Szécsi Dénes (más névváltozata alapján: Széchy Dénes; Felsőlendva, Magyar Királyság, 1410 körül – Esztergom, Magyar Királyság, 1465. február 1.), bíboros, esztergomi érsek 1439 és 1465 között. A kései középkori Magyar Királyság jelentős befolyással bíró főpapja és politikusa. Az első hercegprímás és az egyetlen egyházi személy, aki három magyar királyt koronázott: 1440 májusában a kiskorú Posztumusz Lászlót, azon év júniusában Jagelló Ulászlót, majd 1464 márciusában Hunyadi Mátyást.

A korábbi nádor, Szécsi Miklós unokája, a felsőlendvai Szécsi család sarja. Előbb a Bécsi, majd a Bolognai és a Padovai Egyetem hallgatója, ahol kánonjogot tanult. 1438-ban nyitrai püspökké nevezték ki, majd még ebben az évben az egri püspökségre helyezték át. Ő volt az első magyar egyházi személy, aki egri püspöki minőségében nyerte el a bíborosi méltóságot. 1439-ben a királyné, Luxemburgi Erzsébet javaslatára kinevezték esztergomi érsekké. Később Hunyadi János kormányzó támogatója, 1449 és 1464 között kancellár is. Jelentős átépítéseket végzett a középkori Szent Adalbert-székesegyházban. Sírja a mai esztergomi bazilika altemplomában található.

Élete Származása és családja

1410 körül született a Magyar Királyságban, a Vas vármegyei Felsőlendván (ma Szlovénia). A Balog nemzetségbéli Szécsi család leszármazottja volt. Felmenői között több magas tisztséget betöltött személy is megtalálható: édesapja Szécsi Miklós tárnokmester, a korábbi nádorispán, Szécsi Miklós fia. Apai nagyanyai üknagyapja az Anjou-korban rövid ideig szintén nádori tisztséget viselő Debreceni Dózsa volt.

Édesanyja Garai Ilona volt, a szintén nemesi Garai család sarja, idősebb Garai Miklós nádor egyik leánya. A nádor 1386-ban, Mária magyar királynő és édesanyja, Kotromanić Erzsébet védelmében vesztette életét a királynők elleni rajtaütés során. Édesanyja révén kiterjedt családi kapcsolatokkal bírt: nagybátyai között ott volt ifjabb Garai Miklós, emellett unokatestvére volt a később szintén nádorispáni tisztséget viselő, Garai László, továbbá Frangepán VI. János és III. István bánok is.

Egyházi pályája

Főúri (a Balog nemzetségbeli Szécsi) családból származott, apja Szécsi Miklós nádor, anyja Garai Ilona volt. 1426-tól a bécsi, majd 1433-tól a Bolognai Egyetemen tanult, ahol 1434-ben a kánonjog doktora lett. Padovában folytatott még tanulmányokat. 1438. március 2-án nyitrai püspökké választották, megerősítését április 20-án kapta meg IV. Jenő pápától, aki rövidesen áthelyezte az egri püspökség élére (június 5.). Albert magyar király halála után özvegye, Luxemburgi Erzsébet oldalán foglalt állást, ezért az özvegy királyné kérésére a pápa 1439. december 18-án bíborossá nevezte ki. Címtemploma a San Ciriaco lett 1440. január 8-án. Szintén Erzsébet javaslatára február 15-én az esztergomi érseki hivatalt is elfoglalhatta, amely minőségben Székesfehérváron megkoronázta a februárban született V. Lászlót a Szent Koronával. Röviddel ezután azonban a májusban Magyarországra érkező ifjú lengyel király, a Jagelló-házi III. Ulászló oldalára állt, akit július 17-én szintén megkoronázott I. Ulászló néven – igaz, ezúttal csak a Szent István ereklyetartójáról leszedett koronával, mivel a Szent Korona Erzsébet birtokában volt.

A Hunyadiak oldalán

A király 1444-ben elesett a várnai csatában, Szécsi pedig Hunyadi János erdélyi vajda és szörényi bán mellé állt a kibontakozó hatalmi harcokban. Szintén Hunyadival összhangban hevesen támadta a huszitákat. Érdemeiért 1449–1464 között királyi kancellár volt V. László és Hunyadi Mátyás mellett; utóbbit szintén ő koronázta meg 1464. március 25-én.

Bíborosi minőségben részt vett az 1447-es, V. Miklóst, az 1455-ös, III. Kallixtuszt, illetve az 1458-as, II. Piuszt megválasztó konklávén. Érsekként 1450-ben tartományi zsinatot tartott Esztergomban, amelyen a pápa és a király engedelmével a szerzetesi fegyelem helyreállítását és a cölibátust szorgalmazta. 1452-ben V. Miklós prímási jogokat adományozott a mindenkori esztergomi érseknek, aki tagja lett a bíborosi testületnek és akit egyúttal szentszéki követté is nyilvánított. 1453-ban újjáépíttette az esztergomi székesegyházat és fenntartására nyolcvanezer forintot hagyományozott. Szónoki tehetsége is kimagasló volt. Az általa renováltatott katedrálisban temették el, sírköve fennmaradt.

Közeli barátja, Nicolaus Cusanus, a brixeni (Bressanone-i) dóm akkori hercegpüspöke, a magyar bíboros iránti tiszteletből és hálából egy díszes, gótikus stílusú emléktáblát faragtatott a dóm kerengőjének falába.

Képgaléria

Források

Életrajza a Magyar katolikus lexikonban Daniela Dvořáková 2020: Ostrihomský arcibiskup Dionýz zo Seče, významný prelát, politik a diplomat 15. storočia. Studia Historica Nitriensia 24/2, 294-307 Az 1439-ben kinevezett bíborosok életrajzai Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban Pannon reneszánsz – Szécsi Dénes, Szalkai László, Szalkai-glosszák Sírköve

Jegyzetek

Kategória:Esztergomi érsekek Dénes Kategória:Nyitrai püspökök Kategória:Nyitra vármegye főispánjai Kategória:Egri püspökök Kategória:Késő középkori magyar püspökök Kategória:Az 1410-es években született személyek Kategória:1465-ben elhunyt személyek Kategória:15. századi püspökök Kategória:Magyar bíborosok