Somogyi Béla, születési és 1890-ig használt nevén Steiner BélaA Belügyminisztérium 1890. évi 21699. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1890. év 11. oldal 6. sor. (Halastó, 1868. május 16. – Újpest, 1920. február 17.) magyar tanító, író, műfordító, újságíró, a Népszava szerkesztője, akit – a fehérterrort támadó cikkei miatt – szélsőjobboldali különítményesek gyilkoltak meg.
Életpályája A Csáktornyai Tanítóképzőben tanult. 1893-ban Felsővisóra került állami tanítónak. Első cikkei a Népszavában és a Cipészek Szaklapjában Suhogó álnéven jelentek meg, 1895–1896-ban. 1897-ben Budapestre került. A Népszava szerkesztője 1897–98-ban nyolc hónapig, de a párton belüli viták miatt távoznia kellett a laptól. Utána egy külvárosi iskolában jutott tanítói álláshoz. Közben megszerezte a tanári képesítést is, reál-, majd kereskedelmi iskolában tanított. 1903-tól a Népszava külső, majd az újság 1905-ös napilappá alakulása után annak belső munkatársa. Ugyanekkor megindította a tanítók szervezkedését, majd 1906-ban lapjukat, az Új Korszakot, amelyet maga szerkesztett, s az ugyanebben az évben megalakult Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete (MTSZE) elnökévé is megválasztották.Grek Imre: Major István születésének 80. évfordulójára. A Hét, 12. évf. 49. sz. (1967) 20. o. Az MTSZE alapszabályait gróf Apponyi Albert nem hagyta jóvá, ennek nyomán Somogyi egy időre beszüntette az Új Korszak kiadását, 1910-ben azonban, miután az akkori miniszter jóváhagyta azokat, újból megjelent az Új Korszak, Zigány Zoltán szerkesztésében, Somogyi kiadásában. Közoktatásügyi államtitkár volt a polgári-szociáldemokrata koalíciós Károlyi Mihály-kormányban. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején elvi fenntartásai miatt nem vállalt szerepet; a Tanácsok Országos Gyűlésének tagjaként bírálta a proletárdiktatúrát. A kommün bukása után a Szociáldemokrata Röpiratokat szerkesztette, majd 1919. szeptembertől a Népszava felelős szerkesztője lett.
bélyegkép|Somogyi Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető: 20-sziget.
Meggyilkolása A fehérterrort leleplező cikkei miatt az Ostenburg-különítmény két tisztje elhurcolta. Társával, Bacsó Bélával együtt meggyilkolták, holttestüket a Dunába dobták a Megyeri csárda és a Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri telepe között. Somogyi összekötözött kezű és lábú tetemét a derékig érő vízben pár órával a gyilkosság után fedezték fel, másnap Bacsóét is megtalálták.
Az ügy nagy port vert föl. Somogyi Béla meggyilkolásának hírét valamennyi magyarországi napilap címlapon vagy kiemelt helyen hozta és politikai beállítottsága mentén kommentálta.Egy kettős gyilkosság anatómiája - 120 éve ölték meg a Népszava két munkatársát; Serf András elemzése (qubit.hu, 2020. február 18.)
A kormányzó és a miniszterelnök is egyéni akciónak minősítették a gyilkosságot. Bár a rendőrség a bűnügyet teljeskörűen feltárta, és a tisztek érintettsége miatt átadták a katonai ügyészségnek, amely megpróbálta eltussolni. Végül a tettesek felelősségre vonása elmaradt; Horthy Miklós 1921-ben közkegyelmet adott a különítményeseknek, mondván, hogy a hazaszeretet, a túlzott felbuzdulás és a nemzetárulás miatti érthető düh miatt követték el azt, amit elkövettek. Erre hivatkozva zárták le végleg a Somogyi-Bacsó-gyilkosság peranyagát is 1930-ban, felmentve a tényleges elkövetőket, Kovarcz Emiléket. Csunderlik Péter történész szerint ez az „arcátlan” közkegyelem Horthy legvédhetetlenebb bűne az ügyben.Szadista gyilkosok, a fehér terror jelképe - száz éve ölték meg Somogyi Béláékat (Csunderlik Péternek, a téma szakértőjének az interjúja a Klubrádiónak; 2020. február 17.)
A Budapesti Királyi Ítélőtábla 1930 novemberi, 10 év huzavona után megszületett ítéletének indokolás részében ez a passzus szerepel: ”… a terheltek, ha tettüket el is követték, azt abban a téves meggyőződésben tették, hogy cselekményükkel a magyar faj és nemzeti eszme érdekeit szolgálják”.Somogyi Béla és Bacsó Béla újpesti halálának története – fejezet a fehérterrorból (Újpest Hírmondó, 2020. február 16, Szabó Attila írása)
Egyes történészek szerint (pl. Hajdu Tibor, Csunderlik Péter, Schönwald Pál, Gergely Ernő) a gyilkosságokban a kormányzó, Horthy Miklós felelőssége is megállapítható.Állatiasan megkínozták, szemét kiszúrták, Újpest határában a Dunába dobták - Ő volt Somogyi Béla (Nyugat.hu, 2018. február 17.) (A gyilkosság közvetlen előzménye ugyanis egy, a Gellért Szállóban megtartott vacsora volt, ahol felolvasták egy cenzúrázott Népszava-cikk kefelevonatát. A cikk bősz haragra gerjesztette az asztaltársaságot. Bekiabálták, hogy „ezt a gaz Somogyit a Dunába kéne tenni”, mire Horthy Miklós állítólag burkolt utasítást adott: „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni!”)Száz éve gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársait - Csunderlik Péter történész cikke a Népszavában, 2020. február 15.Egy kettős gyilkosság anatómiája: 100 éve ölték meg a Népszava két munkatársát (Qubit, 2020. február 18.)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a Somogyi-Bacsó gyilkosság a Horthy-éra kezdetén megnehezítette a parlamentarizmus kialakulását, sőt egy katonai diktatúra rémképével fenyegette a lakosságot.A Somogyi-Bacsó gyilkosság - Marosi Tibor írása (Archívnet - XX. századi történeti források; 2021. évi 1. szám) Jogos volt a félelem, hogy ha bárki bírálja a kialakulóban lévő kurzust, hasonlóan járhat.
Családja Lánya Somogyi Jolán (1902–1991) volt, Hatvany Lajos felesége.Somogyi Jolán. Magyar főnemesség genealógiája. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 23.
Emlékezete
A közvéleményben nagy felháborodást keltő gyilkosság Derkovits Gyulát a történtek művészi feldolgozására ihlette. A festő Halottsiratás című, fiatalkori főművénél a kép centrumába helyezett halotton felfedezhetők Somogyi Béla arcvonásai, így a festmény, amellett, hogy az évszázados ikonográfiai hagyományra támaszkodik, aktuális mondanivalót is hordoz.Ellenpontok és párhuzamok című cikk - Fidelio, 2014. április 2. (A nyomasztó élmény feldolgozására Derkovits szokatlanul nagy, mintegy két méter széles formát választott, ami monográfusa, Körner Éva szerint már önmagában bizonyítja, milyen komoly vállalkozásnak tartotta a téma megfestését.)Körner Éva: Derkovits Gyula című monográfiája, 92. és 105. oldal, Corvina Kiadó, Budapest, 1968
A szocializmus idején az ország több városában neveztek el utcát Somogyi Béláról. Budapesten a Józsefvárosban, Pécsett és Győrött ma is van Somogyi Béla utca. (Más helységekben viszont a Somogyi Béla utcát átnevezték Somogyi utcára.) Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolásának helyén, Újpesten egykor emlékművet emeltek, ez azonban ma már csupán egy málladozó, jeltelen obeliszk.Bűnös mártírok - Bacsó Béla és Somogyi Béla meggyilkolása című cikk, Kalmár Szilárd írása (Mérce, 2018. február 17.) A magyar politikai élet baloldali szereplői a meggyilkolása napján, február 17-én rendszeresen meg szoktak emlékezni Somogyi Béláról a Kerepesi temetőben (mai nevén: Nemzeti Sírkertben). A 2023. évi koszorúzáson Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója beszédében azt emelte ki, hogy Somogyi Béla és Bacsó Béla azért érdemesek az utókor megbecsülésére, mert félelmet nem ismerve "kiálltak egy igazságosabb világért".Megemlékezés Somogyi Béláról - a Politikatörténeti Intézet 2023. február 17-ei közleménye A Józsefvárosi Önkormányzat 2023. július 4-én felavatja Somogyi Béla, Bacsó Béla, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Népszava közös emléktábláját a Tolnai Lajos utca 4-10. szám alatt található egykori Népszava-székház falán.Emléktábla-avatás a hajdani Népszava-székház falán A Somogyi-Bacsó-gyilkosság mint rejtélyes bűnügy a későbbiekben is az érdeklődés homlokterében maradt. Bekerült a Pintér István és Szabó László által jegyzett, A század nevezetes bűnügyei című összefoglaló munkába, azaz a modern magyar pitavalba. Az Ellenforradalmi banditák című rész szól erről az esetről.A század nevezetes bűnügyei - az Ellenforradalmi banditák című rész (a tartalomjegyzéket ismerteti: antikvarium.hu) A Körmendi Körzeti Általános Iskola és Diákotthon 1979-ben vette fel az intézmény Somogyi Béla tanító, újságíró nevét. Jelenleg az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola tagiskolája.
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó le, ikon, szerkesz.tő: Ujvári Péter, Budapest, 1929 Somogyi Béla, Petőfi Irodalmi Múzeum, hozzáférés ideje: 2016. március 23.
További információk Gergely Ernő, Schönwald Pál: A Somogyi-Bacsó-gyilkosság, Kossuth, Budapest, 1978, (Népszerű Történelem), Kenessei András: A nyomozást abbahagyni! – A Somogyi-Bacsó ügy, Gondolat, Budapest, 1981 Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség, szerzői kiadás, Budapest, 2005 R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1965 Kioltott fáklyák – Emlékezések a Fehér terror pedagógus áldozatairól, szerkesztette: Bihari Mór és mások, Tankönyvkiadó, Budapest, 1963 Magyar Nagylexikon, főszerkesztők: Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8- k.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993- Révai Új Lexikona, főszerkesztő: Kollega Tarsoly István, Babits, Szekszárd, 1996- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Hornyánszky Viktor, Budapest, 1891-1914 Új magyar életrajzi lexikon, főszerkesztő: Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest, Új magyar irodalmi lexikon, főszerkesztő: Péter László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 Révész Mihály: Somogyi Béla élete és munkássága, Budapest, 1925 Sós Endre: Három mártír, Budapest, 1945 Szinai Miklós: Ki lesz a kormányzó? A Somogyi-Bacsó gyilkosság háttere, Budapest, 1988 Prónay Pál: A határban a Halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből, Kossuth , Budapest, 1963 HU BFL - VII.18.d - 05/0059 - 1920 Donáth Péter: Imre Sándor memoárja az 1918–1919. évi forradalmakat követő felelősségre vonásokról(Benedek Marcell, Dénes Lajos, Somogyi Béla és Czakó Ambró ügyéről), MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT, 67/3, 2022, 74–110. o.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Országgyűlési képviselők (Tanácsok Országos Gyűlése) Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A fehérterror áldozatai Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Meggyilkolt magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek