A polgári jogban a vállalkozási szerződés egy olyan szerződés, amely alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.1959. évi IV. törvény 389. § A vállalkozó valamely eredmény elérése vállal kötelezettséget, ezért a vállalkozási szerződés eredménykötelem.

A hatályos Ptk.2013. évi V. törvény a vállalkozási szerződés szabályozása során is a létező, élő jogból indult ki. Részben fenntartotta a régi Ptk. szabályait, ugyanakkor az általánosítási szándéknak megfelelően számos ponton változtatott is azokon, egyebek mellett beépítve a felsőbírósági gyakorlatot. A hatályos Ptk-ban bővült a vállalkozási szerződés szabályai között a szerződési altípusok köre is, mivel a Ptk. a mezőgazdasági vállalkozást szerződés és a közszolgáltatási szerződést is a vállalkozási szerződés keretében szabályozza.

A hatályos Ptk. vonatkozó szabályai A hatályos Ptk. XXXVII. Fejezete szól a vállalkozási szerződésről.

A vállalkozási szerződés fogalma Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.Ptk. 6:238. §

A tevékenység megszervezése A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.Ptk. 6:239. § (1) bek.

Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni.Ptk. 6:239. § (2) bek.

A megrendelő utasítási joga

A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.Ptk. 6:240. § (1) bek.

Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.Ptk. 6:240. § (2) bek.

A tevékenység végzésének helye Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.Ptk. 6:241. § (1) bek.

A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.Ptk. 6:241. § (2) bek.

Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.Ptk. 6:241. § (3) bek.

A megrendelő ellenőrzési joga

A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti.Ptk. 6:242. § (1) bek.

A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.Ptk. 6:242. § (2) bek.

A munkavégzés összehangolása Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.Ptk. 6:243. §

Többletmunka. Pótmunka A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).6:244. § (1) bek.

A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).6:244. § (2) bek.

A vállalkozói díj Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.6:245. § (1) bek.

Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.6:245. § (2) bek.

A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.6:245. § (3) bek.

Törvényes zálogjog A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.6:246. §

A szolgáltatás átadás-átvétele

A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.Ptk. 6:247. § (1) bek.

Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.Ptk. 6:247. § (2) bek.

Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.Ptk. 6:247. § (3) bek.

Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.Ptk. 6:247. § (4) bek.

Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.Ptk. 6:247. § (5) bek.

A szerződés lehetetlenülése Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és

a) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;

b) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;

c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.Ptk. 6:248. § (1) bek.

Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.Ptk. 6:248. § (2) bek.

Elállás, felmondás A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.Ptk. 6:249. § (1) bek.

A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.Ptk. 6:249. § (2) bek.

Ingyenes vállalkozási szerződés E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.Ptk. 6:250. § (1) bek.

Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni.Ptk. 6:250. § (2) bek.

A korábbi Ptk. vonatkozó szabályai

Az 1959. évi IV. törvény XXXV. fejezete, amely "A vállalkozás" címet viselte, lényegében a vállalkozási szerződésről szólt.

Fogalommeghatározás Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

A felek jogai és kötelezettségei A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.1959. évi IV. törvény 390. § (1) bek. A megrendelő a részletes ajánlatot - a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában - szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést.1959. évi IV. törvény 390. § (2) bek. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.1959. évi IV. törvény 390. § (3) bek.

A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.1959. évi IV. törvény 391. § (1) bek. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.1959. évi IV. törvény 391. § (2) bek. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.1959. évi IV. törvény 391. § (3) bek.

A vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemei A vállalkozási szerződés csak akkor jön létre, ha a felek legalább a következőkben megállapodnak: meghatározzák a szolgáltatás tárgyát, annak mennyisége és minősége figyelembevételével. A műszaki leírásban rögzítik a fontosabb adatokat, mely általában a szerződés melléklete. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják. Meg kell határozni a vállalkozói díj összegét, valamint a teljesítési határidőt.

Ajánlattétel a vállalkozási szerződés megkötésére A vállalkozói szférában olykor előfordul, hogy egy-egy megrendelés elnyerése érdekében a vállalkozók részletes terveket, ajánlatot készítenek, amely alapján a megrendelő kiválasztja a legmegfelelőbb vállalkozót. Maga a megrendelő vagy a megrendelést elnyert vállalkozó is utóbb felhasználja azokat a terveket, amelyeket más vállalkozók nyújtottak be a megrendelőnek. Amennyiben a felek megállapodása az ellenkezőjét nem írja elő, a megrendelő a részletes ajánlatot díjazás nélkül szabadon felhasználhatja. A vállalkozó által adott ajánlat általános ajánlati kötöttséget von maga után, feltéve, hogy ezt a vállalkozó az ajánlat megtételekor nem zárta ki.

A vállalkozó költségviselése A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi el, a megrendelő nem köteles a költségek előlegezésére. A megelőlegezett költségeket a vállalkozói díjban fogja visszakapni.

Arra nem kötelezhető a vállalkozó, hogy ne kérjen előleget. A nagyszámú körbetartozások egyenesen megkövetelik gyártási előleg kérését. A gyártási előleg felosztása a jól bevált 60-30-10%-os alapon működik. 60% előleg 30% helyszínre szállításkor (részteljesítéskor) 10% beszerelés (átadás)

Alvállalkozó igénybevétele A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Amennyiben a megrendelő azt kívánja, hogy a vállalkozó személyesen végezze el a munkát, úgy ezt a vállalkozói szerződésben külön ki kell kötni. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el, jogosulatlan igénybevételéért pedig felelős a vállalkozó minden olyan kárért is, mely anélkül nem következett volna be. Az alvállalkozó megjelenése csak a vállalkozó és az alvállalkozó között létesít jogi kapcsolatot, a megrendelő és az alvállalkozó között nem. A megrendelővel szemben a vállalkozó lesz kötelezett.

A megrendelő utasítási joga, a vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége