Mátrai Lajos, születési nevén Muderlak Lajos (Budapest, 1875. december 14. – Budapest, 1965. október 10.) magyar szobrász és éremművész. Mátrai Lajos György (1850–1906) szobrász fia. Mátrai Vilmos festőművész testvére.
Az Iparművészeti Iskola növendéke, majd tanára volt. Először 1896-ban állított ki a Műcsarnokban. Több pályázaton nyert díjat. Többnyire domborműveket, plaketteket készített. thumb|right|240px|Vásárhelyi Pál szobra Szegeden (ifj. Mátrai Lajos alkotása) thumb|right|240px|A "Springer-szobor"(Budapest, Groupama Aréna főbejárat)
Életpályája Mátrai (Muderlak) Lajos György szobrász és Kreier Vilma (1859–1942) fiaként született. A középiskola elvégzése után 1895-ben Firenzében Rafaello Cellai műtermében márványfaragást tanult, 1896-ban az Iparművészeti Iskolában díszítő szobrász szakon végzett, majd Párizsban az Académie Julianban folytatta tanulmányait. Ezt követően 1899 tavaszáig az École Nationale et Speciale des Beaux-Arts növendékeként Ernest Barriasnál tanult.Magyar katolikus lexikon VIII. k. 813. o.
Visszatért Firenzébe Cellai műtermébe, ahol márványból kifaragta Bisinger József (1780-1843) győri üvegesmester, alapítványtevő fehér márvány szobrát, melyet a városháza előcsarnokában 1900. március 19-én helyeztek el. Elkészítette Wlassich báróné márvány portréját, gróf Zichy Aladár és Vaszary Kolos jubileumi emlékérmét.Művészeti lexikon, Akadémia Kiadó, 1967. Budapest.
1900. szeptember 1-jétől az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának előadó tanára lett. Apja utódaként 1908. február 17-étől a díszítő szobrászatot, kő- és fafaragást tanított. 1914 szeptemberében népfelkelő hadnagyként a 30. honvéd gyalogezredben teljesített szolgálatot. 1915. június 18-án főhadnagyként szerb hadifogságba került. Túlélte a visszavonuló szerb hadsereg 58 napos halálmenetét, az albániai Fieriben a többi fogollyal együtt átadták az olasz csapatoknak, akiknek fogságából 1919 szeptemberében szabadult. 1919. októbertől - 1937. június 30-áig – nyugdíjazásáig – az Iparművészeti Iskola díszítő szobrász szakosztály I-II. évfolyamának tanára volt.
A szegedi mérnökök és műépítészek ötlete volt, hogy állítsanak szobrot Vásárhelyi Pálnak. A szoborállítás gondolata 1902-ben vetődött fel. Több város formált jogot a Tiszát megzabolázó mérnök emlékművére. A szűkkörű pályázatot Szécsi Antal nyerte. Már elkészült az agyagmintával, amikor váratlan fordulat történt: 1904. június 15-én Szécsi Antal agyvérzés következtében meghalt. Ő volt Izsó és Fadrusz után a harmadik, aki halála miatt nem tudta befejezni Szegedre szánt szobrát.Apró Ferenc: Szegedi képeslapok-a képeslapok Szegedje
A szoborbizottság ifj. Mátrai Lajost bízta meg a munka befejezésével. A 30. évében járó művész, a mérnökzsenit idéző szobrával az egyik leghatásosabb szoborral díszítette Szeged városát. A mellékalakokat Pásztor János mintázta meg.Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái
Művei
thumb|right|240px|Vásárhelyi Pál szobrának mellékalakjai Pásztor János alkotása
Köztéri alkotások (válogatás) Vásárhelyi Pál mérnök bronzszobra, Szeged, Széchenyi tér 1905 Ádám és Éva, szoborcsoport, (1911) Schweidel József tábornok, aradi vértanú bronzszobra, Zombor Boráros téri Hangya székház domborművei, Budapest (tervezte Ohmann Bélával) Premontrei rendház, Gödöllő, díszítő munkái (1923) Bessenyei György, bronz dombormű, Szeged, Nemzeti Emlékcsarnok, 1930 Déri Múzeum, Debrecen, díszítő munkái Kultúrház, Karcag, díszítő munkái Járásbíróság, Magyaróvár, díszítő munkái Dorogi bányatemplom főoltárának domborművei, Dorog Szent Borbála színezett oltár és mellékalakjai, Dorog Dorogi Auguszta-telepi Szűz Mária-szobra Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom udvarán álló Szent Pál-szobor
Emlékérmek (válogatás) Zichy Aladár gróf Vaszary Kolos
Síremlékek (válogatás) Ráth Károly főpolgármester síremléke, Budapest A. J. 54.1848-as honvéd, politikus, huszonnégy éven át az egyesített Budapest első főpolgármestere (1821-1897) Lingel család sírboltjához bronz dombormű, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 14.nagyiparos, az első magyarországi faáru- és bútorgyár megalapítója, több eljárás hazai alkalmazója (1837-1983) Gottermayer család síremléke, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 50.
Pályázatok (válogatás) 1902 Erzsébet emlékmű szoborpályázat I. 1902 Kossuth emlékmű szoborpályázat 1903 Erzsébet emlékmű szoborpályázat II.
Jegyzetek
Források Magyar katolikus lexikon VIII. köt. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2003. összes kiadás; VIII. kötet Országos Iparművészeti Iskola évkönyve, 1880-1930. 77. o. Nagy Károlyné: A magyar historizmus szobrászai Művészeti Kislexikon: Akadémia Kiadó 1973. 372 oldal Művészeti lexikon: Akadémia Kiadó 1967. 264. oldal
További információk Szobor pályázatok 25.; 26-27. kép A magyar historizmus szobrászai: Mátrai Lajos Schweidel József megsemmisült emlékműve A Magyar Képzőművészet Egyetem Könyvtára Művészet, 1902 első évfolyam, második szám Mestre: Louis-Ernest Barrias Katolikus lexikon
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar éremművészek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Hadifoglyok