A Csörgő-lyuk Magyarország nem karsztosodó kőzetben kialakult leghosszabb és legismertebb barlangja. A Mátra egyetlen fokozottan védett barlangja. Magyarország egyetlen olyan fokozottan védett barlangja, amely vulkanikus kőzetben keletkezett.
Leírás
A Mátra Ny-i részén, a Magas-Mátra ÉNy-i szélén, a Bükki Nemzeti Parkban, az Ágasvár D-i oldalán, az Ágasvári turistaháztól kb. 500 m-re, néhány m-rel a Vándor-forrás felett van a vízszintes tengelyirányú bejárata. Az Ágasvári turistaháztól a Vándor-forrás felé vezető piros sáv jelzésű turistaútból kiágazó piros Ω, azaz piros barlangjel jelzésű ösvényen gyalog közelíthető meg. A barlang vasráccsal lezárt bejárata 543 m tengerszint feletti magasságban, egy kis sziklacsoportban nyílik. A bejárati részen kútgyűrűkkel van biztosítva, amelyek az omlásveszély miatt lettek elhelyezve.
Magyarországon a legnagyobb nem karsztosodó kőzetben kialakult barlang. Hossza 428 m, mélysége 29,6 m és vízszintes kiterjedése 62 m. A barlang riolittufában, vagy riodácittufában kőzetcsuszamlással és feltorlódással keletkezett. A tektonikus mozgások miatt megbillent helyzetű, feldarabolódott kőzet jelenleg is tartó mozgása miatt alakult ki. Az átlagosan 20°-os lejtőn DK felé csúsznak a kőzettömbök és ezért az ÉK–DNy irányú csapásvonallal párhuzamos a feltorlódó kőzettömbök között kialakult üregrendszer folyosóinak többsége. A Csörgő-lyuk atektonikus keletkezésű barlang. Az atektonikus barlangok a lejtőn mozgó, nagyméretű kőzetdarabokban létrejött barlangok, melyeknek több genotípusuk van. A Csörgő-lyuk az atektonikus barlangok feltorlódással keletkezett típusába tartozik.
A mélyzónában időszakosan kis vízfolyás figyelhető meg és a Denevér-teremben állóvíz található. Klímája eltér a többi magyarországi barlang klímájától. Mélyen lévő pontjain nyáron is alig haladja meg a levegő hőmérséklete a 4 °C-ot. A szűk, néhány helyen omlásveszélyes, labirintusszerű és nehezen járható barlang helyismerettel, barlangjáró gyakorlattal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és barlangjáró alapfelszereléssel látogatható. A Halálvigyor-akna nevű részben kell csak kötéltechnikai eszközt használni.
Előfordulnak benne pecebogárfélék, például a Choleva agilis, árnyéklegyek, például a Sciara ofenkaulis és lepkék, leginkább a kutyabenge araszoló, a vörös csipkésbagoly és a nappali pávaszem. A barlang denevérek, különösen patkósdenevérek telelőhelye.
Egy bejárat vezet a nagyon bonyolult térlabirintusba, amely néhány kis teremből és néhány folyosóból, valamint aknajáratból áll. Az aknák és folyosók egy része nagyon szűk, vagy néhány felül szűk akna hirtelen kitágul lefelé. A falakat szemcsés, világosszürke, néhol mállékony tufatömbök alkotják. Nincs benne ásványkiválás. Morfológiai érdekesség a szép formájú Hajóorr és a Szuper kocka kőtömbje. Kisebb-nagyobb sziklatömbök teszik változatossá a járószintek nagyobbik részét. Kevés benne az aprószemű törmelék. A 8×4×5 m-es Nagy-teremig tart a kútgyűrűtől a kb. 30 m hosszú bejárati szakasz. A kezdetben guggolva járható, lankás folyosó egy lefelé táguló, 5 m mély, Tölcsérnek nevezett aknában végződik.
A Tölcsér után egy lankás kúszójárat vezet a Nagy-terembe, amely 13 m mélyen található. A Tölcsér aljából még két járaton át lehet eljutni a Nagy-terembe. A kissé megnyúlt formájú terem mennyezetét és oldalát nagy, sima, graffitikkel telerajzolt sziklafelület határolja. Alját kis kövek és kőzetblokkok fedik és itt van a látványos Hajóorr nevű sziklaképződmény. A Terasz alól, a Nagy-terem ÉK-i végéből az 1. Körjárat indul. Ez több, egymással párhuzamos, ÉK felé tartó, leginkább szűk járatból és az ezeket összekötő függőleges és ferde aknákból, illetve kürtőkből áll. A Pokol a kb. 90 m hosszú rész alsó szintjén helyezkedik el.
A 2. Körjárat a terem D-i sarkából aránylag tágas folyosóval K–ÉK felé indul és a 10×5×2 m-es, 15 m mélyen található Ferde-terembe érkezik. A Csúszda nevű helyet, majd a szűk József-terem nevű részt érinti a mellékágakkal együtt 110 m hosszú szakasz. A visszavezető úthoz nehéz mászás kell a Nagy-terem alatti omladékzónában. A Ferde-terem aljából nagyon szűk réseken, két helyen lehet bejutni az M-rendszer kb. 60 m-es szakaszába. Nehezen járható törmelékzónába vezetnek a szűk folyosók, amelynek két kiöblösödése az F-terem és a nemrég beomlott Trapéz-terem. A nehezen és vékony testalkatúak számára járható M-rendszerben van a Szuper kocka, amely egy különálló, szabályos kocka alakú és 8 m élhosszúságú kőtömb, valamint a barlang egyik nevezetessége. A kőtömbhöz kapcsolódó sokféle paranormális jelenségről szóló beszámoló jelent meg a sajtóban.
bélyegkép|262px|Részlet a Csörgő-lyukban lévő Nagy-teremből
A barlang legmélyebb pontja felé halad a 3. Körjárat a Nagy-terem aljának kőhalmaza közötti résekből. A kb. 80 m hosszú járat felső zónája kőtömbök közti labirintus, amelynek Giliszta-járatok a neve. Éles fordulókon és kürtőkön, valamint kúszva járható folyosókon lehet lejutni a 8×3×4 m-es és 27 m mélyen lévő Denevér-terembe, amelynek alján időnként tó található. A teremből néhány vakjárat indul, köztük az az 5 m hosszú, szűk, alacsony és majdnem Ny-ra tartó, amelynek végében a Vidróczki-forrás ered. A víz a fal repedéseiből szivárog és a folyosó végi törmelékben tűnik el. A Denevér-terem időszakos tavát a forrás tölti fel, ha nagy a vízhozam. A 6×7×5 m-es Meglepetés-terem nevű részt és a belőle induló folyosókat a Halálvigyor-akna nevű részen kötéllel ereszkedve lehet elérni.
1976-ban volt először Csörgő-lyuknak nevezve a barlang az irodalmában. Nevét a belőle eredő Csörgő-patakról kapta. Előfordul a barlang az irodalmában Ágasvári-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Ágasvári barlang (Szabó 1890), Ágasvári Csengő-lyuk (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Ágasvári Csörgő-lyuk (Neidenbach, Pusztay 2005), Ágasvári trachit-barlang (Szabó 1890), Csengő-lyuk (Boros 1971), Csergőlyuk (Dudich 1932), Csergő-lyuk (Hazslinszky 1981), Csörgőlyuk (Szabó 1890), Csörgő lyuk (Bertalan 1976), Csörgőlyuk-barlang (Eszterhás 2003), Csörgő-lyuk Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Csörgőlyuki-barlang (Mikusik 1956), Mátrai Csörgő-lyuk és Remete-barlang (Jakucs 1955) neveken is.
Kutatástörténet
Sok érdekes történet fűződik a barlanghoz. A környéken élők szerint az ágasvári erődítmény kazamatája a barlang. Egy másik történet szerint Vidróczki Márton, a hírhedt mátrai betyár a barlang forrásánál itatta lovát és a barlangi tóra még csónakot is ácsoltatott. Néhány messziről jött ember felkereste, mert úgy tudták, hogy benne arany és ezüst kincseket rejtettek el. Fáy András vígjátéka, a Kincskeresők itt játszódik. A 19. század végén Némethi Kálmán a barlangban élt remeteéletet.
Szabó József 1868-ban hallott a barlangról és ő volt az első, aki tudományosan kutatta. Szabó József 1869 májusában helyiekből és fővárosiakból álló nagy expedíciót - Rybár István, Thanhoffer Lajos, Winkler Benő és Themák Ede társaságában - vezetett a Csörgő-lyuk megismerésére. A Magyarhoni Földtani Társulat 1870. december 14-i szakülésén ismertette a barlangot és a barlang kutatásának eredményeit Szabó József. Az 1871. évi Földtani Közlönyben jelent meg az ismertetés, amely szerint a Mátra egyik nevezetessége a Pásztó közelében, az Ágasvár meredek D-i oldalában lévő barlang. Tajtkő konglomerátumban keletkezett. Ebben a kőzetben nagyon ritkák a barlangok. A barlangbejárattól kb. 12 ölnyire egy terem van és a teremből három irányba indulnak járatok.
A barlangban látni lehet, hogy a tajtkő konglomerátum darabokra töredezett. A rétegek lassan és folyamatosan csúsznak a völgytalp irányába. A kőzet mozgása közben töredeztek össze a rétegek és a darabok feltorlódtak egymás felett a különböző sebességű mozgások miatt. A tajtkő konglomerátumon keresztül mátrait hatolt át és a mátrait emelkedésekor törtek össze szabálytalanul a rétegek. Így jött létre a barlang, amelyet az erózió és az állandó csúszások tovább alakítottak jelenlegi formájára. Ezek a hatások a jövőben is változtatni fogják a barlang képét. A barlang nem kialakulásának módja miatt, hanem kőzete miatt különbözik a többi, általában mészkőben lévő barlangtól. A trachitból álló helyek egyik nevezetessége, mert ebben a kőzetben nem ismert másik barlang. A Mátra egyetlen barlangja.
Az 1890. évi Turisták Lapja című folyóiratban megjelent a barlang részletes leírása mellett a barlang alaprajz térképe és hosszmetszet térképe, amelyeket Szabó József felmérése alapján Thanhoffer Lajos rajzolt. Az 1891. évi Archaeologiai Értesítőben kiadott és Bartalos Gyula által írt publikációban az olvasható, hogy a barlang az Ágasvár alatt található, tajtkő-konglomerátban keletkezett és három ága van. Az írásban megismételte a Turisták Lapja folyóiratban megjelent és Szabó József által írt cikknek azt a részét, hogy a barlang nem kialakulásának módja miatt, hanem kőzetéből adódóan különbözik a többi, általában mészkőben lévő barlangtól. Bartalos Gyula régészetileg is figyelemre méltónak tartotta a barlangot, mert a környéken vannak régészeti lelőhelyek és azért, mert olyan szájhagyomány kapcsolódik a barlanghoz, hogy régen az emberek kincseket rejtettek el benne, amelyeket nagypénteken szoktak keresni a barlangban a babonás kincsvadászok.
bélyegkép|262px|A Csörgő-lyuk alaprajz térképe, amely Szabó József 1890-ben megjelent tanulmányában lett publikálva
Az 1930-ban napvilágot látott, A Mátra részletes kalauza című kiadványban az van írva, hogy néhány történelemkutató szerint az Ágasvár föld alatti helyiségeit képezhette a barlang. A barlanghoz néhány babona és monda fűződik. Kincset kereső emberek a 19. század közepén messziről ide jártak. Az 1931-ben megjelent, Kaán Károly által írt könyv szerint erupciós kőzetben hasadékmenti eltolódással jött létre, amely nagyon ritka barlangkeletkezési mód és emiatt is megérdemli természeti emlékként fenntartását. Az 1932-ben napvilágot látott, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyvben meg van ismételve a könyv 1931. évi kiadásának Csörgő-lyukat tárgyaló része. Az 1932-ben kiadott, Dudich Endre által írt könyvben az olvasható, hogy a Csergőlyuk (Ágasvári barlang) a Mátra hegységben helyezkedik el. Az eruptív kőzetben hasadékmenti eltolódással jött létre a barlang. Az így kialakult barlang nagyon ritka jelenség. Az ismertetés 3 publikáció alapján lett írva. Az 1932. évi Barlangvilágban megjelent, Dudich Endre által írt tanulmány szerint a monotroph barlangok csoportján belül exotroph barlang.
A Turisták Lapja 1936. évi évfolyamában publikált, Barbie Lajos által írt tanulmány szerint az omladékos üregek csoportjába tartozik. Magyarország nagyon érdekes barlangja volt, de szétrobbantották. A Természetbarát 1938. évi 5–6. számában szó van arról, hogy érdekes és ritka barlangkeletkezési mód történik akkor, ha a barlang vulkánikus kőzetben jön létre. Magyarországon egyetlen olyan barlang (az Ágasvár oldalában található Csörgő-lyuk) van, amely vulkánikus kőzetben alakult ki. Működő vulkán volt évmilliókkal ezelőtt az Ágasvár. A vulkán kitörésének megszűnése és a hegy hirtelen lehűlése miatt földrepedés keletkezett a hegy belsejében. Ezt a repedést szélesítette folyosóvá és egy-két kis teremmé a hegy közelében fakadó Csörgő-patak. Az így létrejött barlang érdekes földtanilag, de keskeny járatai és csupasz falai miatt nem szép.