bélyegkép|jobbra|160px|1896–1900 (Ausztrália az Egyesült Királyság része volt, de önálló csapattal indult) bélyegkép|jobbra|160px|1904 Ausztrália a legtöbb olimpiai játékokra küldött sportolókat. Az összes nyári játékokon és a legtöbb téli sportünnepen (1952-től mindegyiken) részt vett.

Az Ausztrál Olimpiai Bizottságot 1895-ben alapították, és a NOB még abban az évben felvette tagjai közé.

Edwin Flack volt az első ausztrál sportoló, aki Ausztrália színei alatt versenyzett az olimpiai játékokon, ő 800 és 1500 méteres síkfutásban nyert aranyérmet 1896-ban, Athénban.

Ausztrália 1908-ban és 1912-ben Új-Zélanddal közös olimpiai csapatban indította versenyzőit Ausztrálázsia néven.

Az ország kétszer rendezett olimpiát; 1956-ban Melbourne-ben és 2000-ben Sydney-ben. Ezeken a játékokon a harmadik, illetve a negyedik helyet szerezték meg az adott olimpiád éremtáblázatán.

Ausztrália legtöbb aranyérme úszásban (abban a sportban, amely az ország egyik legkedveltebb sportága) született, ezeket többek között Dawn Fraser és Ian Thorpe tudhatják magukénak. Más sportágak, melyek szorosan kapcsolódnak a kontinensnyi ország olimpiai történetéhez: gyeplabda: a női csapat három aranyérmével 1988 és 2000 között, és a férfiak 2004-es győzelmével; kerékpározás: pálya-kerékpározás; evezés; lovaglás: háromnapos csapat versenyszámok; és vitorlázás.

Ausztráliának gyengébb eredményei vannak az atlétika versenyszámaiban, főképp az újabb játékokon. Korábban Betty Cuthbert volt a legsikeresebb ausztrál atléta, mellette Cathy Freeman tekinthető a második legeredményesebbnek 2000-ben szerzett 400 méteres síkfutás aranyérmével.

Ausztrália 1994-ig nem nyert téli olimpiai érmet, de azóta előrelépett az éremtáblázaton (elérve a 15. helyet Salt Lake Cityben). Ez az eredménybeli előrelépés adott okot Ausztrália téli olimpiai csapatának megalapítására. Vancouverben már az összesített éremtáblázat 13. helyéig jutott előre az ország.

Éremtáblázatok Érmek a nyári olimpiai játékokon OlimpiaSportolókAranyEzüstBronzÖsszesHelyezés az éremtáblázaton 1896. Athén 1 2 0 0 2 8 1900. Párizs 3 2 0 3 5 9 1904. St. Louis 2 0 0 0 0 - 1908. London 29 22px|Ausztrálázsia Ausztrálázsia (ANZ) néven vett részt 11 1912. Stockholm 28 22px|Ausztrálázsia Ausztrálázsia (ANZ) néven vett részt 12 1920. Antwerpen 13 0 2 1 3 16 1924. Párizs 37 3 1 2 6 11 1928. Amszterdam 18 1 2 1 4 19 1932. Los Angeles 12 3 1 1 5 10 1936. Berlin 33 0 0 1 1 30 1948. London 77 2 6 5 13 14 1952. Helsinki 85 6 2 3 11 9 1956. Melbourne és Stockholm 314 13 8 14 35 3 1960. Róma 188 8 8 6 22 5 1964. Tokió 234 6 2 10 18 8 1968. Mexikóváros 175 5 7 5 17 9 1972. München 173 8 7 2 17 6 1976. Montreal 184 0 1 4 5 32 1980. Moszkva 123 2 2 5 9 15 1984. Los Angeles 240 4 8 12 24 14 1988. Szöul 270 3 6 5 14 15 1992. Barcelona 290 7 9 11 27 10 1996. Atlanta 424 9 9 23 41 7 2000. Sydney 630 16 25 17 58 4 2004. Athén 482 17 16 17 50 4 2008. Peking 433 14 15 17 46 6 2012. London 410 7 16 12 35 10 Összes (AUS) 138 153 177 468 Összes (ANZ) 3 4 5 12

Az Összes (AUS) eredmény nem tartalmazza az ausztrál sportolók által nyert érmeket Ausztrálázsia színei alatt az 1908-as és az 1912-es játékokon: nyolc ausztrál nemzetiségű egyéni versenyzőként egy ausztrál nemzetiségűekből álló válogatottként (rögbi, aranyérem, (1908.)) és egy vegyes összetételű csapatban (férfi 4x200 m gyorsúszás váltó, aranyérem, (1912.)) nyert érmeket.

Érmek a téli olimpiai játékokon

Érmek sportáganként Érmek a nyári olimpiai játékokon sportáganként

Érmek a téli olimpiai játékokon sportáganként

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek Ausztrálázsia az olimpiai játékokon

Kategória:Nemzetek az olimpiai játékokon