Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Élete, és munkássága Hodinka Antal 1864. január 12-én született görögkatolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett, utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait.
1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt. 1891-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából, magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt.
1891–92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a Pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt.
1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932–33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.
1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941–43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta.
1946. július 15-én hunyt el Budapesten.
Művei Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható: a szláv-magyar kapcsolatok története Pécs város története a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
A rutének Cseh források A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889) A szerb történet forrásai és az első kora (1891) Szláv források (1898) Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből (1898) A horváth véghelyek oklevéltára, 1490-1527 (Thallóczy Lajossal, 1903) A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909) Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?) A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909) A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–) A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye 1725-1772 (1912) Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914) "Gens fidelissima". Ungvár, 1915. Online Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916) A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–) Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917) A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923) A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv) A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás az MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton) Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932) A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934) Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935) II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissima" (1937) Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938) Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943) Ruszin-magyar igetár (1945) Cseh források; sajtó alá rend. Heé Veronika, előszó Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1994 (A Vasvári Pál Társaság füzetei) Adalékok az ungvári vár és tartománya, és Ungvár város történetéhez; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
Források Ruszin Világ, 2008. január Bonkáló Sándor: A rutének (Bp. 1940)
További információk Hodinka Antal Intézet Hodinka Antal Emlékkönyv Hodinka Antal művei az OpenLibrary-ben A Szeklencei Szegényember üzenete Udvari István: Hodinka Antal (1864–1946) munkássága; Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1991 Hodinka Antal válogatott kéziratai; vál., szerk., bev. Udvari István, sajtó alá rend. János István, Udvari István, Újj Anna; Vasvári Pál Társaság, Nyíregyháza, 1992 (A Vasvári Pál Társaság füzetei) Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1993 (Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia) Soós Kálmán: Perlekedő évszázadok. Históriai mozaikok vidékünk múltjából; Intermix, Ungvár–Bp., 1995 (Kárpátaljai magyar könyvek) Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF–Szent Athanaz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1993 Hodinka Antal emlékére. Az akadémikus 150. születésnapja alkalmából, 1864–1946; szerk. Lyavinecz Mariann; Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület–Budapest. VI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat–Budapest. XI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, Bp., 2013 Jegyzetek
Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar levéltárosok Kategória:Magyar szlavisták Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar rektorok Kategória:Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Rutének Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek