Móricz Lili (Budapest, 1915. április 27. – Budapest, 1999. augusztus 29.Petőfi Irodalmi Adatbázis) színésznő, író. Móricz Zsigmond legfiatalabb lánya, Both Béla, majd György László színészek felesége.
Élete bélyegkép|jobbra|250px|Móricz Lili és György László lakóháza (Bp. XII., Németvölgyi út 16.)
A színiakadémián két és fél évet végzett. Évfolyamtársai voltak: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Perczel Zita. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című darab női főszerepét is. A színpadtól – kényszerűen – visszavonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta. Megörökítette a leányfalui életet, kötetbe rendezte Móricz Zsigmond és Simonyi Mária levelezését. Írt drámát és dramatizált is, többek között édesapja Rab oroszlánját és Csibe-novelláit.
A Miskolci Állami Nemzeti Színház 1952. április 13-án mutatta be Manuk, a vadász című, örmény népmeséből átdolgozott gyermekdarabját, amelyet férje, György László rendezett. A Négy apának egy leánya című Móra Ferenc-adaptációjának rendezője – Szegeden – Komor István volt.
Több évtizedig élt harmadik férjével (első férje Both Béla, a házasságot 1939 augusztus 23-án felbontották második férje Mitterholczer Béla gépészmérnök volt), Lili az anyakönyvet Móricz Zita néven írta alá György Lászlóval a Németvölgyi út kezdő szakaszán, Szabó Lőrinc egykori lakóháza mellett.
1987-ben megalapította a Móricz-díjat, amellyel kiemelkedő irodalomtörténeti teljesítményeket ismernek el minden évben.
2007-ben Kolos Virág (Móricz Virág leánya), Móricz Lili és György László levelezését, illetve egyéb dokumentumait felajánlotta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. A színház és irodalomtörténeti jelentőségű hagyaték 2008-ban került az intézmény birtokába.Digitális színháztörténet - Csiszár Mirella és Sipőcz Mariann: Egy színészházaspár hagyatéka
Munkássága Színházak Miskolc (1935–1938) Vígszínház (1938) Városi Színház - Budapest - (1939–1940) Bánky Róbert társulata (1940-1941) Szabad Színház. (1945), a társulat tagja voltak: Horváth Tivadar, Kállai Ferenc, Soós Lajos, Kiss Ilona, Komlós Juci, Sallai Kornélia, Gellért Lajos. Magyar Színház (1945–1947) Pécsi Nemzeti Színház (1947-1949) Debreceni Csokonai Színház(1949-1951) Miskolci Nemzeti Színház (1951-1952) Kecskeméti Katona József Színház (1953–1955) Szolnoki Szigligeti Színház (1955-1956) Győri Kisfaludy Színház (1957–1958)
Szeretett volna férjéhez hasonlóan budapesti társulathoz szerződni, próbálkozása azonban sikertelen maradt. Alkalmanként fellépett az Irodalmi Színpadon, a Bartók Gyermekszínházban. A források szerint ez utóbbiban lépett fel utoljára. 1965. február 3-án volt a Három szegény szabólegény bemutatója. Ebben Posztónét játszotta.
Fontosabb szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 38.2010. szeptember 26-i lekérdezés
Pólika (Nem élhetek muzsikaszó nélkül) Anna (Móricz Zsigmond: Boszorkány) Gertrudis (Katona József: Bánk bán) Elmira (Molière: Tartuffe) Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem) Cecília (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
Művei Fecskék a verandán. Levelek Leányfaluból. (1961) Kedves Mária! Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriának. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973; Magvető Könyvkiadó, 1979 Pasziánsz. Magvető Kiadó, Rakéta Regénytár, 1982
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Színházi Adattár Színészkönyvtár, Perczel Zita Bessenyei Ferenc partnere Pécsett Magyar színháztörténet: 1920–1949 Részlet a "Kedves Mária!" című könyvből
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Magyar írók Kategória:Móricz család Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjai