Nagysándor József (eredetileg Sándor József János, majd Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1803. augusztus 19.A korábban vélt 1804. október 17-i születési dátumot helyesbíteni kell a következők alapján: Nagyvárad-Olaszi Római Katolikus Plébániahivatal, Róm. kath. kereszteltek anyakönyve. I. köt. 334. o. és Merényi-Metzger Gábor cikke a Várad című folyóiratban, 2009. március – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Életpályája A Nagyvárad-olaszi római katolikus plébánia irattárában őrzött anyakönyv tanúsága szerint 1803. augusztus 19-én született Sándor József János néven Nagyváradon, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, akik közül Józsefen kívül csak Károly és Johanna érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1809 és 1816 között került sor, ennek pontos okát nem tudni.
Tanulmányait a nagyváradi premontrei gimnáziumban kezdte, majd a 4. grammatikai osztályt 1816/1817-ben Pesten, a Piarista Gimnáziumban végezte,Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, III.9.a: Budapesti gimnázium levéltára, Régi korszak, Anyakönyvek, 42a-c. kötet (1816/1817). – „Cognoment et nomen: „N. Sándor Josephus”; „Locus, in quo anno superiore frequentavit: Varad.”) végül tanulmányait a budai egyetemi gimnáziumban fejezte be. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte, 1823-tól előbb az ötödik, majd a második huszárezredben szolgált. 1844-ben nyugállományba vonult. 1848-ban ismét szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. Ezután Torontál vármegyébe vonult, ahol október–decemberben sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. 1849 januárjában Kiss Ernővel részt vett Pancsova megtámadásában is. A déli harcokban való kiváló teljesítményéért előbb alezredessé majd ezredessé léptették elő. Damjanich Jánossal együtt Kiss Ernő lemondását sürgette. bélyeg|Domborműve az aradi Szabadság-szobor talapzatán
Amikor Damjanich János átvette a bánsági hadtestet, a lovasdandár parancsnoka lett. Először az 1849. március 5-ei szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. Damjanich Duna–Tisza közti harmadik hadtestével együtt részt vett a szolnoki, tápióbicskei, isaszegi és váci csatákban, ekkor (április 5-én) tábornokká léptették elő. Részt vett a nagysallói, majd április 26-án a komáromi csatában is. Görgei Artúr táborában harcolt Buda ostromában. Az ószőnyi csatában mint utóvéd játszott szerepet.
A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, amelytől vereséget szenvedett. Görgeihez Nagyváradon csatlakozott, csapataival Schlik tábornokkal készült megütközni, de Görgei parancsa ebben megakadályozta. Amikor tisztjeivel Lugosnál Bem seregéhez akart csatlakozni, megjelent a Görgei diktátorságáról szóló proklamáció, így követte Görgeit Világosra, ahol letette a fegyvert.
Nem tartozott a Görgeit támogató tisztek közé, többször is felhívta Kossuth Lajos figyelmét a szemmel tartására. A hadtanácsban kijelentette: „hogyha valaki diktátorrá akarna lenni, ő Brutusává válnék”. bélyeg|bal|264px|Thorma János: Az aradi vértanúk kivégzése
Aradon kötél általi halálra ítélték, kilencedikként végezték ki (ötödik volt a kötél által kivégzettek sorában).
Emlékezete Nevét több iskola is őrzi, köztük a budakeszi gimnázium. Vaján, Győrben, Debrecenben Zamárdiban és Tatán utcát neveztek el róla. Nevét viseli a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred Székesfehérváron. Szülővárosában, Nagyváradon a szülőházán lévő emléktábla tiszteleg előtte, ami az ottani október 6-ai megemlékezések egyik helyszíne, továbbá az utca, ahol a ház található, sokáig az ő nevét viselte, a nagyváradi magyarok ma is Nagysándor József (esetenként Nagy Sándor) utcának nevezik.
Jegyzetek
Források
Hamvay Ödön: Az aradi tizenhárom (Budapest, 1904) Merényi-Metzger Gábor: „Nagysándor” József keresztelési anyakönyvi bejegyzése Várad, 2009/03
Nagysándor József tábornok búcsúlevele , mno.hu
További információk
Nagysándor József levele menyasszonyának, Schmidt Emmának Fleisz János: A leghazafiasabb érzelmű tábornok. Nagysándor József Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi – október 6.
Kategória:Aradi vértanúk Kategória:Nagyváradiak Kategória:Piarista diákok Kategória:Az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai Kategória:1803-ban született személyek Kategória:1849-ben elhunyt személyek