Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja. Antal Géza orvos unokája és Lumniczer Sándor (akinek nagybátyja Schöpf-Merei Ágost volt) orvos dédunokája.
Fiatalkora Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon székely származású, evangélikus orvosdinasztia második gyermekeként született.História - Tudósnaptár: Szentágothai János A budapesti Német Gimnáziumban érettségizett 1930-ban, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára (jelenleg Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar). Ugyanitt tanult négy fiútestvére is. 1936-ban avatták orvosdoktorrá. Már egyetemista korában, 1932-től 1936-ig demonstrátorként dolgozott az anatómia tanszéken Lenhossék Mihály alatt, aki nagyra becsülte némettudását. Az Anschluss Bécsben érte, majd a háború után fölkérték az ottani orvosegyetem tanszékvezetőjének, de ő a pécsi katedrát választotta, ahol hallgatóinak rendszeresen tartott bibliaórákat is. 1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke volt.
Családja 1938. június 7-én kötött házasságot Biberauer Alice-szal , , akivel a Pro Christo Diákszövetségben ismerkedett meg,MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: SZENTHÁGOTHAI JÁNOS s akitől három leánya született: Katalin (1939), Klára (1941) és Mária Krisztina (1951); mindhárman az orvosi pályát választották. Szentágothai János négy orvos fivére az Egyesült Államokban és Németországban élt, gyermekeik közül már csak egy választotta az orvosi pályát. Szabadidejében szívesen bíbelődött révfülöpi hétvégi telkén a növényeivel.
Tudományos pályafutása Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, ezzel a neuroanatómiában elismert szaktekintéllyé vált. Egy évet Bázelben tanult posztgraduális képzés keretében. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a neuroanatómia tárgykörében. A második világháború alatt (karpaszományos) orvos-őrvezető volt, hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért haza. Ekkor a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol az anatómiai tanszék vezetőjévé nevezték ki. A tanszék háború utáni újraindítása után a vesztibuláris rendszer és a neuroendokrinológia témakörével foglalkozott. Pécsi évei alatt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 1948-ban az MTA levelező tagjává választották. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást.
1963-ban visszatért Budapestre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómia tanszékének vezetését vette át. Itt elsősorban a kisagy- és nagyagykéreg működésével foglalkozott. Emellett többek között kísérleti agykutatással, a gerincvelői és agytörzsi pályákkal és a reflexmechanizmusokkal is foglalkozott, kutatott. 1967-ben az MTA rendes tagjává választották. A tanszéket 1977-ig vezette, majd 1986-ban hivatalosan nyugdíjba vonult, de a tanítást nem hagyta abba és professor emiritusi címet kapott. Leghíresebb tudományos munkája a Kiss Ferenccel készített Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet tizenhárom nyelvre fordítottak le és száznál több kiadást ért meg. Azt hirdette, hogy az ember beszédfejlődésének zöme féléves korától másfél éves koráig tart, és benne a kommunikációigény a legfontosabb tényező.
A hazai szkeptikus mozgalom alapítója Jó kapcsolatot ápolt a nemzetközi szkeptikus mozgalom egyik vezéralakjával, James Randivel, aki a csalók és áltudósok leleplezésével szerzett nemzetközi hírnevet, és aki Magyarországra is ellátogatott 1992-ben. Ugyanebben az évben Szentágothai professzor egyik alapítója és – haláláig – első elnöke lett a Tényeket Tisztelők Társaságának (TTT), amely az akkoriban rohamosan terjedni kezdett áltudományokkal szemben igyekezett a tudományos szkepticizmus elvei alapján fellépni.
Bár az 1995-ben – részben a TTT által – szervezett Szkeptikusok Első Országos Találkozóját már nem érhette meg, emlékezete áthatotta a következő években Szkeptikusok Országos Találkozója, majd Szkeptikusok Országos Konferenciája címen megrendezett események sorát. Szintén az ő általa – és a TTT számos más, nagyformátumú alakja által – fémjelzett mozgalomból nőtt ki a Budapesti Szkeptikus Konferencia, valamint a 2006-ban megalakult Szkeptikus Társaság.
Közéleti pályafutása 1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke volt. A közéletbe majd csak 1973-ban tért vissza, amikor a Magyar Tudományos Akadémia alelnökévé választották. A korábbi elnök, Erdey-Grúz Tibor halála után 1976. október 26-án megbízták az Akadémia elnöki teendőinek ellátásával, majd az 1977. május 5-én tartott közgyűlésen a tudományos köztestület elnökévé választották, emiatt távozott tanszékvezetői pozíciójáról. 1985-ben távozott onnan, amikor országgyűlési képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja lett (utóbbinak annak megszüntetéséig tagja volt). bélyegkép|250px|jobbra|Szentágothai János és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-111/112.
bélyegkép|jobbra|250px|EmléktáblájaMagyar jakobinusok tere 2-3.
A rendszerváltás során bekapcsolódott a Magyar Demokrata Fórum munkájába. Az 1990-es országgyűlési választáson már a rendszerváltó párt színeiben, annak országos listájáról szerzett mandátumot. A külügyi bizottság tagjaként dolgozott. A ciklus lejárta után pár hónappal hunyt el.
Főbb művei Az ember anatómiájának atlasza (Kiss Ferenccel) Bp.: Posner Grafikai Műintézet, 1946. Die Rolle der einzelnen Labyrinthrezeptoren bei der Orientation von Augen und Kopf im Raume (Unter Mitwirkung von A. Gömöry, R. Scháb, J. Sas) Bp.: Akadémiai Kiadó, 1952. A Hypothalamic Control of the Anterior Pituitary (társszerzők: Flerkó Béla, Mess Béla, Halász Béla) Bp.: Akadémiai Kiadó, 1962. The Cerebellum as a Neuronal Machine (With John C. Eccles, Masao Ito) Berlin-Heidelberg-New York: Springer-Verlag, 1967. Funkcionális anatómia (I-III. kötet) Bp.: Medicina Könyvkiadó, 1971. (A negyedik, átdolgozott, 1985-ben megjelent kiadás társszerzője Réthelyi Miklós) Conceptual Models of Neural Organization (With Michael A. Arbib) Cambridge, Mass.: MIT Press, 1975. Neuralmechanism. Structure, function and dynamics (With Michael A. Arbib, Péter Érdi) Cambridge, Mass.: MIT Press, 1998.
Díjai, elismerései Kossuth-díj (1950) Állami Díj I. fokozat (1970) – Az idegrendszer funkcionális struktúrakutatásában elért eredményeiért. Jancsó Miklós-emlékérem (1976) Semmelweis-emlékérem (SOTE, 1977) Ferrier Lecture (Royal Society, 1977) Jubileumi Emlékplakett (KÉE, 1978) Apáczai Csere János-díj (1980) Hőgyes Endre-emlékérem (ETT, 1982) Akadémiai Aranyérem (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1992) Magyar Örökség díj (posztumusz, 2000) A Pécsi Orvostudományi Egyetem (ma Pécsi Tudományegyetem) díszdoktora (1980. október 10.) Az Oxfordi Egyetem díszdoktora A Turkui Egyetem díszdoktora
Akadémiai tagságai
Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Magyar Tudományos Akadémia (1948: levelező, 1967: rendes tag) Royal Society Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia Leopoldina Tudományakadémia Nemzeti Tudományos Akadémia (Amerikai Egyesült Államok) Pontifical Academy of Sciences Szovjet Tudományos Akadémia Finnish Academy of Science and Letters Akademie der Wissenschaften und der Literatur Norvég Tudományos Akadémia Svéd Királyi Tudományos Akadémia Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia
Emlékezete 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán megalakult a Szentágothai János Protestáns Szakkollégium.
2013. május 23-án Budapest IX. kerületében a Thaly Kálmán utca és a Vendel sétány kereszteződésének terét róla nevezték el. A téren Dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere, Bartos Mónika, az Országgyűlés Magyar-Spanyol Baráti Tagozatának elnöke és Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora jelenlétében felavatták Szentágothai János és Santiago Ramón y Cajal Nobel-díjas spanyol neurológus mellszobrát.
2012. október 29-e óta az ő nevét viseli a Pécsi Tudományegyetem 2012. júniusában átadott tudományos kutatóközpontja a Szentágothai János Kutatóközpont.
Származása +Szentágothai János családfájaCzeizel Endre: Tudósok – gének – tanulságok. Galenus Kiadó, Budapest, 2006. 335–343. o. Szentágothai János1940-ig: Schimert János(Pestújhely, 1912. okt. 31.–Budapest, 1994. szept. 8.)anatómus, az MTA elnöke Apja:Schimert János Gusztáv(Szerdahely, 1877. máj. 29.–Stuttgart, 1955. aug. 15.)orvos Apai nagyapja:Christian Friedrich Schimert(Szerdahely, 1822 –1888) Apai nagyapai dédapja:Daniel Samuel Schimert(1785–1858) Apai nagyapai dédanyja:Johanna Regina Gundhart(1786–1829) Apai nagyanyja:Caroline Luisa Bock(1837–1895) Apai nagyanyai dédapja:n.a. Apai nagyanyai dédanyja:n.a. Anyja:Antal Margit(Budapest, 1888. jan. 17.–Stuttgart, 1977. máj. 29.) Anyai nagyapja:Antal GézaNagyenyed, 1846. szept. 11.–Budapest, 1889. dec. 20.)orvos Anyai nagyapai dédapja:nagydellői Antal László(Marosvásárhely, 1808. jún. 27.–Marosvásárhely, 1884. dec. 28.)orvos Anyai nagyapai dédanyja:Görög Erzsébet Anyai nagyanyja:Lumniczer Ilona(1863 körül –Budapest, 1940. febr. 29.) Anyai nagyanyai dédapja:dolbergi és randeneggi Lumniczer Sándor(Kapuvár, 1821. márc. 29.–Budapest, 1892. jan. 30.)orvos Anyai nagyanyai dédanyja:Radnótfáy Kata(1834 körül–Budapest, 1893. szept. 5.)
Kapcsolódó szócikkek Szentágothai János Protestáns Szakkollégium (Pécs)
Jegyzetek
Források Réthelyi Miklós: Szentágothai János. In: Flerkó Béla: Szentágothai János. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1998. (A múlt magyar tudósai) Halász Béla: Szentágothai János (1912–1994), In: Híres magyar orvosok. Szerk.: Kapronczay Károly, Vizi E. Szilveszter. Bp.: Galenus, 2000 126–131. Réthelyi Miklós: Szentágothai János. In: Nemzeti évfordulóink 2012. Főszerkesztő: Estók János. Bp.: Balassi Intézet, 2012. 5–8. (PDF formátumban: Nemzeti évfordulóink 2012.)
Szabadon választott – Parlamenti almanach 1990, Bp.: Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1990, 233. old.
Szentágothai János (1912-1994) Dr. Hámori Józseffel Szilágyi László beszélgetett. Legendás hírű professzoraink. PTE. A sorozat szerzője Szilágyi László.
További információk Ulyssesként az agy körül Halász Béla: Szentágothai János Rövid életrajz Magyarország a XX. században – Neurobiológia
Kategória:Magyar orvosok Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar anatómusok Kategória:Magyar endokrinológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Akadémiai aranyérmesek Kategória:Az MTA elnökei Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:Állami díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Országgyűlési képviselők (1985–1990) Kategória:Országgyűlési képviselők (1990–1994) Kategória:Országgyűlési képviselők (MDF) Kategória:MDF-tagok Kategória:A Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai Kategória:Pécsi orvosok Kategória:Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Pécsi tudósok Kategória:Szkeptikusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Apáczai Csere János-díjasok Kategória:Pestújhelyiek Kategória:Német származású magyarok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei