Schickedanz Albert (Biała, 1846. október 14. – Budapest, 1915. július 11.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1446/1915. folyószáma alatt. magyar műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője. Többek között a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője.
Életpályája A galíciai Bielsko Biala (Biala bei Bielitz) városban született német származású, de magyar érzelmű család sarjaként. Apja, Schickedanz Ferdinánd (Nándor) földbirtokos, majd borkereskedő volt, édesanyja Rumann Ludmilla Szidónia. Gyermekkorát az akkor Magyarországhoz tartozott Késmárkon töltötte, ahol apja 1848-ban polgárjogot kapott. Anyai nagyapja ott volt lutheránus lelkész, aki az magyar szabadságharcban való részvételéért hosszas várfogságot szenvedett. Az 1850-es évek közepén szüleivel visszaköltöztek Galíciába. Alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. Később a karlsruhei Politechnische Schulén egy évig építészetet tanult, majd Bécsbe ment, ahol Karl Tietz építésznél vállalt munkát.
1868-tól Pesten dolgozott előbb Szkalnitzky Antal, majd Ybl Miklós irodájában. 1869-ben megnyerte a Kerepesi temetőbeli Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot. 1878-ban az Iparművészeti Múzeumban – amely akkor a Képzőművészeti Társulat Sugár úti székházában volt elhelyezve – kapott titkári állást. 1880-ban kezdett tanítani, 1884-től 1901-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára volt. 1893–1903 között Herzog Fülöp Ferenccel társulva dolgozott, ekkor születtek legfontosabb munkái. 1894-ben megbízást kapott az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattól az új Műcsarnok megtervezésére. 1895-ben a miniszterelnök Zala György szobrásszal közösen őt bízta meg a Millenniumi emlékmű elkészítésével. Az 1896. évi VIII. törvénycikk alapján 1898-ban írták ki a Szépművészeti Múzeumra a pályázatot, amin Schickedanz második lett Pecz Samu mögött, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére, figyelembe véve Pecz megoldásait.
Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája volt, 1906-ban.Budapest, II. Nyúl u. 16. Három évi betegség után szív- és érrendszeri betegségekben halt meg, Budapesten, 1915. július 11-én. Pályatársai jelenlétében július 13-án délután temették el a Kerepesi temetőben, az evangélikus egyház szertartása szerint.Síremléke a 20-1-18 sírhelyen található. Szobrász: Moiret Ödön. Lásd: Moiret Ödön szobrász-építész és éremművész
Neje Horn Mária (Irma) Franciska volt.
Építészeti munkái Budapest VII., Bajza utca 14. villa, amely 1879 után a VI. Bajza utca 34. számot kaptahttp://epa.oszk.hu/00000/00022/00183/05800.htmhttp://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Topografia/2205/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oVE9QT0dSQUZJQSkifQ 1893 – Arany János-emlékmű Budapest (VIII. kerület), Múzeum körút 14. (Magyar Nemzeti Múzeum kertje) Strobl Alajossal közös alkotás 1895 – Műcsarnok (Herczog Fülöp Ferenccel) 1897–1905 – Millenniumi emlékmű (A szobrok többsége Zala György munkája.) 1900–1906 – Szépművészeti Múzeum 1906 – Budapest II., Nyúl utca 16. Műtermes villa
Síremlékek (Fiumei úti sírkert, 1086 Budapest, Fiumei út 16-18.): 1871–1874 – Batthyány-mauzóleumTóth, i. m., 86. o. 1880 után – Szabóky Adolf (7-1-1)Tóth, i. m., 64. o. 1894 – Semmelweiss Ignác (34/2-1-1, Herzog Fülöppel)Tóth, i. m., 251. o. 1897 – Pekár Imre (sírbolt, B394, elpusztult síremlék, Zala Györggyel)Tóth, i. m., 420. o. 1902 előtt – Szilágyi Sándor (28-díszsor-3, Herzog Fülöppel és Fadrusz Jánossal)Tóth, i. m., 164. o.
Képgaléria
Jegyzetek bélyegkép|jobbra|200px|Schickedanz Albert sírja Budapesten. Kerepesi temető: 20-1-18. Moiret Ödön alkotása. 2001 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része
Források
Pesti építkezések állomásai -kiállítás - Fotoklikk
Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018.
További információk Rados Jenő: Magyar Építészet története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971, 309. o. Művészeti Kislexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1973, 550–551. o.
Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 84-89. o. (szerk.) Muladi Brigitta: Schickedanz Albert. A Műcsarnok építője. …és formát ölt a gondolat… (a Műcsarnokban 2015. szeptember 05. – október 18. között rendezett kiállítás alapján), Műcsarnok Nonprofit Kft., Budapest, 2015, (Mucsarnok.hu/01-sorozat)
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar festők Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek