bélyegkép|200px Csajághi Csajághy Laura, Csajághy Eleonóra, Leona (Csép, 1825. február 20. – Budapest, 1882. február 13.)A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 96/1882. folyószám. Vörösmarty Mihály felesége és múzsája.
Élete Csajághy János, Komárom vármegyei birtokos és feleségének, Takó Zsuzsannának leánya. Szüleinek házasságából 3 fiú (Antal, Sándor, László) és 4 lány (Erzsébet, Júlia, Johanna és Laura) gyermek született.Kempelen Béla: Magyar nemes családok Testvére, Csajághy Júlia (1818-1885) Bajza József költő felesége lett. Másik testvére Erzsébet, akinek a lányai Csapó Mária és Csapó Etelke (Petőfi első szerelme).
Vörösmarty és későbbi hitvese 1841-ben ismerkedtek meg, mikor Laura nővéréhez, Bajzánéhoz érkezett Pestre látogatóba. Bajza és Vörösmarty abban az időben egy házban lakott, és Vörösmarty gyakran étkezett náluk. Csajághy Laura egy ilyen étkezés idején érkezett meg. Vörösmarty a fiatal vendég előtt nem tartotta öltözetét megfelelőnek, ezért hazament és fekete atillát öltött. Az ifjú Laura nagyon restellte, hogy kellemetlenséget okozott a neves költőnek. Ez és Vörösmarty korábbi szerelmi csalódása is hozzájárult, hogy csak 1842-ben jutott Laura tudtára, hogy Vörösmarty számára nem közömbös. Vörösmarty Bajzának mondta el, mit érez a lány iránt, tőle tudta meg Laura, de nem válaszolt Vörösmarty érzéseire semmit. Ennek köszönhetően írta meg Vörösmarty 1843-ban a Merengőhöz című versét. Ezenkívül Laurához íródott A szomjú, Laurához és az Ábránd.
Gyermekei Vörösmarty végül Pesten, 1843. május 9-én vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Laurát a pest-belvárosi plébánián, a menyasszony tanúja Bajza József volt.Pest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 65/1843. folyószám. Házasságuk 12 évig tartott, 5 gyermekük született, közülük ketten, Irma és Mihály fiatalon meghaltak, másik három gyermekük:
Béla (1844–1904), igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke Ilona (1846–1910), aki 1867. szeptember 16-án feleségül ment Széll Kálmánhoz, a későbbi pénzügyminiszterhez, miniszterelnökhöz Erzsébet, aki hosszan tartó betegség után 1879. július 21-én hunyt el élete 31. évébenVasárnapi Újság, 1879/30. szám bélyegkép|jobbra|250px|Csajághy Laura (Vörösmarty Mihályné), Vörösmarty Béla és Széllné Vörösmarty Ilona sírja Budapesten. Kerepesi temető: B. 316. Férje 1855-ben bekövetkezett halála után a gyermekek gyámja Vörösmarty jó barátja, Deák Ferenc lett, aki a család megsegítésére szólította fel a nemzetet. Miután a cenzúra ezt megtiltotta, több száz magánlevélben folytatta. Deák munkájának köszönhetően jelentős összeg, több mint 100 000 forint (103 ezerhttp://www.tankonyvtar.hu/historia-2003-04/historia-2003-04-deak-081013http://www.kislexikon.hu/vorosmarty.html ) gyűlt össze. Férje halála után visszavonultan élt, csak gyermekeivel foglalkozott. Férjét huszonhét évvel élte túl, 1882. február 13-án halt meg Budapesten, tüdőhűdés következtében 57 éves korában. Fiával és leányával, Ilonával együtt a Kerepesi úti temetőben nyugszik, ahol február 15-én helyezték örök nyugalomra.
A Vörösmarty–Széll–Bajza családok kapcsolata
Jegyzetek
Források Vasárnapi Ujság, 1882. február 19-i szám Magyar életrajzi lexikon A merengő Laura - Vörösmarty felesége Vörösmarty családja és utódai Gyászjelentése
További információk Csajághy Laura sírja a Kerepesi temetőben (fénykép) Laura ihletése
Kategória:Magyar nők Kategória:Vörösmarty Mihály Kategória:1825-ben született személyek Kategória:1882-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek