A szociális piacgazdaság vagy más néven rajnai kapitalizmus,Rocco Buttiglione: Einige Gedanken über das Rheinische Modell. In: Michael Spangenberger (Hrsg.): Rheinischer Kapitalismus und seine Quellen in der Katholischen Soziallehre. Aschendorff, Münster 2011, S. 141. rajnai-alpesi kapitalizmus és szociális kapitalizmus, egy olyan társadalmi-gazdasági modell, amely a szabadpiaci kapitalista gazdasági rendszert ötvözi a szociálpolitikával.
Nyugat-Németországban a Kereszténydemokrata Unió politikusa Ludwig Erhard közgazdász dolgozta ki és alkalmazta 1949-től, Konrad Adenauer kancellár vezetésével. Erősen ihlette az ordoliberalizmus , a szociáldemokrácia eszméi és a katolikus egyház szociális tanítása és általában a keresztény etika.
Konrad Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja volt 1949 szeptemberétől 1963 októberéig. Nyugat-Németország a második világháború után romokban hevert gazdasági értelemben is, ezen gazdaságpolitikai paradigma segítségével sikeresen kilábaltak a válságból. Jólétet hozott Nyugat-Németországnak a háború után; ez egy köztes út volt a kapitalizmus és az államgazdaság között.Edgar Wolfrum: Die geglückte Demokratie. Geschichte der Bundesrepublik Deutschland von ihren Anfängen bis zur Gegenwart. Stuttgart 2006
Magyarország gazdaságpolitikai vezetése a rendszerváltás idején a nyugatnémet minta honosítására törekedett, amikor a Kádár-korszak tervgazdálkodása és az állami kézben lévő cégek dominanciájának helyét a szociálliberális piacgazdaság, más megközelítésben a vegyes gazdaság, de főleg a magántulajdonú vállalatok vették át. A 21. században az Alaptörvény szerint a hazai gazdasági rendszer a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimálisPálos Máté - A magyar állam egyre kevésbé vállal felelősséget az elesettekért, az EU viszont erősítené a szociális hálót (G7.hu, 2022.11.18.) egzisztenciális biztonságra épülő szociális piacgazdaság.
A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Unió is egy „versenyképes szociális piacgazdaságra” törekszik , teljes foglalkoztatottsággal és társadalmi fejlődéssel.
Jellemzői A következők voltak a legfontosabb központi fogalmai: a magántulajdon támogatása, a teljesítmények tisztességes és szabad versenye, a piacnak megfelelő árak, a tervgazdaság elutasítása, a monopóliumok független ellenőrzése, a pénzügy központi felügyelete a valuta, az iparűzés és a telephely megválasztása szabadságának védelme érdekében, a túlságosan magas jövedelem-adókulcsok csökkentése, a gazdaságilag gyengék szociális biztonsága, bérmegállapodás.
Központi alapelve volt a szociális piacgazdaságnak a vállalatok közötti verseny fenntartása. Az állam támogatta pénzzel azokat a vállalatokat, amelyek a versenyben alulmaradtak, így továbbra is fenntartva az érdeküket a gazdasági életben való szereplésre.
Története Elsődleges feladat volt, hogy lakást teremtsenek a háborúban kárt szenvedett embereknek, valamint a menekültek és a hazatérők számára.
Az 1950-ben elfogadott első lakásépítési törvénynek köszönhetően hat év alatt 2,4 millió lakás épült a szociális ill. az államilag támogatott lakásépítés keretében.
Lépésről lépésre, de kemény belpolitikai csatározások közepette a gazdaság további területeit piacosították. Felszabadították a vas- és acélárakat, a 60-as évek elején a fűtőolaj és az atomenergia hasznosításával végérvényesen megszűnt a szén monopóliuma.
Adenauer mellett Ludwig Erhard nevéhez köthető a szociális piacgazdaság. Ő jelentette be 1949-ben a kartell-törvényt, ami a szabadságon alapuló szociális piacgazdaság egyik rendpolitikai pillérét jelentette. Fordulatot jelentett ez a törvény, hiszen a Német Császári Birodalom óta bekövetkezett fejlődés előnyben részesítette a kartelleket.
Az 1957-es nyugdíjreform volt az 50-es évek másik történelmi jellegű szociálpolitikai intézkedése.
A gazdasági növekedés hihetetlen dinamikája és a takarékos költségvetés lehetővé tette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság újjáépítését valamint az új szociális törvényeket az állam nagyobb fokú eladósodása nélkül valósítsák meg. 1950 és 1960 között a társadalmi össztermék évente reálértékben átlagosan nyolc százalékkal növekedett, az ipari termelés azonos időszakban 150 százalékkal, a beruházási javak ipara 220 százalékkal nőtt.
Adenauer és Erhard politikája megteremtette a gazdasági fellendülés, a társadalmi béke és a személyes kezdeményezések szabad kibontakoztatásának alapjait.
Jegyzetek
További információk Otto Schlecht: Jólét egész Európának a piacgazdaság előretörésével; ford. Hidas Ildikó; OMIKK, Budapest, 1998 Horst Afheldt: Az elszegényítő gazdaság. A szociális államtól a kettészakadt társadalomig; ford. Tátrai Katalin; Püski, Budapest, 2006 A szociális piacgazdaság lexikona. Gazdaságpolitika A-tól Z-ig; szerk. Rolf H. Hasse, Hermann Schneider, Klaus Weigelt, ford. Sulányi Péter, Zalán Péter; Magyar Almanach, Budapest, 2006 Írások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új egyenlőségről; szerk. Anthony Giddens, Patrick Diamond, ford. Bikics Milán; Napvilág, Budapest, 2006 (Demos könyvek) Jóna György: Jóléti politikák; DE EK, Nyíregyháza, 2007 (Egészségügyi kari jegyzetek) Kurtán Lajos: Piacgazdaságtan; ELTE Eötvös, Budapest, 2007 Szalai Júlia: Nincs két ország...? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon; Osiris, Budapest, 2007 Jövőkép. Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon; szerk. Cséfalvay Zoltán, Matolcsy György; MGFI, Budapest, 2009 (Jövőkép sorozat) Nicholas Barr: A jóléti állam gazdaságtana. A nagy ellátórendszerek működésének összefüggései; ford. Galbács Péter et al.; Akadémiai, Budapest, 2009 Csaba László: Európai közgazdaságtan; Akadémiai, Budapest, 2014 Andor László: Jóléti modellek, európai válságok; Noran Libro, Budapest, 2017 (Progress könyvek)
Friedrich Merz: Új idők – új felelősség. Demokrácia és szociális piacgazdaság Németországban a 21. században; ford. B. Szabó Dezső, B. Szabó Károly; MCC Press, Budapest, 2022
Kategória:Gazdaságpolitika