Wilckens Henrik Dávid (Wolfenbüttel, 1763. november 14. – Selmecbánya, 1832. május 25.) a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtője, a Selmeci Akadémia (a Soproni Egyetem jogelődje) egyik alapítója.
Életútja A braunschweigi hercegség pincemesterének fia 1763. november 14-én született Wolfenbüttelben. A helmstedti egyetem orvosi karán, a freinbergi bányászati akadémián és a göttingeni egyetemen végezte tanulmányait. Igazi polihisztori képzettségre tett szert: foglalkozott matematikával, kémiával, fizikával és földrajzzal, sőt még tudománytörténettel is. 1795–1799 között erdészeti tanár volt a türingiai Walterschausenben. Ezt megelőzően Saarbrückenben gyógyszerészként is dolgozott.
1808-ban került a Selmeci Akadémia akkor alapított Erdészeti Tanintézetének élére, ahol 1809-ben kezdte el oktató tevékenységét. Évtizedeken keresztül oktatta az Akadémián tanuló erdészeket és bányászokat.
A magyar erdészeti szakoktatás megalapítója Selmecbányán halt meg 1832. május 25-én.
Munkássága Wilckenst tekinthetjük az erdészettudomány első professzorának Magyarországon. Az oktatás érdekében rügy-, lomb-, virág- és maggyűjteményeket állított össze. Fiziológiai és növénykórtani gyűjteményeket szerzett be, megtervezte a botanikus kert és a tanulmányi erdő létesítését. Ötkötetes erdészettana (Forstkunde) kéziratban maradt. A német nyelvű munka első kötetében az általános növénytannal, a másodikban az erdészeti növények ismertetésével, a harmadikban a természetes fatermesztéssel, a negyedikben az erdőhasználattal (benne mellékhasználatként, többek között a vadászattal), az ötödikben pedig mesterséges fatenyésztéssel foglalkozott. Előadásai az akadémián átfogták az erdészeti tudományok egészét: az erdészeti tervrajzok és térképek, az építészeti rajzok készítésén át a jogismeretig és a bányaácsolásig szinte mindent tanított. Wilckens egyébként Selmecbányát nem találta a legalkalmasabbnak az Erdészeti Tanintézet számára. Az intézmény mégis Selmecen maradt, s európai hírűvé fejlődött. Érdemei az erdészeti felsőoktatás megteremtésében elvitathatatlanok, és emiatt különösen fájó, hogy egyetlen korabeli, hiteles ábrázolás sem maradt fenn róla.
Leírásokból azonban ismerjük a tudós tanár egyéb érdemeit is. Azt például, hogy nemcsak a hallgatókkal, hanem az erdőben, fűrésztelepeken dolgozó munkásokkal is sokat törődött. „Többször járt el a felettes hatóságoknál az erdei munkások élet- és munkakörülményei javításának ügyében. (Még nagybetegen is kijárt a közeli erdőkbe, hogy intézkedései végrehajtását a helyszínen ellenőrizze.)”
Emlékezete A selmecbányai evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra, de sírja már nem található meg. Azt az emlékoszlopot is ledöntötték a trianoni békeszerződés után, melyet 1912-ben állítottak tisztelői. 1958-ban a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (később Nyugat-magyarországi Egyetem, majd Soproni Egyetem) botanikus kertjében állítottak tiszteletére emlékművet, egy egyszerű, durván megformált kőtömböt, melynek felirata latin és magyar nyelven méltatja munkásságát.
Művei Aufsätze mathematischen, physicalischen, chemischen Inhalts. Göttingen, 1790 Ueber eine Ausserung einiger Physiker. Journal der Physik. 1791 Beobachtung eines Nordlichts in Säulegenstalt. 1791 Etwas aus der polnischen Gelehrtengeschichte. 1792 Einige Bemerkungen über das unbrauchbare Glas. 1792 Die Lehre von den entgegengesetzen Grössen, in einem neuen Gewande. 1800 Die forstmännische Lehre von dem Oertlichen (Braunschweig, 1800) Die Bildung des Forstmannes. Braunschweig, 1801 Die Anfangsgründe der natürlichen Holzzucht. Braunschweig, 1801 Eine Ausserung über die Bildung des teutschen Forstmannes. Braunscheig, 1801 Forstkunde, Schemnitz, 1824-1825
új kiadás: Erdészettan. Heinrich David Wilckens, a selmeci Erdészeti Tanintézet első tanárának előadásai. I-II. kötet (egybekötve). Nedeczei Nedeczky Ferencz 1814-1815-ben német nyelven készített jegyzetei alapján magyarra fordította: Zakar János, Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron, 2014, https://cedruskonyv.hu/Erdeszettan#page_artdet_tabs
Jegyzetek
Források Csáky K. (2003): Híres selmecbányai tanárok. Lilium Aurum, Dunaszerdahely. p.:189-190 Oroszi S. (1989): Magyar Agrártörténeti Életrajzok R-Zs. p.:645-648. Hiller I. (1983): Dr. H. D. Wilckens, az erdészettudomány első professzora Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei Bartha D. és Oroszi S. (1991): Selmec, Selmec, sáros Selmec… Vademecum erdészek számára. Erdészettörténeti Közlemények IV. Budapest-Sopron
További információk ifj. Sarkady Sándor: Wilckens Henrik Dávid (1763–1832) élete és munkássága; NYME, Sopron, 2014 (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka)
Kategória:Magyar erdőmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1763-ban született személyek Kategória:1832-ben elhunyt személyek