Az egyfélemagvúak (Plasmodroma) törzsébe egyszerű felépítésű heterotróf egysejtűek tartoztak. Sejtfaluk nincs. Mozgásszerveik ostorok, sejtizmok vagy a sejtplazmából időlegesen kialakuló állábak. Legismertebb képviselőik az amőbák. Szerves anyagokban gazdag vizekben élnek, a zooplankton részei.
Táplálkozásuk Bomló szerves anyagokkal, baktériumokkal táplálkoznak, amelyeket állábaikkal körbevesznek, majd emésztőűröcskét képeznek körülötte és bekebelezik. Az emésztőűröcske a sejtplazmában állandó mozgásban van, ez biztosítja a sejt egyenletes tápanyagellátását. A bomlástermékeket és a felesleges vizet a lüktetőűröcske távolítja el.
Egyes fajok paraziták, például a Tetrahymena rostrata vagy a Callimastix equi kagylók, a Toxoplasma gondii emlősök parazitája.
Rendszertani csoportok Az egyfélemagvúak törzsébe az alábbi rendszertani csoportokat sorolták: Ostorosok (Flagellata vagy Mastigophora) Zoomastigina amőbák (Rhizopoda) Endamoeba Leidy, 1879 Jodamoeba Dobell, 1919 Endolimax Kuenen et Swellengrebel, 1917 Chilomastix Alexeieff, 1910 Cercomonas Dujardin, 1841 Embadomonas Mackinnon, 1912 Trichomonas Donné, 1837 Sporozoa Leuckart, 1879 Cryptomonadina A Rhizopoda tagjai általában filopódiumokkal mozognak, de egyes fajok, például a Dimastigamoeba gruberi ostorokkal is rendelkezik.
Jegyzetek
Források Gömöry András-Dr. Müllerné Erzsébet-Dr. Szerényi Gábor: Biológia I. További információk
Kategória:Az eukarióták nem rendszertani csoportosításai