Mocsáry Sándor (Nagyvárad, 1841. szeptember 27. – Budapest, 1915. december 26.) magyar zoológus, entomológus, az MTA levelező tagja, a Ferenc József-rend tisztikeresztese.

Családja, tanulmányai Nagyváradi gimnáziumi évei után 1859-től a jászóvári premontrei rendbe lépett. Az érettségit 1860-ban Rozsnyón tette le. Hosszú ideig tartó betegsége (TBC) miatt nem tett fogadalmat. 1862-ben kilépett a rendből és szülővárosában jogi tanulmányokat folytatott, majd Bécsben a természettudományi szakot végezte el. Mocsáry Béla író unokatestvére volt.

Pályafutása 1870. április 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan létrehozott Állattárában kapott segédi státuszt, Frivaldszky János és Karl János mellett kezdett dolgozni, 1882-től kapott segédőri, majd 1910-től igazgatóőri kinevezést. 1914. június 1-jén, nyugdíjazásakor kapta meg az osztályigazgató címet. A Hártyásszárnyúak gyűjteményét ő hozta létre.

Munkássága 17 évig folyamatosan gyűjtött az ország területén, de különösen Bihar vármegye faunája érdekelte, kiváltképp a hártyásszárnyúak rendjével foglalkozott. Számos új fajt talált és írt le. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) gyűjteményében található gyűjtéseinek nagy számú eredménye. Több mint 650 fémdarázs-fajt írt le. Bogarakat is gyűjtött és értékes anyagot szedett össze a Delibláti-homokpusztán, Szlavóniában és Erdélyben egyaránt.

“… az ő lankadatlan buzgalmával sikerült elérnie, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum darázs- méh és hangya gyűjteménye most már a világ legnagyobb természetrajzi múzeumainak hasonnemű gyűjteményeivel mind gazdagságra, mind tudományos értékre nézve bátran vetekedhetik, sőt egyes részeiben azokat jóval felül is múlja.” (Csiki Ernő, 1916)

Tudományos egyesületi, társasági tagsága Az Országos Rovartani Társaság tb. tagja volt. A Szentpétervári Rovartani Társaság tiszteleti tagja volt. Választmányi tagja és egyik jegyzője volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének.

Díjai, elismerései 1884-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1882-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Vitéz-díját fémdarázs monográfiájáért Tiszteletére a tudósok 1 nemet és több mint 50 rovarfajt neveztek el. (A "Mocsarya" növényevő darázs genust F. W. Konow 1897-ben állította fel. "Mocsayi" alakban 50-nél több rovarfaj neve viseli családi nevét.) 1900. április 4-én királyi tanácsosi címet nyert a tudományosság terén szerzett érdemeiért 1910-ben elnyerte a Ferenc József-rend tiszti keresztjét.

Művei (vázlat) Természetrajzi szemelvények. Értekezések az állat- és növénytan köréből. Nagyvárad, 1868. (Podhráczky Ferenccel együtt). A magyar fauna másnejű darázsai. Heterogynidae faunae Hungaricae. Budapest, 1880. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények XVIII. Az első monográfia hazánkban a hártyásszárnyú rovarokról). A magyar fauna fémdarázsai. Chrysididae faunae Hungaricae. Budapest, 1882. Két táblával. Literatura Hymenopterorum. Budapest, 1882. (A hártyásszárnyú rovarok világirodalma. Klny. a Természetrajzi Füzetekből. Európai és másföldi új hártyaröptűek. Budapest, 1883. (Értekezések a természettudomány köréből, XIII. 11.). Földünk fémdarázsainak magánrajza. Monographia Chrysidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1889. (Két táblával, 733 fajnak a leírása, az előszón kívül latinul van írva. Tízévi tanulmányainak eredménye. Ismertetése: Budapesti Szemle LXI.). A magyar akadémia III-ik osztályának külön kiadványa. A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Hymenoptera. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a magyar természettudományi társulat. Budapest, 1897. A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Neuroptera et Pseudo-Neuroptera. Budapest, 1899. Emlékbeszéd Xántus János levelező tagról. Budapest, 1899. (Emlékbeszédek IX. 9. sz.). bélyegkép|jobbra|250px|Mocsáry Sándor sírja a budapesti Kerepesi temetőben (29/1-1-28). Gerenday-cég kivitelezésében. Több mint 200 értekezése, cikke a következő folyóiratokban és hírlapokban jelent meg:

Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai, 1870. A biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet Évkönyvei, 1871. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1872-1883 Nagyvárad, 1874-1875 A nagy-szebeni Verhandlungen, 1874. Fővárosi Lapok, 1875-1877 Természettudományi Közlöny, 1875-1901 Természettudományi Szemle, 1875-1876 A Természet, 1876-1878, Vasárnapi Ujság, 1876. Orvos-természettudományi Szemle, 1876. Budapesti Bazár, 1876. Természetrajzi Füzetek, 1877-1902 Petites nouvelles Entomologiques, Paris 1877-1889 Tijdschrift voor Entomologie, Sgravenshage 1877-78. Rovartani Lapok, 1884-1913. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1903-1914. Archívum Zoologicum, 1909.

Források

Gombostűerdőtől a diorámáig Beszélgetés Móczár László muzeológussal

Magyar életrajzi lexikon Mocsáry Sándor szócikk Papp Jenő: Mocsáry Sándor. In: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor - Viga Gyula. Kiad. Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, Bp., 2002. 619-620. oldal

Irodalom

Mocsáry Sándor. In: Természettudományi Társaság Évkönyve, 1940. Csiki Ernő: Mocsáry Sándor. In: Rovartani Lapok 1910. 17. évf. 162-175. Csiki Ernő: Mocsáry Sándor (1841-1915). In: Rovartani Lapok 1916. 23. évf. 1-2. füz. 2-7. old. Mocsáry Sándor: Hogyan lettem entomológus? In: Rovartani Lapok, 1912. 19. évf. 81-113. Móczár László: Mocsáry Sándor és a Természettudományi Múzeum Hymenoptera Gűjteménye. In: Állattani Közlemények, 1967. 54. évf. 89-97 I-II. tábla 1-3. fénykép Papp Jenő: Mocsáry Sándor. In: Móczár László: Mocsáry Sándor (1841-1915). In: Élő Világ 2003. 50. szám, 30. 1-2 fénykép Szelei László: Mocsáry Sándor. In: Tudomány és mezőgazdaság, 9., 1971. 6. szám 97-99. oldal Mocsáry Sándor kitüntetése. A Természet 1900. VI. 1. (1-3. old.) Online

Kategória:Magyar zoológusok Kategória:Magyar entomológusok Kategória:MTA-tagok Kategória:1841-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:Nagyváradiak Kategória:A Ferenc József-rend tagjai Kategória:Magyar szakírók Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek