A fágterápia a bakteriofágok (a baktériumok vírusai, röviden fágok) alkalmazása a bakteriális fertőzések leküzdésére. A fágterápia már a 20. század elején megjelent, de az antibiotikumok eredményes hatása miatt háttérbe szorult. A gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumtörzsek megjelenése a fágterápiát újból az érdeklődés középpontjába helyezte.

Történeti áttekintés

A fágokat egymástól függetlenül fedezte fel 1915-ben az angol Frederik William Twort és 1917-ben a francia-kanadai Felix d'Herelle. Twort részben nem látta át a kísérletei jelentőségét, részben pedig a háborús idők és a pénzhiány miatt megakadt, így - szándéka ellenére - nem folytatta ez irányú tevékenységét (a felfedezése gyógyászati alkalmazásairól sem 1915-ben sem később nem is igen írt), d'Herelle azonban rendszeres vizsgálatokat végzett a bakteriofágokkal, főleg terápiás alkalmazásukkal kapcsolatban. Már első e témával kapcsolatos, 1917-es cikkében foglalkozott azzal, hogy az általa felfedezett „baktériumfaló mikroba” és a baktériumok okozta betegségek elleni „immunitás” kapcsolatban lehet.

d'Herelle az 1930-as években fágterápiás centrumokat alakított ki több országban, így Franciaországban, az USA-ban és a Szovjetunióban. 1922-ben írt könyvében hangsúlyozza a jól megtervezett alkalmazást: a betegség elején kell a kezelést elkezdeni, naponta tenyésztéskontrollt kell végezni, előtte a bakteriofág virulenciáját vizsgálni kell a kórokozóval szemben stb. A bakteriofágok immunitásban játszott szerepére alapozott elméletének lényege a következő: a bakteriofág a celluláris és az antitoxikus immunitáson keresztül egyaránt befolyásolja a folyamatokat, mert gátolja a kórokozó növekedését, előkészíti a baktériumot a fagocitózisra, elősegíti a baktérium antigénhatását.

T. Kabeshima, d'Hérelle munkatársa - aki meglehetősen kritikus volt d'Hérelle elméleteivel szemben - egy, a tízes évek végén írt cikkében azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet a fágokkal elölt baktériumokból oltóanyagot készíteni.

A fágoknak a biológiai kutatásban modellként való felhasználása a modern biológiai kutatás kiemelkedő eredményeihez vezetett. Például, Hershey és Chase 1952-ben T2 colifággal végeztek kísérleteket, amelyekben a fággal fertőzött baktériumba bejutó DNS és a proteinburok kívül maradása bizonyította, hogy a DNS egyedüli és elégséges genetikai kód, és ezért orvosi Nobel-díjat kaptak.

A fágterápia nagy fejlődésnek indult Grúziában, ahol a d'Herelle által felkészített George Eliava vezetett egy ilyen jellegű gyógyító központot. Az ő munkáját Chanishvili és munkatársai folytatták, akik hatalmas mennyiségben gyártottak vérhas elleni fágkészítményeket a szovjet hadsereg részére, de eredményeiket csak 1974 után közölték. „Antibiotikum-rezisztens Staphylococcus, Proteus, Streptococcus spp. okozta osteomyelitisben, tüdőtályogban, peritonitisben és sebfertőzésekben adtak »kevert« fágkészítményeket subcutan vagy helyileg, 5-10 napig. Az esetek 92%-ában »eliminálták« a baktériumokat. Antibiotikum-terápia utáni dysbacteriosisban kis súlyú csecsemőknek colifágot adtak bifidobaktériumokkal együtt, jó klinikai eredménnyel, azonban nem közölték a fágkészítmények előállításának módszerét.” (Lásd lent: dr. Milch Hedda idézett művét).

Különösen ígéretesnek bizonyult a fágterápia antibiotikummal való kombinálása, amely témában már 1945-ben is léteztek jó eredményekkel zárult kutatások.E. Fruciano: Phage as an antimicrobial agent: d’Herelle’s heretical theories and their role in the decline of phage prophylaxis in the West. Can. J. Infect. Dis. Med. Microbiol., 18./1. (2007. jan.-febr.).21. old. Napjainkban ezeket a módszereket újra "felfedezik"; és a molekuláris biológiában és mikrobiológiában elért óriási tudásbővülés birtokában immár nemcsak jobban magyarázhatóvá, hanem tervezettebben és célszerűbben alkalmazhatóbbá váltak.Egy új módszerrel sokkal kevesebb antibiotikum is elég lehet

Kapcsolódó szócikkek bakteriofág

Jegyzetek

Külső hivatkozások dr. Milch Hedda: Bakteriofágterápia és -profilaxis - Régebbi remények újjáéledése, Lege Artis Medicinae, 2000. június 27. bakteriofag.lap.hu E. Fruciano: Phage as an antimicrobial agent: d’Herelle’s heretical theories and their role in the decline of phage prophylaxis in the West. Can. J. Infect. Dis. Med. Microbiol., 18./1. (2007. jan.-febr.). A fágterápia korai szakaszának részletesebb története (angol, PDF). W. C. Summers: Bacteriophage Therapy. Annu. Rev. Microbiol. 55 (2001); 437.–51. o.

Kategória:Orvostudomány