Haraszti (szerbül Растина / Rastina, horvátul Rastina) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.
Fekvése Zombortól 21 km-re északra, a magyar határ mellett fekszik Bácsszentgyörgy déli szomszédjában. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.
Történelem A települést 14. századi források Harasti néven említik először. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd a 16. század végén szerbek népesítik be a települést. A rasztinai és rottenhauseni báró Rédl család a 19. században szerzi meg a rasztinai uradalmat, ahol egy impozáns kastélyt is építenek 1900. körül. A kastély ma a Laza Kostić iskolának ad otthont.
A Rédl család alapítója Rédl József magyar udvari kamarai tanácsos, a bácsi és tiszai koronajavak igazgatója. 1759. május 17-én rottenhauseni előnévvel osztrák, 1765. április 15-én pedig magyar nemességet nyert Mária Teréziától. Fia, Rédl Ferenc udvari tanácsos és az erdélyi kancellária előadója, 1780. december 9-én királyi adományként kapta a rasztinai birtokot, ahonnan a család előneve is ered, amely 1822. július 5-én nyert megerősítést. Fiai Rédl Imre-Ferenc és Rédl Lajos-Ferdinánd 1808. március 11-én kapták a bárói rangot.
A falu önálló településként csak a második világháború óta van nyilvántartva. Azt megelőzően Sztanisics illetve Regőce része volt.
2018. április 3-án átadták a Bácsszentgyörggyel összekötő határátkelőt.új határátkelő
Népesség A 2002-es népszámlálás szerint összesen 3 magyar nemzetiségű élt a faluban, ahol semmilyen magyar szervezet nem létezik. 2002.01.01. - 2004.05.31. között 1 rasztinai lakos igényelt magyar igazolványt. A településen fellelhető magyar vezetéknevek: Garai, Kovács, Szabó.
Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 543 95,93 Horvátok 7 1,23 Magyarok 3 0,53 Montenegróiak 2 0,35 Bunyevácok 2 0,35 Jugoszlávok 2 0,35
Jegyzetek
Források
Philipp Angeli: Chronik der Adelsfamilie Redl (Rödl, Rédl) von Rottenhausen und Rasztina (Haraszti), 1992, Mannheim /maschinenschriftliches Manuskript/. Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye (1-2. köt.), Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909. Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Újvidék, 1996. Martha Connor: Ungarische Volkszählung 1828, Band 1 - Komitat Bács-Bodrog (Batschka). 47.059 Namen, 110 Orte, 450 oldal. Csuka János: A délvidéki magyarság története 1918-1941, Püski Kiadó, Budapest, 1995, 499 oldal. Dudás Gyula: Bács-Bodrogh Vármegye Egyetemes Monográfiája, Zombor, 1896. Vladimir R. Đurić: Najnovije naseljavanje Bačke kolonistima iz Hrvatske, Újvidék (Novi Sad), 1960. 88-ik oldal. Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statistikai népszerü leirása, Szeged, 1878, 170. oldal. Hoffmann István: Korai magyar helynévszótár 1000-1350. Abaúj-Csongrád vármegye, Debrecen, 2005 64-ik és 230-ik oldal. Iványi István: Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és Történelmi Helynévtára, Szabadka, 1907. Milica Marković: Geografsko-istorijski imenik naselja Vojvodine za period od 1853.godine do danas, 105-ik oldalon, 1966.
Dušan J. Popović és Živan Sečanski: Srbi u Bačkoj do kraja osamnaestog vekaistorija naselja i stanovništva, 1952. Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei, Budapest, 1934. Ante Sekulić: Bački Bunjevci i Šokci, Školska knjiga, Zágráb, 1989, 86. oldal. Sósberger Pál (Pavle Sosberger): Sinagoge u Vojvodini, Prometej, Újvidék (Novi Sad), 1998. Srboljub Stamenković, Miroljub Milinčić, Biljana Dostanić, Ivana Cerovac: Geografska enciklopedija naselja Srbije, Stručna knjiga, 2002. Srboljub Stamenković: Geografska enciklopedija naselja Vojvodine, Geografski fakultet Univerziteta, 2005. Szaszkóné Sin Aranka: Magyarország történeti helységnévtára: Historical Gazetteer of Hungary, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1987. Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a II. világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területen 1941-1944, Cumania 9. Szluha Márton: Bács-Bodrog vármegye nemes családjai, Heraldika, 2002. J.C. v. Thiele: Das Königreich Ungarn - Ein topographisch - historisch - statistisches kundgemälde das ganze dieses lände in mehr denn 12 400 Artikeln umfassend, Kaschau (Kassa), 1833. Vályi András: Magyar Országnak leírása, Buda, 1796.
Kategória:A Nyugat-bácskai körzet települései