A kalács finom búzalisztből tejjel és vajjal és tojással dagasztott, kelt, foszlós bélű, édes sült tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint ünnepekre készítenek. A szó szláv eredetű és a kalács eredeti kerek formájára utal. Hasonló tésztaféleség Bulgáriában a kozunak, Franciaországban a briós, Lengyelországban a chałka, Olaszországban a panettone, Romániában a cozonac, az erdélyi szászoknál a Klotsch, a szerbeknél a kolač. Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa.Szőcs István: Tűzhelytől tűzhelyig, in:
Formája szerint a kalács lehet kerek vagy hosszúkás, telt, lyukas közepű vagy rácsosan alakított, fonatlan vagy fonott.
Egyes vidékeken, főleg Dél-Magyarországon a kalács szót a sütemény szinonimájaként használják.
Elkészítése A 19. század végéig elkészítése azonos volt a házikenyérével, csak formájában különbözött tőle: ugyanolyan tésztából lyukasra alakították. A kenyérnél jobb minőségű búzalisztből készült. Újabban a kalács gazdagabb tésztából készül: a dagasztáshoz tejet használnak, a tésztát tojással gazdagítják. A kürtőskalács kivételével a kalácsot kemencében sütötték, akár közvetlenül a kemence fenekére téve, akár tepsiben vagy vaslábosban. Az egyik legismertebb kalács, a húsvéti fonott kalács készítéséhez friss élesztőt futtatnak fel langyos tejben, amelyet összedagasztanak a tojással és az átszitált liszttel, amiben kézzel vajat morzsoltak el. A kalács alapos dagasztása után langyos helyen, konyharuhával letakarva kelesztik, végül, mielőtt háromfelé veszik a tésztát és összefonják, még egyszer átgyúrják azt. Hogy a kalács héja fényes legyen, a nyers tésztát sütés előtt tejjel felvert tojással kenik meg.
Népszokások A húsvéti hagyományos étrend része a kalács, amelyet a katolikus vidékeken (esetenként a sonkával együtt) a templomban szenteltették.
Mindenszentek ünnepére Szeged környékén mindönszentök kalácsa (kóduskalács) néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában a koldusoknak adtak. Csallóközben szintén kalácsot osztottak a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. A koldusnak szánt kalács illetve alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztényi változata.
Békés megyében a kalácsok nagy kutatója volt Nagy Gyula etnográfus, az orosházi múzeum alapítója. Nagy Gyula az orosházi kulcsos kalácsot kutava, értesült a békésszentandrásiak rostélyos kalácsáról, amelyet Nagy-Laczkó Balázs muzeológus jellegzetes jász-kun ünnepi fogásának vél, amely e népesség hatását és jelenlétét tükrözi egyes békés megyei településeken is (Gyomaendrőd, Dombegyháza).
Megjegyzések
Jegyzetek
Források Bődi Erzsébet: Kalácsok és kalácsfélék (sült tészták) változó szerepe a 20. századi vidéki táplálkozáskultúrákban, A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadása, Kalocsa, 1995. október 24-26. Sima és kakaós fonott kalács recept: így készül a húsvéti fonott kalács és (1865): Kalács. 'In' A magyar nyelv szótára. Harmadik kötet. Pest.
További információk
Házi panettone rengeteg aszalt gyümölccsel Áprily Lajos: Kalács, keddi kalács [ Somlyó Zoltán: Kalács egy tervezett verseskönyv elé] [ Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv (1892)]
Kategória:Magyar sütemények, torták és desszertek Kategória:Kelt tészták