Köcski Sándor comes, az Anjou-kor kezdetén kialakuló új arisztokrácia egyik jelentős alakja. Károly Róbert harmadik országbírója. A korabeli iratokban Alexander , vagy Alexandri de Kuchk-ként szerepel.
Származása, rokonai
Előnevét a Vas vármegyei Köcskről (Kuchk) kapta. Címere alapján a Héder nemzetségből való származása valószínűsíthető - címere a nemzetség Németújvári és Hédervári ágának címerével is jó egyezést mutat. Birtokainak fekvése alapján inkább a Németújvári (Kőszegi) ághoz tartozhatott. Pór Antal szerint apja Sándor comes, anyja Venusz asszony, nagyanyja Káldi Dominika volt — Káld Köcskkel szomszédos település.
Nővére révén az ugyancsak Vas megyei Nádasd nemzetség (Nadasth) gelsei (más források szerint: gersei) ágával került rokonságba. Sógora az a Gelsei László (Gersei László) volt, akinek családját az 1310-es évek közepén pártállása miatt Kőszegi II. János kiirtatta (gelsei hatalmaskodás, más források szerint: gersei hatalmaskodás). Nővérének lányát Gelsei Margitot, (Gersei) Magyar Pál, a későbbi maior tuarnicorum regis vett feleségül.
Atyai nagybátyja Tamás, akinek fia Köcski Kacsó (Kachow) Miklós és unokája, Tamás a későbbi iratokban örököseiként szerepelnek.
A Nagymartoni családból nősült: Bajóti Simon (Bayoth) Klára lányát vette feleségül. Sógorai Pál és Lőrinc közül Nagymartoni Pál követte őt az országbíró székében.
Fia, György utódok nélkül halt meg 1361-ben.
Élete, pályafutása
Károly Róbert első magyarországi évtizedében (1301-1310) még nem találkozunk Köcski Sándor nevével. Az ország nyugati szélén ebben az időszakban szilárd volt a Kőszegiek tartományúri hatalma, és ők III. András magyar király halála után a csehországi Vencel, majd Ottó bajor herceg trónigényét támogatták.
Kőszegi Henrik családja nevében 1309. június 4-én Gentilis bíboros előtt formális hűségesküt tett Károly Róbertnek, a gyakorlatban azonban semmiben nem engedett neki.
Az 1310-es évek elején hagyta el a Kőszegiek famíliáját Köcski és vele nagyjából egy időben az Osl nemzetség egyik ágaként a későbbi Kanizsai család, valamint a Nagymartoni család. Ez a csoport jelentős érdemeket szerzett az ország nyugati szélén a tartományúri hatalom letörésében — előbb azonban a király mellé álló Köcski Sándor és rokonainak birtokait a Kőszegiek feldúlták.
Köcski nevével először egy 1309-es birtokvásárlásról szóló, a vasvári káptalan pecsétjével hitelesített oklevélben találkozhatunk. 1318 elején Köcski Sándor már a király szentmártoni várnagya volt. Ekkor I. Károlytól kárpótlásul megkapta a harcban elesett hűtlen Zook fia Pál Sebes (Sebus), Takács (Takach) és Egered Sopron és Győr megyékben lévő birtokait.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./85.| 1319 elején Milutin szerb király betört a macsói bánságba, ahol elfoglalta Macsó várát és a bánság erősségeit. Visszaszorítására Károly Róbert Gutkeled Miklós (Felsőlendvai Miklós) soproni ispánt küldte a bánságba a dunántúli és délvidéki megyék csapataival. A szerb hadjáratban Köcski Sándor jelentős érdemeket szerzett, Macsó várának visszavétele közben a várból leomló kövek meg is sebesítették. A Délvidékről visszatérő Gutkeled Miklós és Köcski Sándor, Osl Lőrinc és más királypártiak a garázdálkodó Kőszegiektől vissza-, illetve elfoglalták Kabold, Kőszeg, Pölöske, Kanizsa és Kapronca várát. A Kőszegiekre és az őket támogató osztrák főurakra 1319-ben Szalafőnél mért döntő vereséget.
Károly Róbert 1322 szeptemberében Köcski Sándor parancsnoksága alatt mintegy hétezer magyar lovast és kétezer kun lovasíjászt küldött a német-római császári címért döntő hadjáratra induló Frigyes osztrák herceg támogatására. A Passaunál egyesült sereg szeptember 28-án Mühldorf mellett ütközött meg a késedelmesen felvonuló bajor-cseh haddal. A csatát eredményesen kezdte a magyar segédhad, de a hadvezetés későbbi hibái miatt Lajos bajor király teljes győzelmét eredményezték. A mühldorfi csatában mindkét fél jelentős (több mint ezer fős) veszteséget szenvedett, ebből a magyar segédhad vesztesége hatvan–nyolcvan fő lehetett.Rázsó Gyula: A magyar feudális hadsereg fénykora. In: Borus József (szerk.): Magyarország hadtörténete I. A kezdetektől 1526-ig. Zrínyi Kiadó, Budapest. p. 69. 1323-ban I. Károly, Köcski Sándornak hősi tetteiért a győr megyei Nagyécs (Nogech) és Pázmánd (Paznan) birtokokat adományozza. Az adománylevél Köcski Sándornak Macsó, Kőszeg és Mühldorfnál szerzett érdemeit, szolgálatát, illetve kiadásait emeli ki.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./92.| A szeptemberi parancs folytán kiküldött királyi ember és a győri káptalan által meghatárolt birtokok megerősítése 1323. október 31-én történt.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./93.|
Azonos keltezéssel kiadott oklevélben Károly Róbert Nagyécs és Pázmánd határában lévő királyi és várszolga valamint egyéb kötelezettségű népek földjeit is Köcski Sándornak adományozza.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./94.|
A király Hermány nembeli Lampert halála után, valamikor 1324. szeptember 26. és október 3. között nevezte ki országbíróvá. E tisztségében elődjétől eltérően nem a „mester” címet használta, hanem „Sándor ispán (comes), a király úr udvarának a bírája” illetve ünnepélyes esetekben a „Sándor ispán (comes), a legfényességesebb és híres fejedelem, Károly úr, Magyarország királya udvarának a bírája” megnevezést. Szűk négy évig - haláláig - viselte a hivatalt, ez időből 141 oklevél maradt ránk. Amint ezekből kikövetkeztethető, a XIV. század első negyedének kaotikus viszonyai után sikeresen hangolta össze tevékenységét a királyi kancelláriával. Bírói illetékessége már kezdettől fogva az egész országra kiterjedt. Minden hivatalos oklevelét Visegrádról keltezte. Ki: "Isten kegyelméből és a király akaratából Magyarország legfőbb bírói méltóságát rendes úton elnyervén, szoros kötelességének ismeri személyi válogatás nélkül mindenkit jogában megoltalmazni".
Mint országbíró honor-ként Beszterce és más Vág melletti várak várnagyi tisztét is elnyerte, amelyek őt követően még hosszabb ideig állandó országbírói honorrá váltak.
1325-ben megvásárolta Zeerki Tamás comes nagyécsi birtokrészét, melyen udvarházat építtet.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár III/68.|
1325 végén I. Károly nekiadta az örökösök nélkül elhunyt Csák Demeter bán Pápoc (Papuch), Ekl (Elk), Csatabér földe (Chataberfeulde) Vas megyei és a Rábaközben lévő két Páli (Pauli) nevű birtokát.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I/97.|
Az 1326-ban ismét lázadó Kőszegiek visszaszorításában újabb érdemeket szerzett: sikerült kikényszerítenie a lázadók négy erősségének — Sárvár, Újvár és a két kőszegi vár — átadását és a lázadók fejének, Kőszegi II. Jánosnak a király engedelmességre térítését. Személyes elégtételként Vas vármegye ispánja és Sárvár várnagya lett.
Még 1326-ban szolgálatuk elismeréséül a zászlója alá szegődött Sári Ehellős fiainak Miklósnak és Mihálynak Sár melletti birtokát Mihályföldét (Myhalfelde) ajándékozta.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár V./90.|
1327. augusztus 29-én I. Károly, Köcski Sándor országbíró Pápoc, Ekl, Csatabérfölde, Miklósfalva, Somlyó, Zsédeny, Miske, két Páli, Sebes, Takács, Egered, Écs, Pázmánd, Köcsk és Ukk birtokaira saját kérésére - a király által elrendelt és a kiküldött királyi ember, valamint a győri káptalan által lefolytatott vizsgálat alapján - birtokmegerősítő oklevelet állított ki.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./99.| Az oklevél Köcski Sándornak és örököseinek jogot adott a birtokok feletti teljes rendelkezésre, egyúttal vízjogot adott a Rábán és a Mezőrábán — mint királyi birtokon — malmok építésére.
Ez év végén (december 10-én ) már mint Vas megyei főispánt a király ismételten megerősítette Sebes, Takácsi, Egered birtokában.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./101.| Ezen megerősítés Köcski Sándornak Zalafő (Zalafeu), Sárvár (Saruuar), Újvár (Wyuar) és Kőszegnél (Kethkwzegh) szerzett érdemeit emeli ki.
1327 december 21-én Erzsébet királyné Köcski Sándornak adományozta Pázmánd királynéi népek által lakott részeit.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./102.|
Az év végén már nagy betegen — többek között László kalocsai érsek, Nekcsei Demeter tárnokmester, Micsk szlavón bán — küldöttek előtt végrendelkezett, és rendelkezéseinek végrehajtásával György fiát bízta meg. A következő év elején halt meg - 1328. január 25-én még ő volt az országbíró, de február 19-én már biztosan nem.
Birtokait még betegsége előtt felerészben nővére lányának, Gelsei Margitnak adta zálogba. Vagyonát fiára és unokatestvérére, Miklósra hagyta. Feleségének hitbér- és jegyajándékáról Károly Róbert 1328. február 19-én állított ki bizonyítványt.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./103.|
Források
Kemenesaljai életrajzi lexikon: Köcski Sándor Pór Antal: Köcski Sándor. In: Századok, 1888., 785–797. Tóth Ildikó: Károly Róbert első országbírói https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/petho-csalad-gersei-8197/
Jegyzetek
Kategória:Az Anjou-kor főurai Kategória:Országbírók Kategória:Magyar hadvezérek Kategória:14. századi magyarok