Anglia és Wales területén csak a Bank of England bankjegyei számítanak törvényes fizetőeszköznek. Ennek ellenére Skóciában és Észak-Írországban, valamint Jerseyn, Guernseyn, a Man-szigeten, Gibraltáron, Szent-Ilonán, és a Falkland-szigeteken is elfogadják.
Története A Bank of England az Egyesült Királyság központi bankja, és egyike annak a nyolc banknak, amely bankjegykibocsátási joggal bír az országban. 1694 óta bocsát ki bankjegyeket. A banknak nem volt mindig monopoljoga a pénzkibocsátásra Anglia és Wales területén. A XIX. század közepéig a Egyesült Királyságban és Észak-Írországban működő magánbankok is szabadon nyomhattak bankjegyeket.
Tartományi bankjegykibocsátások A bankjegykibocsátás jogának korlátozása 1708-1709-ben kezdődött, mikor a parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltotta hat vagy annál több főből álló csoportoknak, hogy bankot alapítson, és bankjegyet hozzon forgalomba. A tilalom kikerülése miatt azonban számos tartományi bank ennél a taglétszámnál kevesebbbel működött, így továbbra is került forgalomba tartományi angol és walesi bank által forgalomba hozott fizetőeszköz.
Aranyhiány A hétéves háború (1756–1763) és a franciaországi háborúk miatt fellépett aranyhiány hatással volt a tartalékkészletre is, fogyatkozóban volt az aranytartalék, aminek hatására megszorítások köszöntött be az országban. Ennek következtében a bank gyakran képtelen volt ígérvényeire aranyat kiadni, így elkezdett alacsonyabb, 1 és 2 fontos címleteket kibocsátani. Az aranyhiány miatt több bankjegykibocsátó pénzintézet kivonult a piacról, s így az ő bankjegyeik értéktelenné váltak. Ennek hatására csökkent a bankjegyek iránti bizalom.
A bankjegykibocsátás szigorítása Az állam bankárairól szóló 1826-os törvény enyhített az 1709-es szabályozáson, és megengedte a tőkeegyesítéssel létrehozott, hat tagnál többel működő, London határaitól 65 mérföldnél messzebb fekvő bankoknak is, hogy papírpénzt hozzanak forgalomba. A törvény a Bank of Englandnek is lehetőséget biztosított, hogy a nagyobb tartományi városokban is irodákat nyisson, és jobban közkézen foroghassanak a bankjegyei.
A törvényes fizetőeszköz bevezetése Az 1833-as bankjegytörvény elfogadásával először az 5 fontnál nagyobb névértékű papírpénzeknek adott törvényes fizetőeszközi jogokat a parlament Angliában és Walesben. Ezzel hatásosan sikerült garantálni a bankjegyek értékét, és visszaállítani a bankjegyek iránti közbizalmat háború és válság idején is. Az 1954-es érme- és bankjegytörvény a törvényes fizetőeszköz fogalmát a tízshillingesre és az egyfontos papírpénzre is kiterjesztette. Ez a törvény már Skóciát is magába foglalta, így itt is törvényes fizetőeszköznek minősültek az 5 font alatti címletek. A Bank of London tízshillingesét 1969-ben kivonták a forgalomból, az egyfontos pedig 1988 óta nincs használatban. Ezáltal jogi érdekességnek számít, hogy Skóciának nincs hivatalos papír fizetőeszköze. (A skót bankjegyek sem az 1833-as, sem az 1954-es törvényben nem szerepelnek).
A bankjegy-kibocsátás kizárólagos joga Az 1844-es bankkiváltság-törvény indította el azt a folyamatot, amelynek végén a Bank of England megkapta a kizárólagos bankjegy-kibocsátási jogot. A törvény értékelmében új bank nem nyomtathatott papírpénzt, és az addigi kibocsátók nem bővíthették a kínálatot. Ennek következtében ezek a bankok az összeolvadások és bezárások során eltűntek, és velük együtt a bankjegy-kibocsátási joguk is. Az utolsó magánbankjegy-kibocsátó, a North and South Wales Bank 1908-ban zárt be. Az utolsó angol magánbankjegyet 1921-ben hozta forgalomba a Fox, Fowler and Company, egy somerseti bank. Manapság a Bank of England Anglia és Wales teljes területén rendelkezik kizárólagos bankjegykibocsátási joggal.
thumb|A Bank of England klasszikus 1938. április 19-i kibocsátású "fehér" 10 fontosa, mérete 211 X 133 mm.
Pénznyomtatás A papírpénzeket eredetileg kézzel írták, bár 1725-től már voltak nyomtatott példányok is, amelyeket a pénztárosnak szintén érvényesítenie, alá kellett írnia, és ezt követően kerülhetett forgalomba. 1855-től teljes mértékben nyomtatással állítják elő a bankjegyeket, amelyek érvényességének nem feltétele a bank dolgozójának aláírása. 1928-ig minden bankjegy "Fehér bankjegy" volt, amelyre feketével nyomtattak, a hátoldala pedig üres maradt, méretük az ötfontostól az ezerfontosig egységesen 211 X 133 mm. A 20. század folyamán az ilyen bankjegyek 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 font közötti névértékekben kerültek forgalomba, de a 18. és a 19. században még 1, 2, 15, 25, 30, 40, 60, 70, 80, 90 és 300 fontos címletekben is nyomtattak "Fehér bankjegyeket".
1928-2007 közötti bankjegyek A bank először 1928. november 22-én bocsátott ki 10 shillinges és 1 fontos bankjegyet, amikor a Bank of England átvette vette ezek felelősségét a Kincstártól, ami először ebben a címletekben három nappal az 1914-es hadüzenet adott ki, azzal a céllal, hogy az arany érméket kivonja a forgalomból.
1921-ben jogilag is megerősítették a Bank of England kizárólagos bankjegy-kibocsátási jogát Anglia és Wales területére. Ez az 1844-es bankkiváltság-törvény elfogadásával kezdődött folyamat utolsó állomását jelentette. Ez csökkentette a más bankok papírpénz-kibocsátási jogát.
Az első színes bankjegyeket 1928-ban adták ki. Ezek voltak az első olyan bankjegyek, amelyek mindkét oldalán volt nyomtatás. Az első világháború elején az ország kormánya 1 fontos és 10 shillinges kincstári bankjegyeket bocsátott ki, amivel az sovereign és a félsovereign aranyveretű pénzeket akarta kiszorítani a forgalomból. A második világháború idején megfordultak a folyamatok, mert ekkor a háborús időszakban nem növelték a pénzkínálatot, hanem a hamisítási verseny, a Bernhard-művelet csökkentendő kivonták a nagyobb (10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 fontos címletek) névértékű pénzeket a forgalomból. +A Bank of England bankjegyei a D sorozattól kezdve Névérték Hátoldali kép Kibocsátás Forgalomból kivonás D sorozat£1 Sir Isaac Newton 1978. február 9. 1988. március 11.£5 Arthur Wellesley 1971. november 11. 1991. november 29.£10 Florence Nightingale 1975. február 20. 1994. május 20.£20 William Shakespeare 1970. július 9. 1993. március 19.£50 Sir Christopher Wren 1981. március 20. 1996. szeptember 20. E sorozat£5 George Stephenson 1990. június 7. 2003. november 21.£10 Charles Dickens 1992. április 29. 2003. július 31.£20 Michael Faraday 1991. június 5. 2001. február 28.£50 Sir John Houblon 1994. április 20. 2014. április 30. Felújított E sorozat£5 Elizabeth Fry 2002. május 21. 2017. május 5.£10 Charles Darwin 2000. november 7. 2018. február 22.£20 Sir Edward Elgar 1999. június 22. 2010. június 30. F sorozat£20 Adam Smith 2007. március 13. forgalomban 2022-ig£50 Matthew Boulton és James Watt 2011. november 2. forgalomban 2022-ig G sorozat£5 Sir Winston Churchill 2016. szeptember 13.. forgalomban£10 Jane Austen 2017. szeptember 14. forgalomban£20 J. M. W. Turner 2020. február 20. forgalomban£50 Alan Turing 2021. június 23. forgalomban
2005-től a bankjegyeket Andrew Bailey főpénztárnok írja alá.
Az 1960-ban kiadott C-sorozat óta az összes bankjegyen II. Erzsébet brit királynő balra néző arcképe szerepel. Rejtett vízjelként pedig jobbra néz. A legutóbbi kiadásokon körbe szerepel az EURion csillagkép. 1970-től vezették be azt a szokást, hogy a bankjegyek hátoldalán egy történelmi alak arcképe szerepel. Az előző sorozaton Sir Isaac Newton (£1), Arthur Wellesley (£5), Florence Nightingale (£10), William Shakespeare (£20), Sir Christopher Wren (£50), George Stephenson (£5), Charles Dickens (£10) és Michael Faraday (£20) szerepelt.
A Bank of England D-sorozatába tartozó egyfontos bankjegy nyomtatását 1984 óta nem folytatja, a helyét egy évvel korábban az egyfontos érme vette át. A papírpénzt 1988-ban vonták ki a forgalomból.
A kivonás dátumától függetlenül a Bank of England minden papírpénzt elfogad, és helyette mai törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet vagy érmét ad. A legtöbb esetben azonnal átváltják, azonban azokat a címleteket, melyeket a németek meghamisítottak, azokat hitelesíttetni kell. A gyakorlatban a legtöbb bank saját ügyfelétől elfogadja a legtöbb bankjegyet, melyet később maga fog eljuttatni a Bank of Englandhez.
Minden forgalomból kivont bankjegyet a Bank of Englandnál átváltják ma használatos papírpénzre és érmére. Legtöbbször ez a helyszínen történik, azonban a németek által hamisított bankjegyeket hitelesíteni kell. A gyakorlatban a kereskedelmi bankok a legtöbb bankjegyet elfogadják az ügyfeleiktől és a Bank of Englanddel közösen megegyeznek velük.
A bankrendszerben használnak nagyobb címletű bankjegyeket is – általában az egy és 100 millió fontos bankjegyeket használják, hogy elfogadható legyen a Skóciában és Észak-Írországban kibocsátott bankjegy is. Ezek általában különösebb díszítés nélkül kiállított váltók, és a mindennapi kereskedelembe soha nem kerülnek ki.
2007-2016 (F-sorozat) 2006. október 29-én a Bank of England vezetősége bejelentette, hogy az új F-sorozat beharangozó tagjaként 2007 tavaszán forgalomba hozza az új 20 fontost, amely a híres skót közgazdászt, Adam Smitht fogja ábrázolni. A fokozott biztonsági védelemmel ellátott bankjegy 2007. március 13-án került forgalomba.
2007. március 13-án került sor az új F-sorozat első tagjának a kibocsátására. Ez az új 20 fontos volt, amely Adam Smitht ábrázolja A munkamegosztás a gombostűgyártásban mellett. Ez fogja felváltani az E sorozat Edgartot megjelenítő bankjegyét.
Bank of England 2011. november 2-án új 50 fontos bankjegyet bocsátottak ki. A bankjegyen Matthew Boulton és James Watt képe szerepel.
2016 óta (G-sorozat) 2016-ban új polimer alapú bankjegyeket vezetett be a Bank of England.UK could introduce new banknotes made of plastic says incoming Bank of England governor Először az 5 és a 10, majd három évvel később a 20 és az 50 font sterlinges bankjegyeket cserélték le. 2024 III. Károly-sorozat (módosított G-sorozat) A Bank of England 2022. szeptember 22-én jelentette be, hogy 2022 év végen bemutatásra kerülnek a módosított G-sorozat bankjegyei, amelyeken III. Károly király portréja váltja II. Erzsébetét. Az új 5, 10, 20 és 50 fontosok csak az uralkodóportréban fognak eltérni a jelenlegiektől, a bankjegyek megjelenése ezen kívül változatlan marad. A III. Károly portrés, módosított G-sorozat bankjegyei 2024 közepétől kerülnek forgalomba, a korábbi II. Erzsébet portrés polimer bankjegyek változatlanul forgalomban maradnak természetes elhasználódásukig.https://www.bankofengland.co.uk/news/2022/september/boe-banknotes-featuring-hm-king-charles-iii
Tervezett vadvilág tematika (H-sorozat) 2026. március 11-én a Bank of England bejelentette, hogy a lakosság körében végzett felmérés eredményét figyelmebe véve, a néhány éven belül forgalomba kerülő H-sorozat bankjegyei hátoldalának tematikája a vadvilág lesz. A bankjegyek előoldalán változatlanul az aktuális brit uralkodó portréja fog szerepelni.https://www.bankofengland.co.uk/news/2026/march/wildlife-feature-on-next-series-of-banknoteshttps://www.bbc.com/news/articles/c4geyyg9en6o
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyek (G-sorozat) NévértékElőoldalHátoldalméretszínElőlap5 font 125 x 65 mm (polimer)szürke és türkíz (papír), kék és türkiz (polimer)Winston Churchill II. Erzsébet brit királynő10 font 132 x 69 mm (polimer)barna és narancsJane Austen20 font 139 x 73 mm (polimer)lilaJ. M. W. Turner50 font 146 x 77 mm (polimer)narancs és vörösAlan Turing
Névértékek 10 shilling (10/-) A-sorozat