Kalotaszegi templomok

Kalotaszeg templomai közé többségében református templomok tartoznak, amelyek szinte kivétel nélkül középkori építésű, főleg gótikus stílusú műemléképületek. Kalotaszeg a templomépítészet szempontjából az egyik legegységesebb arculatú magyar tájegység. A templomokhoz jellemzően négy fiatornyos torony tartozik. A templomok belsejét igen gazdagon díszített. Jellemző a 17-18. századi festett fakazettás mennyezet. A templomokban gyakran találunk díszesen faragott festett szószéket. A templommennyezet közepéről függő lámpát gallyakkal, virágfüzérekkel díszítik. A templomok kincsei közé tartoznak a régi kalotaszegi varrottasok.

Kalotaszeg magyar templomai Kalotaszeg népe csekély kivétellel református. A reformáció idején többnyire a katolikus templomokat alakították át, és a később épült templomaikon is részben megmaradt a régi katolikus építkezés stílusa. A gótikus külsőn általában alig változtattak. A legtöbb templomnál a tornyot eredetileg fából készült harangláb helyettesítette. Ennek sajátos építési módja volt: a favázon fölül, ahol a harangok lógtak, a harangkamarát deszkapárkány vette körül, a deszkák hosszukban álltak és alsó végük szintén ki volt csipkézve; a legalább egy méter magas párkány négy szegletéből egy-egy oszlop nyúlik ki s a négy oszlopon nyugszik a harangláb kúpja, amely szélesen indulva, elkeskenyedik; a kúp zsindelyeit szintén kicsipkézte a nép. Ezt az építési módot követték később ott is, ahol a haranglábat lebontották s kőtornyot ragasztottak a templomhoz; a toronygúla négy szegletébe négy tornyocskát emeltek, amint a nép mondja, a négy evangélista, Máté, Márkus, Lukács és János tiszteletére. A torony csúcsát a református szokásnak megfelelően gomb, kakas vagy egy kis vaszászló díszíti, a zászlón az építés kivágott évszámával.

A templomok belsejét is igen gazdagon díszítették. A díszítések között legérdekesebbek a festmények. A templommennyezet fakazettákra (kockákra) van osztva. Minden kazettán önálló festett kép található. E képeket négy csoportba oszthatjuk: mértani díszítések, növénymotívumok, állatábrázolások (többször az állat nevével, valamint naiv bibliai jelenetek. Az első két csoportból kerül ki a mennyezetdíszítések többsége. A templombelsők népies festészete a 17-18. században virágzott, a kalotaszegi festőasztalosok munkásságának köszönhetően. A templommennyezetek nagy részét a 18. században festették a szász származású Umlingok – apa és fia.

A templommennyezet közepéről függő lámpát gallyakkal, virágfüzérekkel díszítik. A búza elsőtermésű kalászaiból koszorút fonnak s a lámpára akasztják, amelyet a gabonaáldás elmondása után, ott hagynak a következő év első terméséig. A szószék alatt áll az Úrasztala, amely általában kerek és négy lába egy közös szárban fut össze. Az asztallapon egy belső és egy külső kör van. Az előbbi kis távolságban az asztal közepétől az ajándékozó nevével s az ajándékozás dátumával, az utóbbi pedig az asztal pereméhez közel, valamely zsoltári vagy bibliai mondással.

A szószék párkányát kifaragták, oldallapjait kifestették, tetejére gyakran főnixmadarat helyeztek. A szószéket síkfaragásos párkány övezi, amelyre tulipánt, rozmaringlevelet, rózsát, szegfűt és a szőlőfürtöt festettek.

A templomok kincsei közé tartoznak a régi kalotaszegi varrottasok.

A Magyarvalkó feletti dombon a ferences rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben. A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú, támpilléres, sokszögű szentéllyel. Festett kazettás mennyezete van.

Magyargyerőmonostori templom

Kalotaszeg legrégebbi temploma. A ma is látható templomot közvetlenül a tatárjárás után kezdték építeni a Gyerőffy család adományából. 1330-tól önálló plébánia lett, és így is működött egészen a reformáció 16. századi térhódításáig. A korábbi templom helyére 1442-ben új hajót és szentélyt építettek gótikus stílusban.

Körösfői templom

Református templom festett kazettás mennyezettel. A karcsú, négy fiatornyos, fatornácos tornyú körösfői templom a falu feletti dombtetőre épült, a korabeli építkezési szokásoknak megfelelően nyugat–keleti tájolású, keleti oldalon elhelyezkedő szentéllyel. A középkori templom a 17. századi török-tatár dúlások során megsemmisült, majd később az 1690-es években építették újjá.

Kalotadámosi templom

Fazsindelyes református templom festett kazettás mennyezettel és festett szószékkel. Építési idejére nincsenek pontos adatok, a 13-14. században épülhetett. Gótikus kori építésére utal néhány máig megmarad stílusforma, a nyolcszög három oldalával záródó szentély, a fali szentségfülke, a torony alatti nyugati kapu.

Jákótelki templom

A kalotaszegi Jákótelke református temploma a 15. században épült gótikus stílusban. A nyugati épületrészt 1685-ben átépítették.

Nyárszói templom

Középkori templomáról nincs adat. 1729-ben épült templomát 1885-ben építették át.

Kalotaszentkirályi templom

A református templom a 13. században épült csúcsíves stílusban, bár egyes feltételezések szerint már a 12. században is állt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a hegyekből lezúduló havasiak mindkét települést porig égették és a tűzvész idején leégett a templom is. 1850-ben készült el az új templom.

Bánffyhunyadi templom

A templomot feltehetően a 13. században építették. A mai templom helyén 1200 körül épült kisebb templom állt, melyet 1307-ben kibővítettek. Az új templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Jelenlegi tornyát 1411-ben, a hajónál magasabb, sokszögzáródású, támpillérekkel erősített, hatalmas ablakokkal megvilágított szentélyét 1483-ban emelték, késő gótikus stílusban.

Magyarókereki templom

Temploma 1273-ban épült. A templomot a reformátusok a 16. században újjáépítették, azonban 1661-ben a tatárjárása alatt a faluval együtt megsemmisült. A hívek adományából 1728-ban épült fel az új templom, melyet 1746-ban újítottak fel.

Sárvásári templom

Jelenlegi református temploma a középkorban épült templom helyén áll, bár nem egészen pontosan ugyanott. A torony északi falában egy feketére festett római kori faragott dombormű került beépítésre. A templomban látható a régi templomból átmentett festett kazetta töredéke.

Alszeg

Magyarbikali templom

thumb|Magyarbikal|120px thumb|Váralmás|120px thumb|Ketesd|120px Református templom festett kazettás mennyezettel. 1400. december 6-án kelt az a pápai engedély, amelyben IX. Bonifác pápa jóváhagyja Tamásfalvi Gergely kérését és engedélyezi számára egy templom építését. A Szent Lénárd tiszteletére emelt gótikus templom 1402-re épült fel.

Váralmási templom Váralmásnak már a középkorban is volt plébániatemploma, 1335-ből Pál plébánosa is ismeretes. A 17. századi török-tatár hadjáratok idején az egész Almás-völgy elpusztul. Ekkor pusztulhatott el a plébániatemplom és a bencés kolostor is, amelynek a reformáció után amúgy sem volt lakója. A pusztításai után egyháza újraéledt és a 18. században már református anyaegyház, új templommal.

Középlaki templom Új építésű református temploma a dombtetőn áll. A régi templomot és annak fatornyát 1905-1906-ban lebontották. Beépítették azonban a régi templom gótikus kapuzatát, melyet 1991-ben felújítottak.

Ketesdi templom Mai református templomát Kós Károly tervei alapján, 1937 és 1941 között építették. A templom mennyezetére visszahelyezték középkori temploma 1692-ben, Gyalui Asztalos János által készített festett kazettás mennyezetének 21 kazettáját. Kis harangja 1766-ból, míg szószékének koronája 1798-ból származik. Énekmutató táblája 1860-ban, szószéke 1892-ben készült. A cinterem kapuját a ketesdi Kis Lőrinc mester készítette.

Zsoboki templom A falut pusztító tűzvészek miatt ma is látható templomát 1908-ban építették újra és akkor nyerte mai formáját, majd 1992-ben restaurálták, azóta mennyezetét újonnan faragott fakazetták díszítik.

Sztánai templom Középkori elemeket tartalmazó református templomának első ismert átépítése 1640-ben történt. 1836–1838 között bővítették, átalakították. Tornya 1876-ból való. A 18. század elején készített, 42 kazettából álló mennyezete, ami jelenleg a nyugati részen található, másodlagosan felrakva, részben átfestve, Gyalui Asztalos János alkotása. A 18. század második felében Umling Lőrinc műhelye tevékenykedett a templomban, 1767-ben papi széket, 1777-ben szószékkoronát festve.

Farnasi templom Mai temploma valószínűleg a tatárjáráskor (1241) lerombolt Almásmonostor várának köveiből épült a 15. században, gótikus stílusban. Az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcban megrongálódott épületet csak 1750-ben hozták helyre. Ajtókereteit reneszánsz faragványok díszítik. A templomhajó és a nyolcszögletű szentély mennyezetét Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc festett fakazettái (kétfejű sas, pelikán, nap, bűnbeesés) díszítik, festett szószékét ugyancsak Umling készítette 1750-ben. A falba épített, 1510-ből való sírkő a Mátyás király elleni felkelés egyik vezéralakjának, Franasi Veress Jánosnak állít emléket. A templom melletti harangláb két harangja közül a nagyobbik 1745-ből való.

Kispetri templom Tűzvész pusztította középkori templomának helyén az 1700-as években emeltek új templomot, melyet 1903-ban átépítettek. Umling Lőrinc által 1745-ben festett mennyezeti kazettáit, valamint szószékét (1715) és úrasztalát (1698) Budapesten, a Néprajzi Múzeumban őrzik. Két harangja közül a kisebbiket Tamásfalvy Krisztina grófnő ajándékozta a gyülekezetnek, 1712-ben.

Nagypetri templom Református temploma a 13. században épült. Román stílus jegyek (félköríves résablakok, szentély) mellett gótikus jegyeket is mutat az épület (támpillérek). 18. századi harangtornya zsindellyel fedett. Templom kaput 1855-ben faragták. Mára rossz állapotúvá lett festett kazettás mennyezete Zilahi Asztalos János munkája 1713-ból. Restaurálás során megállípították, hogy 1779-ben a templomot kelet felé bővítették. A bővült templom kazettás mennyezetét Umling Lőrinc festette, akár csak a karzatot, szószékkoronát és a papiszéket 1770-ben.

Bábonyi templom A 18. században épült fatemploma tűzvész áldozata lett. Ma látható templomát és a hozzá tartozó iskolát Kós Károly tervei alapján 1935-ben építették. Az építkezéskor felhasználták a régi templom épségben maradt festett mennyezeti kazettáit és a festett karzatmellvédet, melyet Kolozsváron élő Kövendi Asztalos János készített, 1763-ban.

Egeresi templom Mai gótikus temploma az 1400-as években épült egy 13. századi román stílusú templom romjain, melynek emlékét ma is őrzi a bejárat feletti kőből faragott ablak és a templomajtó nyugati falában található ajtómaradvány. A 17. századi szentélyben található az 1616-ban fiatalon elhunyt Bocskay Gábor síremléke.

Kajántói templom Katolikus temploma a 12. század végén – 13. század elején épült. A szentély boltozata, a sekrestye ajtaja és a papi fülke a 14. századból származnak. Bencések birtokában volt 1427 előttől – 1566-ig. A lakosság a 16. században unitárius, majd református lett és ők használták a templomot is. 1586-ban elűzték a Báthory István fejedelem által betelepített jezsuitákat, és ismét a reformátusoké lett a templom 1769-ig. 1779-től napjainkig a kolozsvári ferencesek és világi papok irányítják az egyházközösség életét. 1780-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A szentély különös értéke az oszlopos, hármas ívű, gótikus oszlopfülke.

Református temploma 1887-ben épült.

Kisbácsi templom

Kalotaszegi templomok

Źródło i licencja