Szép Fülöp (, , ; Brugge, Flandria, Burgundi Németalföld, 1478. július 22. – Burgos, Kasztília, 1506. szeptember 25.), I. Miksa német-római császár egyetlen fia, aki előbb anyja örököseként Németalföld ura és Burgundia hercege 1482-től, majd I. Fülöp néven () Kasztília királya felesége, Johanna királynő jogán pár hónap erejéig 1506 júliusától azon év szeptemberében bekövetkezett haláláig. Ő volt az első Habsburg uralkodó a spanyol történelemben.
Fülöp még nem volt négy esztendős, amikor egy lovasbaleset következtében elvesztette édesanyját, Burgundi Máriát. Halálával ő örökölte anyja németalföldi birtokait. Kezdetben édesapja, a császár uralkodott helyette, ám Fülöp fiatal kora ellenére hamar bebizonyította, hogy alkalmas az uralkodásra. Vezetése alatt a békére törekedett, regnálásával a hercegsége gazdasági fejlődésnek indult. 1496-ban a Habsburg–Trastámara kettős házasság értelmében Fülöp feleségül vette a „Katolikus királyok”, I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király második leányát, Johannát, míg a leány testvére, János feleségül vette Fülöp húgát, Margitot. 1502-re hitvese lett Kasztília és Aragónia örököse, majd 1504-ben, I. Izabella halálát követően Kasztília királynője.
Spanyolországban töltött ideje alatt Fülöp saját státusza megszilárdításán munkálkodott, ami gyakran vezetett konfliktusokhoz feleségével és apósával egyaránt. Mivel hitvese, Johanna mentális állapotáról már ekkortájt is keringtek negatív pletykák, így Fülöpöt 1506. július 12-én elismerték felesége társuralkodójának, Kasztília királyának. Azonban két hónappal később, szeptember 25-én egy gyors lefolyású betegség következtében váratlanul elhunyt. Halálában felmerült apósa, II. Ferdinánd esetleges részvétele is, ám ez sosem nyert bizonyosságot. Felesége, az ekkor várondós Johanna királynő három hónappal később adott életet hatodik gyermeküknek, Katalinnak. Feleségét őrültségére hivatkozva Fülöp halálát követően saját apja bezáratta, és élete végéig uralkodott helyette régensként. Fülöpöt burgundi, spanyol, majd német-római örökségében végül legidősebb fia, Károly követte.
Élete I. Miksa német-római császár és Burgundi Mária fia. 1482-ben az anyjától négyévesen megörökölte a németalföldi tartományokat.
Habsburg–Trastámara kettős házasság 1496-ban a Habsburg- és a Trastámara-ház kettős esküvője részeként feleségül vette Johanna kasztíliai és aragóniai infánsnőt.
Apósa, II. Ferdinánd, Aragónia királya ugyanis a Habsburgokkal kettős esküvőt hozott létre. 1495. november 5-én kötötték meg a szerződést a Habsburg–Trastámara kettős házasságról Fülöp és Johanna, valamint Aragóniai János és Habsburg Margit között. A házassági szerződést 1496. január 3-án ratifikálták: Miksa a szabad birodalmi városi rangú Nördlingenben, I. Izabella és II. Ferdinánd aragóniai király pedig a katalóniai Ulldeconában.
Fülöp még az esküvője előtt, amely szülőföldjén, és udvartartásának helyszínén, Németalföldön zajlott, a németországi Ulmban 1496. május 27-énLásd Wiesflecker (1991: 393). találkozott az apjával, I. Miksával, majd Tirolba utaztak együtt, ahonnan az apja Zsigmond osztrák főherceg, tiroli gróf lemondása (1490. március 19.) után annak örököseként Tirol grófjaként igazgatta az Osztrák örökös tartományokat és a Német-római Birodalom ügyeit egyelőre még csak királyi rangban. Jelentős találkozó volt ez apa és fia között, hiszen Fülöp csak néhány alkalommal tartózkodott a Habsburg-hatalom szimbolikus családi fészkében, az Osztrák örökös tartományokban. Ez idő alatt az apjával zerge- és szarvasvadászattal töltötték idejüket.
A kettős házassági szerződés értelmében 1496. október 20-án a Flamand grófsághoz tartozó Lille-ben I. Miksa német(-római) király fiához, Fülöphöz ment férjhez Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, a Katolikus királyok másodszülött lánya, Johanna, míg 1497. április 3-án Burgosban Fülöp húgát, Margitot (1480–1530) feleségül vette Ferdinánd és Izabella fia, János. 1497-ben János herceg halálával október 4-én és azáltal, hogy Fülöp húga, Ausztriai Margit halott gyermeketA források megoszlanak a gyermek nemét illetően. szült 1497 decemberében, szertefoszlott Katolikus Ferdinánd álma egy egységes, a Trastámara-ház vezette Spanyolország létrejöttéről, ugyanis ebben az időben az Aragóniai Királyságban még a száli törvény értelmében nők nem örökölhették a trónt.A Barcelonai-ház házasság révén szerezte meg az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla aragón királynő (1136–1174) feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, viszont később megtiltották a nők trónöröklési jogát. Ezt a törvényt majd épp Johanna trónöröklése kapcsán törölték el,Johanna nővére, Aragóniai Izabella portugál királyné esetében még 1498-ban nem járult hozzá az Aragón Gyűlés, hogy nő örökölhesse a trónt, csak abba egyeztek bele, hogy amennyiben Izabella, aki a kasztíliai trón örököse volt, az Aragóniai Királyság felségterületén fiút szül, ő már örökölheti az aragón trónt. Izabella 1498. augusztus 23-án világra hozta a fiát, Mihály herceget Aragónia fővárosában, Zaragozában, és bár ez a szülés Izabella életébe került, Mihály Portugália és Kasztília mellett Aragónia trónörököse is lett. I.Izabella királynő viszont a lánya trónöröklésének a visszautasítását akkora sértésnek vette az aragón rendektől, hogy kardcsörtető kijelentéseket tett, miszerint ha Aragónia nem lenne a birtokukban, meg kellene hódítaniuk. így a Fülöp révén Habsburg-házi örökösök, Fülöp és Johanna leszármazottai már nem csak Kasztíliát, hanem Aragóniát is öröklik majd.
Hispániai örökség Fülöpöt és Johannát Németalföldön érték utol a családi tragédiák. Portugál unokaöccsük, Mihály herceg halála (1500. július 19.) után szállt Fülöp feleségére az örökség, és ezáltal a Habsburgok újabb területek örököseinek mondhatták magukat Európában. 1501–1502-ben szárazföldi úton, Franciaországon keresztül Hispániába ment férj és feleség. 1502. május 22-én Toledóban a Kasztíliai Gyűlés, a Cortes I. Izabella kasztíliai királynő előterjesztésére Kasztília trónörökösévé nyilvánította Izabella legidősebb élő lányát, a gyűlésen személyesen megjelenő Johannát és férjét, Fülöpöt Izabella királynő és férje, II. Ferdinánd aragóniai király jelenlétében. Johanna Kasztíliában nyilvánvaló trónörökös lett, hiszen nem várhatta senki sem, hogy az 51 éves királynő már újabb gyermeket, és főleg fiút tudott volna szülni, aki megelőzhette volna Johannát a trónöröklésben.
1502. október 27-én pedig Zaragozában az Aragón Gyűlés II. Ferdinánd aragóniai király előterjesztésére Aragónia trónörökösévé nyilvánította Ferdinánd legidősebb élő lányát, a gyűlésen személyesen megjelenő Aragóniai Johannát apja és férje, Fülöp jelenlétében. Ezzel Katolikus Ferdinánd lánya, Johanna lett az aragón trónörökös is és az ezzel járó Girona hercegnője cím viselője. Johanna azonban Aragóniában csak feltételezett (prezumptív) örökös volt, hiszen egy fiú születése minden további nélkül kitúrhatta volna az örökségből, ha amint bekövetkezett, az anyja meghal. és apja újranősül.Katolikus Ferdinánd második felesége, Foix Germána 1509. május 3-án fiút szült, János infánst, aki automatikusan a nővére, Johanna helyébe lépett, és Aragónia trónörököse lett, valamint elnyerte a Girona hercege címet. Az új trónörökös azonban csak pár órát élt, és az apa öröme ürömmé változott, hiszen a várva-várt fiú még aznap, 1509. május 3-án meghalt. Johanna formálisan ekkor elvesztette a jogát az aragón trónra, és az Aragón Gyűlésnek újra meg kellett volna erősítenie trónöröklési jogát, de Ferdinánd király érvényesnek tekintette az Aragón Gyűlés 1502-es határozatát a lánya trónöröklésére vonatkozóan, és végrendeletében Johannát jelölte meg örökösének, unokáját, Habsburg Károlyt pedig anyja országainak a főkormányzójává Johanna „alkalmatlansága” miatt.
Fülöp 1502 decemberében elhagyta Hispániát a szüleinél hagyva az előrehaladottan terhes Johannát. 1503-ban, éppen apósának, Aragóniai Ferdinánd királynak az 51. születésnapján, március 10-én Fülöpnek megszületett a második fia Kasztíliában, Alcalá de Henaresben Ferdinánd, a későbbi magyar király.
Fülöp közben a szárazföldi útján hazafelé Németalföldre több udvarban is látogatást tett. Az akkor az Aragón Korona Országaiból Katalóniához tartozó Perpignanon keresztül hagyta el apósa birodalmát és franciaországi utazását Montpellier-n, Avignonon át Lyonig folytatta, ahol találkozott XII. Lajos francia királlyal, akivel 1503. április 5-én megkötötték a Lyoni szerződést, melyben többek között megerősítették gyermekeik, Klaudia francia királyi hercegnő és Károly főherceg eljegyzését. Ezután Fülöp a Savoyai Hercegségbe utazott, ahol húga, Margit és sógora, II. Filibert savoyai herceg Bourg-en-Bresse-ben fényes fogadtatásban részesítette. Majd újra visszatért Lyonba XII. Lajoshoz, ahonnan újból Savoyába tért vissza, innen pedig szeptemberben Tirolba vette útját, ahol meglátogatta az apját, I. Miksát a grófság székhelyén, Innsbruckban.Lásd Tamussino (1995: 97–98). Itt 1503. szeptember 13-án apján kívül találkozott mostohaanyjával, Bianka Sforza királynéval, valamint a német fejedelmekkel, akik mint német(-római) trónörököst üdvözölték.
Kasztília királya 1504. áprilisban Johanna is visszatért Fülöphöz Németalföldre, az egyéves Ferdinándot a nagyanya, I. Izabella gondjaira bízva, aki így Kasztíliában maradt. 1504. november 26-án meghalt az anyósa I. Izabella, végrendeletében Johannát nevezte meg örökösének, akit a heroldok rögtön Kasztília királynőjévé kiáltottak ki, Ferdinándot pedig régensnek tette meg, aki nem nyugodott bele a királysága elveszésébe, hiszen ő csak a felesége jogán volt Kasztília királya, annak halálával a királynő özvegyeként nincs joga tovább uralkodni, csak is saját, örökölt országaiban, így Aragóniában. Johannát a Cortes az országba hívta, de az őrültségéről keringő hírek miatt különböző csoportok eltérő módon szerették volna rendezni a hatalomváltozást: egyesek szerint Johanna egyedül jogosult az uralomra, mások szerint a férjével együtt, de vannak akik csak férje, Fülöp uralmát látnák szívesen, és megint mások Aragóniai Ferdinánd régensségében látnák az egyedüli megoldást Johanna névleges uralma mellett.
Johanna újabb terhessége miatt 1505-ben nem tudott elindulni, hogy elfoglalja a trónját, és 1505. szeptember 17-én megszületett Fülöp és Johanna királynő ötödik, Johanna trónra lépte óta az első gyermekük, Mária infánsnő és főhercegnő, későbbi magyar királyné. 1506 januárjában Johanna és Szép Fülöp Németalföldön, Zierikzee városánál tengerre szállt és 43 hajóból álló flottájával Kasztíliába indult a trón elfoglalására. Otthon hagyták gyerekeiket, a 8 éves Eleonórát (1498–1558), a 6 éves Károlyt (1500–1558), aki most már Asztúria hercege lett, az 5 éves Izabellát (1501–1526) és a négy hónapos Máriát (1505–1558) (e két utóbbi hercegnő már többé nem látta egyik szülőjét sem). Anglia partjainál, Weymouthnál hajótörést szenvedtek, és három hónapot az angol udvarban töltöttek. VII. Henrik angol király a kasztíliai trónváltozás miatt már eltávolodott Aragóniai Ferdinándtól, így kevésbé pártolta az özvegy walesi hercegné, Johanna húga, Aragóniai Katalin házasságát kisebbik fiával, Henrikkel, a későbbi VIII. Henrikkel a formálisan megkötött eljegyzésük ellenére, és új szövetségi egyezményt javasolt Fülöpnek.
Fülöp találkozott sógornőjével, Katalin hercegnővel Windsorban, ahol az angol király vendégül látta a kasztíliai királyi párt, Johannával azonban nem jött létre a testvéri találkozó, mivel Katalin addigra elhagyja az udvart, mire Johanna is férje után jött.