a feladatok közé tartozik a különböző alkalmakból szervezett rendezvények lebonyolítása a vendégek szórakozási igényeit kielégíti
A vendéglátóipar tevékenysége: termelő vagy ipari tevékenységét (melegkonyhák, hidegkonyhák, és cukrász termelők) értékesítő vagy kereskedelmi tevékenységet (éttermek, cukrászdák, eszpresszók, büfék, italüzletek) szolgáltató tevékenységet (zene, műsor, ruhatár, felszolgálás)
A vendéglátás feladatai A vendéglátás feladatai két fő csoportba oszthatók:
Egy adott területen lakók illetve turisták ellátásával kapcsolatos feladatok Napi legalább egyszeri főétkezés biztosítása egy adott intézmény, üzem, gyár dolgozói, egy iskola tanulói számára.
A feladatcsoportok részletei: Munkahelyeken, iskolákban napközbeni étkezésre is lehetőséget nyújtó büfék üzemeltetése Előfizetéses vagy szerényebb árú étlap szerinti étkezés biztosítása. Rendezvények lebonyolítására szolgáló helyszínek. Szórakozási lehetőségek nyújtása. (zene, műsor, tánc) Speciális igények kielégítése. (diétás kínálat, speciális alapanyagokkal dolgozók, reformétkezés) Fogyasztásra kész állapotba hozza az élelmiszereket, amelyeket rendszerint különböző szolgáltatásokkal együtt értékesít.
A vendéglátás és a gazdaság kapcsolata
Munkaalkalmat teremt. Nő az üzletek száma→ emelkedik az alkalmazottak száma is. Piacot képez a mezőgazdaság és az ipar számára. Javítja az infrastruktúrát. Étkezési kultúra fejlesztése. (új nyersanyagok, elkészítési eljárások, modern konyhatechnikák) A háztartási munka megkönnyítése. A fogyasztás körülményei. (tálalás, terítés, minőségi eszközök, ét- és itallap, felszolgálási módok) A magyar konyha hagyományainak ápolása. Társadalmi közérzetre gyakorolt hatás. (Növeli a komfortérzetet, javítja a közérzetet.)
A vendéglátás üzletkörei
Üzletek
Fő jellemzőjük, hogy az alapanyagokból, félkész és készételeket gyárt a helyszínen, termel, s nagy mennyiségben értékesíti is azokat.
Üzemek
Részei: ahol termel Központi meleg-konyha Központi hidegkonyha Pincészetek Cukrászat
Részei, ahol értékesít Boltok Cukrászda Egyéb vendéglátó helyek (Szállodák, éttermek, büfék stb.) Munkahelyi vendéglátás (Munkahelyi étkezdék, menzák stb.) Zenés szórakozóhelyek (Éttermek, bárok, )
Üzletek fajtái Melegkonyhás üzletek 300px|jobbra|bélyegkép|Díszes éttermi terítés 300px|jobbra|bélyegkép|Érdekes hangulatot árasztó éttermi berendezés egy szállodában
Jellemzői:
Főétkezési igényt elégít ki /reggeli, ebéd, vacsora Kínálat elemei a helyszínen készülnek Választékuk a teljes meleg- és hidegétel kínálatot tartalmazza Nincs italfogyasztás korlátozása Hagyományos értékesítés Fogyasztást kiegészítő szolgáltatások (zene)
Melegkonyhás üzletek részei:
Étterem
Tulajdonképpen nagyobb vendéglő, amely egyidejűleg nagyszámú vendég kiszolgálására alkalmas.
Jellemzői:
jellemzően nagy befogadó-képesség nyugat-európai választék szállodák kiszolgálása lehet nemzeti jelleg /magyaros, olasz…/ tisztasági szolgáltatások halk háttérzene nagyobb rendezvények, esküvők, konferenciák lebonyolítása
Vendéglő
A vendéglő olyan vendéglátóüzem, amelyben melegételeket és italokat szolgálnak fel.
A vendéglős általában a vendéglő tulajdonosa és vezetője.
Jellemzői:
kisebb, családiasabb hangulatú főleg helyi, vagy környékbeli vendégek jellemző a törzsvendégek nagy aránya szűkebb a választék, emiatt egyszerűbbek a felszerelések és az eszközök
Csárda Lakott területen kívül forgalmasabb közlekedési, állatterelő út menti pusztákon épült kocsma és vendégfogadó. Indoka a török hódoltság utáni pusztásodás és a ritka településhálózat, a lábon hajtott jószág kereskedelme indokolta. A terelt jószág etetési, itatási törvényei szerint kb. 20–40 km távolságban voltak megtalálhatók. A csárdában kialakított kocsma és vendégfogadó a vásárra igyekvő parasztok , az állatokat terelő pásztorok étkezésére és éjszakázására szolgált. Virágkoruk a 18. században volt. A közlekedési utak és a vasút kiépülésével jelentőségük megszűnt. A 20. század végén „autós” csárdává alakultak a megmaradtak. A pusztai kocsma rendesen falvak közelében vagy utak mellett lóváltó állással működtek. A magyar népnek útközben, utazás közbeni kedvelt pihenő és mulató helye volt. A halászcsárda hasonló az előbbiekhez, azzal a különbséggel, hogy tájjellegű, főleg halból készült ételek forgalmazására hozták létre a hajózási illetve vontatási utak mentén. 250px|jobbra|bélyegkép|Kártyázó parasztok a kocsmában (festmény)
Jellemzői: elhelyezkedése: városon, falun kívüli terület utak mentén kialakítása: parasztházszerű, szalmatető, veranda kínálata: magyaros, népies ételek kicsi a választékelemek száma italai a magyar italfogyasztást tükrözik /sör, bor, pálinka/ jellemző a népzene berendezése: egyszerű, népies jellegű, fa bútorok eszközei: cserép, fa, szőttes abrosz, kemence
Söröző 250px|jobbra|bélyegkép|„Elefántos kastély” söröző cégtáblája
Jellemzői: német nyelvterületről származó üzlettípus (bajor) fa berendezés bokszos elrendezés a sörválaszték a kínálat alapja az ételek ezt egészítik ki meleg egytálételek, sörkorcsolyák sramli zene
Étkezde, kifőzde 265px|jobbra|bélyegkép|Étkezde belseje Kisebb egyszerű étkezde, amely magántulajdonban van. Hangulatos, de egyszerű étkezést biztosít a területen ottlakóknak és a kisebb pénzű turistáknak. Főleg Budapesten és a Balatonon voltak megtalálhatók a 20. század 60-as, és 70-es éveiben, amikor a magánjellegű vendéglátás egyedüli engedélyezett módja volt.
Jellemzői:
hétköznapi főétkezési igényekre kevés elemből álló ételsor; menü, 1-2 fogás egyszerű, házias ételek előre lekötött mennyiség –előrefizetés étkezde: helyszíni fogyasztással kifőzde: ételt hazaszállításra is készítettek szeszesitalok közül a sör engedélyezett
Kávéház jobbra|bélyegkép|225px|A New York kávéház Budapesten Jellemzői:
sajátos hangulatú vendéglátóegység melegételt reggelire készít cukrászsüteményeket és hidegkonyhai készítményeket kínál széles italkínálat – alkoholos és alkoholmentes is /reggeli melegital/ kiemelt a kávékínálat számossága kulturális tevékenységek: újság, zene írók, költők, színészek, művészek találkahelye
Gyorsétkező helyek 300px|bélyegkép|Egy gyorsétkező belseje (a fogyasztás helye) Önkiszolgáló illetve félönkiszolgáló és automatákkal felszerelt vendéglátóbolt.
Jellemzői:
szűk állandó választék automatizált munka franchise rendszer óriási marketing kommunikáció észak-amerikai étkezési kultúrák
Snack bár
Jellemzői:
szűk ételválaszték rövid nyitvatartási idő plázák tipikus vendéglátóhelye alapanyag tájegységre, készítési módra specializált főzelékfaló nemzeti ételek (kínai, görög, stb) vegetáriánus ételek grillbár önkiszolgáló 250px|balra|bélyegkép|Snack bar a terminálon
Cukrászdák 300px|balra|bélyegkép|Cukrászda az 50-es, 60-as évekből Süteményeket, édességet készítő és árusító vendéglátóipari kisüzem. A nagyobb éttermeket központi helyen termelő cukrászatból, vagy cukrászüzemből látják el édesipari termékekkel.
Jellemzői:
a sütemények a helyszínen készülnek széles sütemény választék aprósütemény /sós, édes/ hideg készítmények széles ital választék (alkoholos is) helyszíni fogyasztás
Italüzletek
1. Kocsma: Kisebb egyszerűbb italmérés, ahol rendszerint (hidegkonyhai) ételek is kaphatók.
Jellemzői: széles italválaszték főleg kimért italok egyszerűbb, kisebb hazai italkínálat szendvicskészítés zene, játék (nyerő illetve nem nyerő játék automaták), lehetőség főétkezésen kívüli időben
2. Borozó: 205px|jobbra|bélyegkép|Italkínáló szakember (Szommalié) Bort kimérve árusító kisebb vendéglátóipari üzem. Többedmagával ráérősen, kedélyesen beszélgetve, bort iszik.
Jellemzői:
főleg a hazai borok kínálata a jellemző boros pincében kialakítása népies is lehet, hordók, fa asztalok, prés
3. Borkóstoló:
Jellemzői:
bor utak kínálati eleme hazai, általában saját termésű boraikat kínálják
4. Pub-sörbár: Általában mérsékelt árszabású vendéglő, ahol főként sört mérnek. Újabban van olyan söröző, ahol a saját, a helyszínen gyártott termékeiket árusítják.
Jellemzői:
angol nyelvterületről érkezett üzlettípus kínálatát a csapolt sörök teszik ki széles egyéb italkínálat magas árfekvés vendégköre: külföldiek, magas fizetésűek, vezető beosztásúak zene, játék lehetőség (pl.: darts)
5. Nappalibár:
Jellemzői:
szállodák vendéglátó egysége funkciója: a várakozási idő alatti szórakozás helye: a hallban, a fogadó helységben származási hely: Amerikai Egyesült Államok kínálata főleg koktélok, long-drinkekből áll ételei: koktél szendvicsek, falatkák, fagylalt
Egyéb vendéglátóhelyek
250px|jobbra|bélyegkép|Kávé készítése egy kávézóban 1. Bár (Kínálata főleg röviditalok, koktélok, long-drinkekből áll.) 2. Borház (Általában a környék borait népszerűsíti.) 3. Borozó (Főleg tájjellegű borokat kínál.) 4. Borpince (Magánjellegű borkimérés.) 5. Büfé (Állópultos, italfogyasztásra szakosodott, árusítóhely.) 6. Eszpresszó (Kisebb hangulatos kávézó, a kávé mellett cukrászsütemények, és fagylaltot is árusítanak.) 7. Ételbár (Ételspecialitásokra szakosodott – helyben és kiszállítással is rendelhető ételek bő választékkal.) 7. Étkezde (Kifőzde, családias, menüs ételeket kínáló hely.) 9. Fagyizó (Kizárólag fagylaltot árusító kisbolt, de mozgóárusításra is használt kifejezés.) 10. Falatozó (Olyan büfé, amely ételeket, szendvicseket kínál, de szeszes italokat nem.) 11. Grill étterem (Grillezett ételekre szakosodott kisebb étterem.) 12. Internet kávézó (Számítógépekkel ellátott kávézó.) 13. Kávézó (Kávékülönlegességeket is árusító, gyors, álló kiszolgálású vendéglátóhely.) 14. Lacikonyha (Heti-, havi vásárok, majálisok stb. sátras sütödéje: frissensült húsételek, flekken, cigánypecsenye, sült máj, sült hurka és kolbász készítése és állópultos árusítása.) 15. Lángossütő (Üdülőhelyeken, piacokon és egyéb forgalmas helyeken (autóbusz állomások), többféle ízesítésű lángosokat áruló pavilon.) 16. Menza (Helyben készült ételek, óvodák, iskolák étkeztető helye, de lehet tálalókonyhás is, amikor egy nagyobb konyha szállítja az ételt, és csak egy tálaló konyha van az iskolában-óvodában.) 17. Palacsintázó (Többféle ízesítésű palacsintákat áruló pavilon.) 18. Sütemény bolt (Sokféle péksütemény árusítására szakosodott bolt.) 19. Teázó (Az eszpresszóhoz hasonlóan különleges teákat is kínáló hely.) 20. Tejbár (Kizárólag tejes ételeket, tejes italokat, szendvicseket árusító gyorsétkező hely.)
Munkahelyi vendéglátás