Bíró Béla (Makó, 1899. december 11. - Irvine, Kalifornia, USA, 1982. október 6.) művészettörténész, rajztanár, portréfestő.

Életpályája Szülei: Bíró Albert és Renye Rozália voltak.Születési anyakönyvi kivonataTóth Ferenc 1996: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. Makó, 9 Ikertestvérét Rozáliának hívták, aki 1900. február 8-án hunyt el.Bíró Rozália halotti anyakönyvi kivonata 1920–1925 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem, művészettörténeti szakán doktorált. 1930–1931 között római ösztöndíjas. 1941–1944 között Kolozsváron élt, a művészettörténet egyetemi magántanára volt.

Erdélyben 1941-ben jelentek meg első művészettörténeti írásai és kritikái. 1942-től az Erdélyi Helikon műkritikusa. Cikkei – még a kortárs művészekről is – történeti-művészettörténelmi beállításúak. Régi erdélyi művészek című cikksorozatában 1944-ig, a folyóirat megszűntéig portrévázlatokat közölt Sikó Miklósról, Kis-Solymosi Simó Ferencről, Bikfalvi Koréh Zsigmondról, Bergman Ferenc Antalról, Szathmáry Pap Károlyról, Nagy Sámuelről. A biedermeier kor erdélyi művészetét és alkotóinak életpályáját kutatta, e témáról írt tanulmánya (Erdélyi biedermeier művészet, Erdélyi Helikon 1944/8) jelentős. Ugyancsak az Erdélyi Helikonban megjelent tanulmányai közül jelentősek A kolozsvári Normál Rajzoda és A bonchidai kastély képei c. munkái, továbbá a Barabás Miklós Céh és a kolozsvári Műcsarnok kiállításairól írt elemző kritikái. Előszavával jelent meg: Barabás Miklós önéletrajza (Kolozsvár, 1944). A szerkesztésében kiadott A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája (Budapest, 1955) nélkülözhetetlen könyvészeti kézikönyv.

1956-ig a budapesti Szépművészeti Múzeum kutatója volt. Politikai föllépése miatt az 1956-os forradalom bukása után emigrációba kényszerült. Fölváltva Bécsben és az USA-ban élt; a Kaliforniai Egyetemen tanított. Szakterülete a XIX–XX. század magyar művészete. A kortárs képzőművészettel foglalkozó publikációi jelentek meg a Californiai Magyarság című lapban. A Californiai Magyarságban megjelent írásaiban az emigrációból is követte a kortárs erdélyi művészet jelenségeit; beszámolt erdélyi képzőművészeti monográfiák megjelenéséről.

Tankönyvei Műalkotások könyve. A középiskolák III-VIII. osztálya számára 1-3. Iskolai segédkönyvek gyűjteménye 7-9., Budapest, 1933-1934 Művészeti alkotások a gimnáziumi és leánygimnázium III-IV. osztálya számára 1. A Szent István Társulat iskolai segédkönyvei, Budapest, 1939, 7. kiadás: 1947 Galla Endrével: A rajz könyve. A fiú- és leányközépiskola, valamint a polgári iskola I-IV. osztálya számára. A Szent István Társulat gimnáziumi tankönyvei, Budapest, 1940, 7. kiadás: 1945 Művészeti alkotások. A gimnáziumi és leánygimnázium VII. osztálya számára 2., Budapest, 1941, 7. kiadás: 1949 A magyar művészet alkotásai. A gimnázium és a leánygimnázium VIII. osztálya számára. A Szent István Társulat gimnáziumi tankönyvei, Budapest, 1942, 6. kiadás: 1948.

Könyvei Kovács Mihály 1818-1892 Budapest, 1930 A művészettörténet kézikönyve Budapest, 1939 Sikó Miklós élete és művészete 1818-1900 Kolozsvár, 1944 A magyar reformkor művészete (1800-1848), Művészettörténeti kiskönyvtár 11. Budapest, 1951 A magyar művészet története 1800-tól napjainkig, (kézirat) Budapest, 1953 Handbook of art history Dubuque, 1963, 2. kiadás: Los Angeles, 1964, 3. kiadás: New York, 1965

Sajtó alá rendezés Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza, Bevezetés és jegyzetekkel ellátta Bíró Béla, az erdélyi Szépmíves Céh könyvei Kolozsvár, 1944 MINDSZENTY J.: Esztergom, a prímások ezeréves városa, St. Gallen (Bécs, 1973) MINDSZENTY J.: Esztergom, a prímások városa, Dokumentációs sorozat - Mindszenty Alapítvány 1. Budapest, 1997.

Főbb írásai A Kolozsvári Normál-Rajzoda, Erdélyi Helikon, 16. 1943 Koréh Zsigmond, Bergmann Ferenc Antal, Erdélyi Helikon, 1943, 433-437. Sikó Miklós = Erdélyi csillagok (szerkesztette: KOVÁCS L.) Budapest, 1943 A bonchidai kastély képei, Erdélyi Helikon, 16. 1943 Szathmáry Pap Károly, Erdélyi Helikon, 16. 1943 Nagy Sámuel kolozsvári rézmetsző Erdélyi Helikon, 17. 1944 Huit tableaux de François Simó au Musée des Beaux-Arts, Simó Ferenc nyolc képe a Szépművészeti Múzeumban, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 2. 1948 Le portrait de David Rosenthal par lui męme, Rosenthal Dávid önarcképe, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 3. 1949 Egy Avenarius-festmény, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951, 1952 Waldmüller beadványa a magyar országgyűléshez 1847-ben, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951, 1952 Levél Madarász Viktor képeiről, Kossuth Lajos levele Madarász Viktorhoz, Szabad Művészet, 6. 1952 A reformkor művészetének társadalmi háttere, Művészettörténeti Értesítő, 1952, 78-86. Magyar művészek Olaszországban a 19. század első felében, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953, 1954 Une lettre inconnue de Charles Markó écrite en 1854 a Edmond Zichy, Markó Károly ismeretlen levele Zichy Edmundhoz 1854-ben, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 5. 1954 Székely Bertalan, a művésznevelő, Szabad Művészet, 9. 1955. Lotz Károly 1833-1904. (kat., Emlékkiállítás, Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1954. július A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája (szerkesztette ~), Budapest, 1955 Bíró Béla-TELEPY K.: A felszabadulás utáni tíz év művészettörténeti irodalma 1945-1954, Művészettörténeti Értesítő, 1955, 99-122.

Kapcsolódó szócikkek Képzőművészeti szakirodalom Erdélyben

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Portréfestők Kategória:Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek Kategória:Makóiak Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Ikrek