Drág

bélyegkép|jobbra|240px|A fatemplom Drág () falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Földrajz Zilahtól 36 kilométerre délkeletre, Kolozsvártól 40 kilométerre északnyugatra, az Almás egyik jobb oldali mellékvölgyében fekszik.

Nevének eredete Szláv eredetű személynévből való. 1320-ban Draakh, 1332–34-ben Drag alakban említették.

Népesség A népességszám változása 1850-ben népes településnek számított, 1023 lakossal. Népessége lassú ütemben nőtt egészen 1941-ig (1463 fő), azóta viszont szinte megfeleződött. Etnikai és vallási megoszlás 2002-ben 767 lakosából 575 vallotta magát román, 184 cigány és nyolc magyar nemzetiségűnek; 649 volt ortodox, 101 pünkösdi és hét református vallású. Az elmúlt százötven évben a magyar anyanyelvűek száma 1880-ban volt a legmagasabb, akkor 1175 lakosából 998 volt román, 78 magyar és 99 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1085 görögkatolikus, 72 református, tíz zsidó és nyolc római katolikus felekezetű. Református egyháza 1766-ban 39 férfit és 22 asszonyt számlált.

Története Doboka vármegyei falu volt, 1332-ben plébániatemplommal, a 15. században több kisnemesi családdal. Pierre Lescalopier szerint 1574-ben szászok lakták. Az 1660-as években egy tatár betörés áldozatául esett. Később főként román lakosságú vásáros hely volt, a 18–19. században a Wesselényi család tulajdonában. Református templomát 1744-ben Wesselényi Ferenc újraépítette, majd 1845-ben ismét felújították. Görögkatolikus papja 1848 tavaszán Kolozsvárról kapott egy Budán nyomtatott röpiratot, amely az unió és a jobbágyfelszabadítás mellett agitált. Miután felolvasta a falusiaknak, azok kimondták, hogy halállal büntetnek mindenkit, aki a továbbiakban teljesíteni merné a jobbágyi szolgáltatásokat. Magyar lakóit később az almásszentmihályi táborba hurcolták, ahol a vajdaházi tribunus papnak köszönhették életüket. A magyar karhatalom 1849 januárjában húsz puskát, tíz pisztolyt és tizenegy lándzsát gyűjtött be a faluból, és itt fogták el Ioan Micle tribunust is. A hívek nélkül maradt református templom később a görögkatolikus egyházé lett, amely lebontatta, Sipos Dávid által faragott szószékét a bánffyhunyadi református templomba vitték. A falut 1876-ban Kolozs vármegyéhez csatolták.

Látnivalók Az egykor erődített, ma leromlott állapotú volt Wesselényi–Bethlen-kastély eredetileg 1622 és 28 között épült, hajdani kerítőfalai és bástyái 1866-ban még álltak. Wesselényi Ferenc 1810-ben átépítette, majd a patak felőli szárnyát a 20. század elején alakították át. Angolparkja egykor a pataktól a hegyoldalig terjedt, mára ebből egy gesztenyefasor maradt. Az ortodox fatemplom 1806-ban épült.

Jegyzetek

Források

Egyed Ákos: Erdély 1848-1849 I-II., Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1998.

További információk A kastély a www.welcometoromania.ro portálon Felházy Károly: Drági várkastély. Hazánk s a Külföld 1868, 21. sz.

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szilágy megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései