Jumièges-i Róbert

Jumièges-i Róbert (magyarul kiejtése [zsümiezsi], , más néven Robert Chambert vagy Robert Champart), (meghalt 1052 és 1055 között) Canterbury első normann érseke a 11. században.Barlow Edward the Confessor p. 50

Kezdetben a Franciaországban fekvő roueni Szent Ouen-apátság perjele volt, majd 1037-ben a Rouen melletti jumièges-i apátság apátja lett. Hitvalló Eduárd angol király jó barátja és tanácsadója volt, aki 1044-ben kinevezte London püspökévé, majd 1051-ben érsekévé. Róbert csak nagyjából 18 hónapig töltötte be a posztot. Már ezt megelőzően konfliktusba került a nagyhatalmú Wessexi Godwin gróffal, és érseksége alatt a figyelmet a családjától Godwinhoz és családjához került földek visszaszerzésére összpontosította. Meg is tagadta Spearhafocnak, London püspöki székében az ő utódjának kinézett jelöltnek a felszentelését. A jelölt Eduárd választottja volt. Godwin és Róbert viszonya annyira elmérgesedett, hogy 1052-ben Róbertet eltávolították hivatalából és száműzték.

Egy középkori normann krónikaíróŐ Jumièges-i Vilmos, aki Róberttel nem állt rokoni kapcsolatban. Mindketten onnan kapták nevüket, hogy Jumièges-ben voltak szerzetesek.van Houts, Elizabeth "William of Jumièges (regisztráció szükséges)" Oxford Dictionary of National Biography írásai szerint Róbert 1051-ben vagy 1052-ben Normandiába ment, és elmondta Vilmos hercegnek, a későbbi angol királynak, hogy Eduárd őt szeretné örökösévé tenni. Az utazás biztos időpontja, és ennek megtörténte a valóságban a történészek között még vita tárgyát képezi. Az érsek száműzetésben Jumièges-ben halt meg valamikor 1052 és 1055 között. Róbert Jumièges-ben jelentős építészeti munkálatokban segédkezett, és lehet, hogy részese volt az első angliai román stílusú épület, a Hitvalló Eduárd tulajdonában lévő Westminster területén, a mai westminsteri apátság helyén állt templom felépítésében is. Róbert eltávolítása volt Vilmos hódítóútjának egyik oka.

Élete Normandiában Róbert először Szent Ouen roueni templomának a perjele, majd a fontosabbnak számító jumièges-i apátság apátja voltDouglas William the Conqueror p. 167–170Barlow The English Church 1000–1066 p. 44 1037-ben. Jumièges apátságát I. Vilmos normandiai herceg idején alapították újraCrouch Normandy Before 1066 p. 30Crouch Normans p. 12 940 körül,Crouch Normandy Before 1066 p. 58 így szoros kapcsolatok fűzték az apátságot a hercegi családhoz, és a hercegi kormányzatban és az egyház megreformálásában is szerepet játszott.Crouch Normandy Before 1066 pp. 193–194 Róbert másik neve, a „Champart” vagy „Chambert” valószínűleg a champart nevű francia adóból származik, amit a földesúrnak szolgáltattak terményadóként és bérleti díjként. Azt leszámítva, hogy az előző jumièges-i apát Róbert rokona volt, családjáról semmi információ nem maradt fenn. Apátsága idején Róbert elkezdte az új apátsági templom építtetését román stílusban.Cowdrey "Robert of Jumièges (d. 1052/1055) (előfizetés szükséges)" Oxford Dictionary of National Biography

Róbert baráti viszonyba került Hitvalló Eduárddal, az angol trón egyik várományosával, amikor – valószínűleg az 1030-as években – Eduárd Normandiában élt száműzetésben. Eduárd Gügye Ethelred angol király fia volt, azonban a trónon nem ő, hanem először Vasbordájú Edmund, majd ugyanabban az évben, 1016-ban Kanut követte. Ezután Kanut elvette Ethelred özvegyét, Eduárd anyját, Normandiai Emmát, akitől fia, Hardeknut született. Biztonságuk érdekében Eduárdot és testvérét, Alfredot Emma normandiai rokonaihoz küldték el.Hindley A Brief History of the Anglo-Saxons pp. 306–3101036-ban Alfred és Eduárd is visszatért Angliába, de ezt követően, talán Harold parancsára Alfredet megölték.Hindley A Brief History of the Anglo-Saxons pp. 316–317 Kanut 1035-ös halálát követően első feleségétől született idősebb fia, Nyúllábú Harald követte a trónon. Harald 1040-es halála után rövid ideig Hardeknut követte, de mivel sem Haraldnak, sem Hardeknutnak nem született trónörököse, a trónt Hardeknut 1042-es halála után Eduárdnak ajánlották fel.Hindley A Brief History of the Anglo-Saxons pp. 315–318 Vannak olyan információk, melyek szerint Eduárd száműzetése alatt valamennyi időt Jumièges környékén töltött, de onnan is lehet erre következtetni, hogy királlyá koronázását követően adományokat küldött az apátságnak.Crouch Normans p. 78

Püspök és érsek bélyegkép|260px|A jumièges-i apátság romjai belülről, a főhajóból nyugat felé nézve Róbert 1042-ben Hitvalló Eduárd kérésére elkísérte őt Angliába, akit azért hívtak vissza, hogy Hardeknut halála után királlyá koronázhassák. Eduárdnak köszönhetően Róbertet 1044 augusztusában az uralkodása alatt elsőként megüresedett székek egyikébe, London püspökévé nevezték ki.Fryde, et. al. Handbook of British Chronology p. 230Barlow The English Church 1000–1066 pp. 46–50 Róbert a király közelében maradt, és a Godwin gróf ellen összegyűlt párt vezetője lett. Godwin azon munkálkodott, hogy kiterjessze családja befolyását, amely már ekkor is nagy területre terjedt ki. Lánya Eduárd felesége volt, és két fia is grófi rangra emelkedett.Mason House of Godwine pp. 51–53 Az Eduárd életét feldicsérő hagiografikus életrajz, a Life of Saint Edward azt állítja, hogy Róbert „mindig a király legbefolyásosabb bizalmi tanácsadója volt".Quoted in Huscroft Ruling England p. 50 A jelek szerint Róbert normandiai közeli rokonait és hercegét is pártfogolta. Maga Eduárd is a hercegség területén nőtt fel, és Angliába történt visszatérését megelőzően 25 évet töltött el itt. Számos normandiait vitt magával Angliába, és úgy tűnik, hogy sok időt töltött társaságukban.Potts "Normandy" Companion to the Anglo-Norman World p. 33

Amikor Edsige canterburyi érsek 1050-ben meghalt,Higham Death of Anglo-Saxon England pp. 128–129 a hivatalt öt hónapig senki sem töltötte be. A székesegyház káptalanja Ethelricet, egy canterburyi szerzetest, Godwin rokonát választotta,Barlow Edward the Confessor p. 104Walker Harold p. 27 de a döntést hatálytalanították, amikor a következő évben Eduárd Róbertet nevezte ki Canterbury székébe.Fryde Handbook of British Chronlogy p. 214 Bár a canterburyi szerzetesek ezt ellenezték, a király nem változtatta meg döntését.Barlow The English Church 1000–1066 p. 209 Róbert a palliumért Rómába ment, majd visszatért Angliába,Barlow Edward the Confessor p. 106 ahol 1051. június 29-én ünnepélyes keretek között érsekké avatták. Több egyházi normann krónika is azt állítja, hogy ez alatt az út alatt meglátogatta Normandiát, s ekkor tájékoztatta Vilmos herceget, a későbbi Hódító Vilmost, hogy az utód nélkül maradt Eduárd király őt akarja kijelölni trónörökösnek. Ezek a krónikák azt is írják, hogy ugyanazon az 1051-ben tartott királyi tanácson határoztak Vilmos trónörökössé nyilvánításáról, mint Róbert felszenteltetéséről.

Rómából történt visszaérkezését követően Róbert megtagadta Spearhafocnak London püspökévé történő felszentelését, aki az abingdoni apátság apátja és a király aranyművese volt.Huscroft Ruling England p. 52 Azt állította, hogy IX. Leó pápa tiltotta meg a felszentelést. Majdnem bizonyos, hogy ennek oka a szimónia, az egyházi pozíciók vásárlása volt,Coredon Dictionary of Medieval Terms and Phrases p. 260 mivel Leó nem sokkal ezt megelőzően adott ki egy ezeket elítélő nyilatkozatot. Spearhafoc kinevezésének megtagadásával Róbert saját érdekeit követhette, háttérbe szorítva mind a király, mind Godwin kívánságát, mivel már kinézte saját, normann származású jelöltjét.Walker Harold p. 29–30 Végül Spearfacok helyett a Róbert támogatását élvező Normann Vilmos lett London püspöke. Róbert arra is felfigyelt, hogy több, Canterbury területéhez tartozó föld Godwin kezébe került, azonban sikertelenül próbálkozott ezeknek a területeknek a visszaszerzésével a megyei bíróságnál. Canterbury Edsige érseksége alatt több bevételi forrást elveszített, melyek Godwin fennhatósága alá kerültek. Ezeket Róbert sikertelenül próbálta meg visszaszerezni.Rex Harold II pp. 42–43 Ezek az egyházi ingatlanok és bevételek körül kialakult nézeteltérések vezettek a Róbert és Godwin között kialakult viszályhoz.Campbell "A Pre-Conquest Norman Occupation of England" Speculum p. 22 A vitatott ügyeket az 1051 szeptemberében Gloucesterben tartott tanácskozás elé vitték, ahol Róbert Eduárd király meggyilkolására irányuló összeesküvéssel vádolta meg Godwin bárót.Barlow Edward the Confessor p. 111Godwin elképzelhető, hogy ebben az ügyben bűnös volt, mert részes volt Eduárd testvérének, Alfrédnak a Hardeknut uralkodása idején történt meggyilkolásában.Barlow The Godwins p. 42 Godwint és családját száműzték.Barlow Edward the Confessor p. 115 Ezek után Róbert magának követelte Kent seriffi hivatalát arra hivatkozva, hogy érsekként elődje, Edsige is betöltötte ezt.

Bár Róbert megtagadta Spearhafoc felszentelését, kevés jel mutat arra, hogy érdekelt lett volna a pápaság által életbe léptetett egyházi reformmozgalomban.Rex Harold II p. 46 IX. Leó pápa indította el a később Gergely-reformok néven híressé vált mozgalmat, amelynek célja a papság életvitelének a javítása és a szimónia felszámolása volt. 1049-ben IX. Leó hivatalosan is kinyilvánította, hogy nagyobb figyelmet kíván szentelni az angol egyházra, és szigorúbban meg fogja vizsgálni a püspöki jelölteket, mielőtt még kinevezné őket. Az némileg megbékíthettette Leót, hogy Eduárd Róbertet nevezte ki Ethelric helyett, azt remélve, hogy ezzel azt jelezték, hogy az angol korona nem ellenzi egészében a reformfolyamatokat.Stafford Unification and Conquest pp. 89–92

Ez állt annak hátterében, hogy Róbert megtagadta Spearlhafoc felszentelését, de nincs más bizonyíték arra vonatkozóan, hogy támogatta volna a reformmozgalmat. Az az állítása is, hogy a felszentelést a pápa tagadta meg, egyszerű ürügynek tűnik, semmint a reformok akármilyen szintű valós támogatásának. Több arra utaló jel is van, amelyek szerint Spearhafoc Godwin szövetségese volt, és kinevezését Æthelric ki nem nevezéséért adott ellenszolgáltatásnak tartottákJohn Reassessing Anglo-Saxon England p. 177 Ha ez igaz, akkor a kinevezés megtagadása összefüggésben lehet az érsek és a gróf között egyre inkább elmérgesedő viszonnyal.

Udvari tanácsadó bélyegkép|Hódító Vilmos szobra Lichfieldben A Life of Saint Edward (Szent Eduárd élete) azt állítja, hogy míg Godwin száműzetésben volt, Róbert megpróbálta a királyt rábeszélni, hogy váljon el Edit királynétól, Godwin lányától. de Eduárd nem hallgatott a tanácsra, hanem inkább apácazárdába küldte nejét. Ehhez azonban meg kell jegyezni, hogy a Life egy szentek életéről íródó mű formájában megfogalmazott, Eduárd halálát követően készített irodalmi alkotás. Célja az volt, hogy Eduárdot szentnek ábrázolja. Így valószínűtlen, hogy Eduárd önszántából a cölibátust választotta volna, s erre más forrásban sem fedezhető fel utalás. Napjaink történészei egyre inkább úgy gondolják, hogy Eduárd Róbert sürgetésére akart elválni Edittől, hogy legyen utódja, s így biztosítva legyen az angol trón utódlása,Walker Harold p. 35–36 de az is elképzelhető, hogy csak meg akart tőle szabadulni, de úgy, hogy közben nem válnak el.