Malawi vagy hivatalosan Malawi Köztársaság (csicseva: Dziko la Malaŵi, angol: Republic of Malawi) állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között.
A Magyarországnál kicsit nagyobb, a Malawi (Nyasza)-tó nyugati partján fekvő magasföld korábban Nyaszaföld néven volt ismert. Ma a világ legkevésbé fejlett országai közé tartozik, ahol alacsony a várható élettartam és magas a csecsemőhalandóság. Az ország egyik beceneve "Afrika meleg szíve" az emberek barátságossága miatt.
Földrajz Domborzat Az ország a Kelet-afrikai-árok déli végződésénél – Afrika harmadik legnagyobb tava – a Nyasza-tó (más néven Malawi-tó) mentén terül el. A tó keskeny parti sávja és a Shire folyó völgyén kívül az ország területe a Közép-afrikai-fennsíkon található. Átlagos tengerszint feletti magassága 750 és 1200 méter közt van, mind északról, mind délről közel 3000 méteres hegyvonulatok övezik.
Legmagasabb pont: Sapitwa (Mlanje hegy) 3002 m.
Természeti erőforrások: mészkő, szántó, vízenergia, kiaknázatlan urán-, szén- és bauxitlelőhelyek.
Vízrajz Az állam keleti határának kétharmada a Nyasza-tóban húzódik. A tó hosszú és széles. A víztükör tengerszint feletti magassága , legmélyebb pontján 700 méter mély, tehát itt a tó feneke a tenger szintje alatt van. A hosszúkás tó déli végében van a lefolyása, a Shire folyó. Ez út után, Mozambik területén ömlik a Zambéziba. Tehát Malawi területe az Indiai-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik. A tó az ország területének majdnem 1/5 részét foglalja el.
Éghajlat Az országban szubtrópusi éghajlat uralkodik, és két évszakot különböztetünk meg. Május és november között hűvös, száraz időszak van; november és május között forró, esős az idő. A hőmérséklet novembertől áprilisig , május és október között körüli.
A magasabb területeken a csapadék mennyisége évente, míg az alacsonyabb területeken , vagy még az alatti.
Élővilág, természetvédelem bélyeg|bal|180px|Nyala bikák harca bélyeg|bal|145px|Sárgás babuin
Az állam területének jelentős részét foglalják el a vadrezervátumok és nemzeti parkok.http://www.africaguide.com/country/malawi/parks.htm Ezeken kívül ma már ritkán látni nagyvadat. Mintegy 600 madárfaj figyelhető meg az országban. A Malawi-tóban 500 halfaj él, amik közül 350 endemikus, azaz csak itt található meg. Többségük a Bölcsőszájúhal-félék családjához tartozik.
Természeti veszélyforrások Erdőirtás, talajerózió. Mivel sok helyen nincs villanyáram, ezért a lakosság nagy része fát használ energiaforrásként, ami az erdők kivágását okozza. Létezik fatelepítési program, de az nem képes lépést tartani az erdőterületek csökkenési ütemével.
Túlhalászás: szintén a lakosságszám gyors növekedése a kiinduló oka. Ennek megakadályozására a kormány halászati tilalmat vezetett be, ami minden évben novemberben lép életbe, több hónapig tart, és bizonyos halfajokra vonatkozik.
Az 1980-as években és az 1990-es évek elején jelentős környezeti problémát jelentett a vadállatok nemzeti parkokban történő orvvadászata, aminek következtében a vadon élő állatok száma nagyon lecsökkent. Bár a helyzet azóta javult, az orvvadászat még mindig veszélyezteti Malawi egyes nemzeti parkjainak és rezervátumainak élővilágát.
Nemzeti parkjai Nyika Nemzeti Park – az ország északi részén magas hegyvidék. A hőmérséklet ritkán emelkedik 21 °C fölé. Kasungu Nemzeti Park – itt a legkönnyebb nagyvadakat látni. Malawi-tó Nemzeti Park (Lake Malawi Marine Park) – A tó déli vége sokféle édesvízi trópusi hal élőhelye. Liwonde Nemzeti Park – A Shire folyó felső szakaszán mocsarak, holtágak között sok elefánt él. Lengwe Nemzeti Park – A mozambiki határnál fekszik. Cukornád ültetvények között, magas füvű szavannán sok és sokféle antilop él.
Természeti világörökségei Az UNESCO a természeti világörökségek közé számítja a Malawi-tó Nemzeti Parkot.
Történelem Az első bantu telepesek az 1. és 4. század között érkeztek a területre.
A mai lakosság nagy részét kitevő csevák a 16. században vándoroltak be az ország területére, a zulu népcsoport 1830 és 1860 között érkezett.
Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (amely ma Malawi területe). 1875-ben nevezték ki a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re már az egész tavat elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították az azt körülvevő területet.
Az Európából érkező telepesek, nagybirtokosok az őslakosokat területeik elhagyására kényszerítették, akik nagy része bányákban és ültetvényeken kapott munkát. Az ebből fakadó elégedetlenség és a keresztény hittérítők által terjesztett faji egyenjogúság eszméje jó táptalajt nyújtott egy felkelés kirobbanásához, amit John Chilembwe vezetett. Az 1915-ben kitört lázadást még abban az évben leverték.
1944-ben jött létre a Nyaszaföldi Afrikai Kongresszus, amely tanulva a lázadás sikertelenségéből reformista elképzelésekkel szerette volna elérni céljait. 1953 és 1963 között Rodéziát (a mai Zimbabwe) és Nyaszaföldet gyarmati államszövetségbe tagolták. Ez adta meg a politikai gyújtószikrát egy újabb elégedetlenségi mozgalomnak. Gazdasági érdek is húzódott a háttérben, mivel a helyi földművelőket hátrányosan megkülönböztették, a fehér farmerek számára sokkal jobb terményárazási rendszert biztosított a brit kormányzat.
A függetlenségpártiak élére a külföldről hazatérő Hastings Banda állt, az ő vezetésével alakult meg 1959-ben a Malawi Kongresszus Párt (MCP). Az erős nyomás hatására 1963-ban felbomlott az államszövetség, az ország belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben a brit Nemzetközösség független állama lett. Az elnöki széket Banda foglalta el.
Elsődleges kérdésnek a gazdaság fellendítését tekintette. Igyekezett jószomszédi viszonyt ápolni a környező államokkal. Több kormánytag viszont a Dél-afrikai Köztársaság elleni határozott fellépést és az államigazgatás gyors afrikanizációját követelte. A belső ellentét végül fegyveres konfliktusba csapott át az ország déli részén. A Henry Chipembere vezette lázadás 1964-ben tört ki, de 1965-re már le is verték.
Banda megerősödött pozíciókkal került ki az esetből, amelyet fölhasználva az országot az MCP által irányított egypárti köztársasággá alakította. A hatalom ellenfeleit üldözték, sokan külföldre menekültek.
Az állampolgároktól elvárták, hogy belépjenek a pártba. Ez vezetett el az ország legnagyobb kivándorlási hullámához, amikor a Jehova tanúi közösség több ezer tagja hagyta el az országot, mivel szabályaik tiltják, hogy politikai párt tagjai legyenek.
A külpolitikában Banda továbbra is nyitott maradt, több afrikai vezetőből ellenszenvet kiváltva kapcsolatot ápolt a rhodesiai fehér rezsimmel, a mozambiki portugál gyarmati rendszerrel és a Dél-afrikai Köztársasággal is.
Egyre erőteljesebb személyi kultusz alakult ki körülötte, 1971-ben örökös elnökké választották.
A nyolcvanas években megromlott a viszonya Mozambikkal, ahol azzal vádolták, hogy támogatja az ottani lázadó RENAMO-mozgalmat.
Gazdaságpolitikája sikertelen volt, a lakosság életszínvonala a legrosszabbak közé tartozott és tartozik még ma is a világon. Elhibázott döntésekkel óriási adósságállományt halmozott fel.
1993-ban látta úgy az ENSZ, hogy be kell avatkoznia, és többpárti választásokat rendezett. Az itt született eredményt Banda nem fogadta el, egy éven belül újabb választások kiírását akarta elérni. 1993 őszére megromlott az egészségi állapota, külföldön való gyógykezelése idejére egy megbízott tanácsra bízta a hatalmat. Ekkor feloszlatták a Malawi Fiatal Úttörők (MYP) nevű félkatonai szervezetet, amely az MCP párthadseregének számított.
Habár Banda 1994-ben visszatért a hatalomba, az újabb választásokon az Egyesült Demokratikus Front jelölte, Bakili Muluzi legyőzte őt.
Muluzi alkotmányos reformokat és korrupció ellenes intézkedéseket vezetett be, kivizsgáltatta a Banda-rezsim alatti bűneseteket. Bandát és társait több esetben is elítélték – még gyilkosságok miatt is –, de végül kegyelmet kaptak.
Muluzit ellenzéke korrupcióval és alkotmánysértéssel vádolta több alkalommal, kormánya egyre népszerűtlenebbé vált. Végül 1996 júniusában fel is bomlott, a hatalom viszont a kormány néhány tagjának kezében maradt.
2004 májusában az újabb választásokon, legyőzve az MCP jelöltjét, Bingu wa Mutharikát választották elnökké, aki 2012-es haláláig gyakorolta a hatalmat. Az új elnök Joyce Banda lett, majd 2014-től Peter Mutharika.
Az ország neve Az 1964-es függetlenség után egy bizottság feladata volt, hogy az új országot új névvel lássa el. A „Malawi” nevet választották – ezt a malavi szó inspirálta, amely a csicseva nyelvben „visszavert fényt”, „ködöt”, „lángot” vagy „sugarat” jelent. (A szó maravi formában is írható volt – az „l” és az „r” felcserélhetőek a csicseva nyelvben). Ezt az új elnevezést a tó fölé emelkedő, felkelő nap sugaraira való utalásnak tekintették, amely friss fényt hoz az országba. Kapcsolódik a maravi néphez is.
Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Malawi államformája köztársaság.
Malawi első alkotmányát 1966-ban fogadták el. Ekkor lett köztársaság a Nemzetközösség tagjaként. 1993-ig a Malawi Kongresszus Párt (MCP) volt az ország egyetlen pártja. Azóta bevezették a többpártrendszert.
A jelenlegi alkotmányt 1995-ben fogadták el.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A parlamentben 193 képviselő ül, akiket 5 évre választanak.
Politikai pártok Közigazgatási beosztás
Központi régió 1 – Dedza 2 – Dowa 3 – Kasungu 4 – Lilongwe 5 – Mchinji 6 – Nkhotakota 7 – Ntcheu 8 – Ntchisi 9 – Salima | Északi régió 10 – Chitipa 11 – Karonga 12 – Likoma 13 – Mzimba 14 – Nkhata Bay 15 – Rumphi | Déli régió 16 – Balaka 17 – Blantyre 18 – Chikwawa 19 – Chiradzulu 20 – Machinga 21 – Mangochi 22 – Mulanje 23 – Mwanza 24 – Nsanje 25 – Thyolo 26 – Phalombe 27 – Zomba 28 – Neno
right|200px
Védelmi rendszer
18 év az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezés feltétele; a besorozott felvételihez szükséges a középiskolai végzettség, a tiszti fokozathoz a főiskolai végzettség; a kezdeti munkaviszony 7 év a besorozott személyzetnél és 10 év a tiszteknél (2014-es adatok).
Emberi jogok Hastings Banda rezsimje idején Malawit a nem szabad országok közé sorolták. 1994 és 1998 között már a szabad országok között szerepelt, de 1999 óta a részben szabad kategóriába került.
Az emberi jogok helyzete Malawiban a 2010-es évek óta folyamatosan javul, ezért az országról nemzetközi szinten sokan elismeréssel nyilatkoztak. A korai emberjogi aktivista csoportokkal kapcsolatban felmerült az elitizálódás vádja, mert az ilyen jellegű tevékenységgel kapcsolatos anyagokat csicseva nyelvre fordították le, ám az aktivisták nem végeztek megfelelő tevékenységet, munkájuk is csak a nyelv beszélőire szűkült.
Továbbra is vádolják a jelenlegi kormányt, hogy erővel hallgattatja el a vele kritikus hangokat.
Népesség
A demográfiai robbanás a 20. század második felében négyszeresére növelte a lakosságot.
A férfilakosságból több százezren vándormunkások a Dél-Afrikai Köztársaságban és Zimbabwéban.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
Városi lakosság: 16% (2015) Az összlakosság 66%-a tud írni-olvasni (2015-ben).
Népességének változása
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi megoszlás A lakosság kb. 98%-a afrikai, 2%-a európai, ázsiai, amerikai. A lakosság zöme a bantu népekhez tartozik.
A többséget az ország névadói, a lakosság 57%-át kitevő malavik vagy csevák teszik ki. További etnikumok: lomve (lomwe) 17,6%, jao (yao) 13,5%, nguni (ngoni) 11,5%, tumbuka 8,8%, nyanja 5,8%, sena 3,6%, tonga 2,1%, ngonde 1%, más 3,5% Navigátor Világ Atlasz Kossuth kiadó 2011.
A hivatalos nyelv az angol. A leginkább beszélt nyelv a csicseva (a csi előtag azt jelenti, hogy „a ... nyelve”, azaz „csicseva = a csevák nyelve”). Ezt az egész országban megértik.
A tumbuka főleg északon beszélt nyelv, míg a jao inkább a déli területeken.