A katasztrófa görög eredetű szó, jelentése: fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása.
Jogi fogalma A katasztrófa a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. (A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § )
Napjainkban – főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján – egy földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt. Ha elfogadjuk ezt a kategorizálást, akkor egy átlagos évtized alatt mintegy 1500 katasztrofális esemény történik (ez heti három katasztrófának felel meg), és ezek 95 százaléka természeti csapás. Miattuk egy évtized alatt ötvenmillió ember válik hajléktalanná.Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Bp., Medicina Könyvkiadó, 1992
Fajtái Természeti katasztrófa Ipari katasztrófa
Védekezés
Jegyzetek
Források A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
További információk Katasztrófavédelem.lap.hu – linkgyűjtemény Katasztrófák a Földön; szerk. Simon Ákos, Vass Péter; HVG Rt., Bp., 2005 Stephen J. Spignesi: 100 katasztrófa; ford. Csatári Ferenc; Partvonal, Bp., 2007 100 természeti katasztrófa; összeáll. Jordi Vigué; Alexandra, Pécs, 2008 Chris McNab: A legnagyobb történelmi katasztrófák. A világtörténelem legsúlyosabb csapásai; ford. Lakatos Zoltán; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2008 Marton Veronika: Világkatasztrófák. "Hajh, de bűneink miatt..."; Matrona, Győr, 2011 Katasztrófák tanulságai. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások; szerk. Schweitzer Ferenc; MTA FKI, Bp., 2011 (Elmélet, módszer, gyakorlat) Alok Jha: 50 meghökkentő elmélet a világvégéről; ford. Nagy Györgyi Eszter; HVG Könyvek, Bp., 2012 Fekete fájdalom. A "békés atom" által okozott üzemzavarok, balesetek, katasztrófák másképpen; szerk. Apáthy Sándor; szerzői, Bp., 2013 Lerner János: Természeti katasztrófák. Égszakadás, földindulás; Szalay Könyvek, Kisújszállás, 2013 Kósa László: Természeti csapások és civilizációs következményeik a 19. században Magyarországon; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Katasztrófák; ford. Sóskuthy György; IQ Press, Bp., 2018 (Füles bookazine) A sötét turizmus útikalauza. Fedezze fel a világ legsötétebb turistacélpontjait!; ford. R. Kovács Anna; Ringier Axel Springer Mo. Kft., Bp., 2020 (Bookazine plusz) Niall Ferguson: Végzet A katasztrófa politikája; ford. Gebula Judit; Scolar, Bp., 2021 Mezősi Gábor: Természeti veszélyek és hatásaik csökkentése; Akadémiai, Bp., 2021 "Katasztrófák és következmények, segítők és áldozatok". Tanulmánykötet; szerk. Hábermayer Tamás, Varga István, Ackermann Zsuzsanna; Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Szekszárd, 2022 KUT. Katasztrófák után... Természeti csapások, járványok és ökológiai folyamatok a történelemben; szerkbiz. Várkonyi Gábor, Bottlik Zsolt et al.; Martin Opitz, Bp., 2023 (Dimenziók)