Fodor János (Budapest, 1906. március 2. – Budapest, 1973. augusztus 1.) magyar operaénekes (basszbariton).
Életpályája Vasesztergályosnak tanult. Énekelni a harmincas évek elején kezdett alkalmi fellépésekkor a Városi Színházban. Első főszerepét beugróként énekelte (George Germont, Verdi: Traviata). Az Operaház 1938-ban szerződtette ösztöndíjasként, majd magánénekesként. Kezdetben a bariton szerepkört is énekelte, később évtizedekig az Operaház vezető basszbaritonja lett. Minden idők legjobb magyar Wagner-énekesei közé tartozott. Ösztönös, nagyszerű színészi képessége révén karakterénekesként is rendkívüli sikereket aratott.
1973. augusztus 1-jén halt meg. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Főbb szerepei bélyegkép|jobbra|250px|Fodor János emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 4. szám alatt Bizet: Carmen – Escamillo Borogyin: Igor herceg – Galickij herceg Erkel: Bánk bán – Petur bán Gounod: Faust – Mefisztó Muszorgszkij: Borisz Godunov – Vaarlam Verdi: Aida – Amonasro Verdi: Don Carlos – főinkvizítor Wagner: A bolygó hollandi – Hollandi Wagner: A Rajna kincse – Wotan Wagner: A walkür – Wotan Wagner: Siegfried – Wotan
Díjai
Érdemes művész – 1950 Kossuth-díj – 1953 Kiváló művész – 1964
Források
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:A Magyar Állami Operaház örökös tagjai Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Basszusok Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek