Lukinich Imre

Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete

1894. július 27-én a piarista rendbe lépett, 1896. május 27-én egyszerű fogadalmat tett, de 1899-ben elhagyta a rendet. 1902-ben tanári oklevelet szerzett a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, ahol 1909-ben magántanárrá képesítették Erdély története tárgyköréből. Székelyudvarhelyen, Désen, majd 1912-től Budapesten tanított.

1914 júliusától 1916 júniusáig Montenegróban és a görzi hídfőnél harcolt mint főhadnagy. 1916-1918-ban történelmet tanított a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, 1918–1923 közt a pozsonyi egyetem tanára, 1923–24-ben a Magyar Országos Levéltár, 1924-29 közt az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1925-tól 1929-ig a Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem tanára, 1929–1949 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a kelet-európai történelem tanára volt.

1916–18 és 1920–43 közt a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, 1943-46-ban alelnöke volt. 1919-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1931 és 1949 között rendes, 1943–46-ban igazgatósági tagja. 1921-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1943-ban Corvin-koszorút kapott. Szerkesztette az Archivum Europae CentroOrientalis című folyóiratot (1935–1944). Tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

A Magyar Történelmi Társulat tagja, 1916–1918 között és 1920-tól alelnök-főtitkára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Társadalomtudományi Társaság választmányi, a Lengyel Tudományos Akadémia külső, a Lengyel Történelmi Társaság tiszteletbeli tagja, a Lengyel-Magyar Társaság elnöke és a Fédération des Sociétés Historiques de l'Europe Orientale elnöke volt.

Munkássága

Pozitivista módszerű történeti kutatásait a közölt forrásanyag teszi értékessé. Különösen Erdély története, a Rákóczi-korszak, a lengyel-magyar kapcsolatok kérdése foglalkoztatta.

Könyvtárigazgatóként elsősorban az OSZK Térképgyűjteményét fejlesztette: kérésére a Pénzügyminisztérium utasította a Földmérési Térképtárat, hogy az érvénytelenné vált régi eredeti és több példányban meglévő kőnyomatos térképeket juttassa el a nemzeti könyvtárnak. Kezdeményezésére jött létre továbbá az OSZK Zenei Gyűjteménye, amely kezdetben nyomtatványokat és kéziratokat gyűjtött. Elkezdte az első kiadások és a díszművek különgyűjteménnyé szervezését, elsők között ismerte fel az életrajzi dokumentáció jelentőségét: tervbe vette egy magyar arcképgyűjtemény és egy ezzel összefüggő életrajzi adattár kialakítását.

Igazgatói ideje alatt szerezte meg az OSZK Haynald Lajos kalocsai érsek iratait, a Jókai-kódexet és az Apponyi-gyűjteményt, valamint hozzálátott az elszakított területek magyar nyelvű irodalmának szisztematikus összegyűjtéséhez, illetve az ehhez feltétlenül szükséges bibliográfiai munkálatok elindításához.Névpont

Művei

II. Sylvester pápa. Kolozsvár, 1901 Meander Protector történeti művének fennmaradt töredékei. (Ford.) Brassó, 1905 I. Rákóczy György és a lengyel királyság, 1907 Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653, 1908 Bethlen István támadása 1636-ban, 1910 Az erdélyi fejedelmi cím kialakulása, 1913 Bethlen Farkas történeti műve keresdi kiadásához. Magyar Könyvszemle, 1913 Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711, 1918 A Magyar Történelmi Társulat története 1867–1917, 1918 Auer János Ferdinánd… naplója 1664, 1923 A szatmári béke története és okirattára, 1925 A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány. Budapest, 1926 A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, 1927 (a Magyar Történelmi Életrajzokban, 1930) Les éditions des sources de l'histoire Hongroise 1854–1930. szerk., Budapest, 1931 Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o. Rákóczi Julianna házassága. Nemzeti Kultura I/2, 98-109., 1933 A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. 1935 A history of Hungary in biographical sketches. London-Budapest, 1937 A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Budapest, 1937 A lengyel kérdés és a magyar kormány : 1914-1917. Budapest, 1939 II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és oklevéltára. Kiad. Budapest, I-V., 1935–1943 Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára szerk. Budapest, 1940 Eötvös József báró, Naplójegyzetek-gondolatok 1864–1868,1941 A podmanini Podmaniczky-család története, 1943

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar polonisták Kategória:MTA-tagok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek

Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai