Báthy Anna 1927-ig Stampf Anna/Anette Katalin, férjezett nevén Richter Ferencné, majd Szaszovszky Ottóné (Beregszász, 1901. június 13. – Budapest, 1962. május 14.) opera-énekesnő (szoprán).
Életpályája bélyegkép|jobbra|250px|<center>Emléktáblája: Határőr út 37. Családja Sopronból származik. Édesapja, Stampf Gyula a Soproni Királyi Törvényszék elnöke volt. Édesanyja Báthy Ilona volt,Házasságuk az ő nevét használta pályáján. Ilona testvére szintén Báthy néven zongoratanár volt. Nagybátyja Báthy László (1869-ig Sztruhár; 1861-1933) kanonok, a Felsőház tagja volt.
Az elemi iskolát szülővárosában végezte. Tehetségét egy városban élő tanár, bizonyos Max Bacsinszky egyik rokona fedezte fel, aki korábban Bécsben opera-énekesnő volt. Gimnáziumba Sopronban járt.
Apja sokáig ellenezte, hogy legkisebbik leánya Budapestre színésznőnek menjen tanulni, de végül is beadta a derekát. A Zeneművészeti Főiskolán Maleczki Bianka tanítványa volt. Az évzáró növendék-előadáson Verdi Aida című operájából a címszereplő Nílus-parti jelenetét énekelte. 1927-től a budapesti Városi Színházban énekelt, majd 1929-ben az operaház szerződtette. 1929. december 30-án mutatkozott be Verdi Álarcosbáljának Amélia szerepében. A korabeli sajtó elragadtatással írt debütálásáról. Báthy Anna több mint harminc éven át volt a Magyar Operaház legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Gyakran vendégszerepelt külföldön: Bécsben, Barcelonában, Hamburgban, Salzburgban, Párizsban, Brüsszelben, Münchenben, Firenzében, Bayreuthban. Különösképpen Bartók és Kodály műveinek előadásával ért el nagy sikereket, de énekelt Bach-, Beethoven-, Mozart-műveket is. bélyegkép|jobbra|250px|Báthy Anna sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-415/416. 1928-ban férjhez ment Rimaszéky/Richter Béla építészmérnökhöz, akitől azonban hamarosan elvált és Szaszovszky Ottóhoz, az Indiát is megjárt villamosmérnökhöz ment férjhez. 1962. május 14-én hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
2012-ben szülővárosában a Beregszászért Alapítvány felavatta emléktábláját, amelynek bronz domborműve Balogh Géza nyíregyházi szobrász alkotása.
Fontosabb szerepei
Beethoven: Fidelio – Fidelio Borogyin: Igor herceg – Jaroszlavna Csajkovszkij: Anyegin – Tatjána Erkel: Hunyadi László – Erzsébet Gounod: Faust – Margit Gluck: Iphigénia Auliszban – Iphigénia Kodály: Háry János – császárné Kodály: Székely fonó – a leány Hubay: Anna Karenina – Anna Karenina Mozart: Figaro házassága – grófnő Mozart: A varázsfuvola – Pamina Mozart: Don Giovanni – Donna Anna Mozart: Così fan tutte – Dorabella Puccini: Angelica nővér – Angelica Richard Strauss: A rózsalovag – Octavian Richard Strauss : Az egyiptomi Heléna – Aithra Richard Strauss: Arabella – Arabella Verdi: Aida – Aida Verdi: Ernani – Elvira Verdi: A trubadúr – Leonora Verdi: Otello – Desdemona Verdi: Don Carlos – Erzsébet Wagner: Lohengrin – Elza Wagner: A walkür – Sieglinde Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Éva Wagner: A bolygó hollandi – Senta Wagner: Trisztán és Izolda – Izolda
Díjai Kiváló művész (1950) Magyar Népköztársasági Érdemrend, V. fokozat (1951) Munka Érdemrend (1954) Kossuth-díj (1954)
Jegyzetek
Források Híres beregszásziak
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Magyar nők Kategória:A Magyar Állami Operaház örökös tagjai Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Szopránok Kategória:Beregszásziak Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek