A szentjobbi Boldogasszony-apátság bencés, majd pálos monostor. Szent László király alapította 1083-ban a Szent István jobbjának őrzésére, a mai Bihar megyei Szentjobb község (románul Sániob) belterületétől északra Szűz Mária tiszteletére szenteltek.
Története A monostor felépülte után vette fel a település a Szentjobb nevet. A monostort azon a helyen építették fel, ahol Katapán fia Mercurius állítólag elrejtette István ereklyéjét, miután a szentté avatási exhumálási eljárás során – 1083-ban – titokban magához vette (ellopta) azt. Az először fából épült Szent Benedek-rendi apátságot Álmos herceg építtette át és erősíttette meg Szent László rendelkezése értelmében a bazilikával együtt, melyben a Szent Jobbot őrizték. Kálmán király a szent-jobbi apátságot eltörölte, amely pusztulásnak indult. II. Géza király visszaállíttatta régi állapotába, s összes javait is visszaadta a monostornak, mely már 1239-ben hiteles joggal bírt.
A tatárjárás alatt a monostor is osztozott Várad sorsában, de a Szent Jobbot megmentették, mivel minden jel arra mutat, hogy a vész elmúltával újra itt őrizték. 1498-ban II. Ulászló a monostort a pálosokra bízta, akiknek 1501 utántól 1560-ig volt birtokában.
1563-ban a monostor megszűnt, a javadalom világi kézre került, majd 1660-ban a török foglalta el. A címet és a javadalmat világi papok, többnyire kanonokok vagy püspökök birtokolták, akik a török kiűzése után kezdtek ismét gazdálkodni az apátsági birtokon, amelyhez földek, erdők, szőlőgazdaság és malom tartozott. Winkler Mátyás apát az 1710-es években apáti rezidenciát építtetett a korábbi vár területén, amelyet később többször bővítették. A szentjobbi plébániatemplomot Karl Hannibal von Dietrichstein apát építtette 1745-ben. Az ebben található Mária-kegykép, a brünni Fekete Madonna egyik másolata, eredetileg eredetileg az 1769-ben épült Szűz Mária születése kápolna oltárán állt. Fraknói Vilmos apát 1911-ben 50 ezer korona költséggel lányiskolát építtetett a faluban, amelynek fenntartását is vállalta. Az iskola vezetésével az irgalmas nővéreket (Szeretet Leányai) bízta meg.Fraknói püspök újabb alapítványa, Budapesti Hírlap, 1912. ápr. 26., 9.
1982-ben Hosszú László váradi ordinárius Tempfli József várad-olaszi plébánost nevezte ki szentjobbi apátnak. Tempfli József püspökké szentelése után is megtartotta a szentjobbi apát címét, nyugdíjba vonulása után pedig azon fáradozott, hogy a szentjobbi apátság romjain egy új épület épüljön.
A monostor helyén, a község temetőjében téglatörmelékek voltak a 21. század elején. Az egykori apátság helyét a temetőben egy feltűnő halom jelzi.
Címzetes apátok Drugeth Bálint esztergomi kanonok, 1673–1691 Illyés István esztergomi kanonok, 1691–1711 Vinkler Mátyás szepesi kanonok, 1712–1719 Kébel Mihály váradi kanonok, 1719–1721 Csáky Miklós váradi kanonok, 1721–1736 Karl Hannibal von Dietrichstein salzburgi kanonok, 1737–1794 Mándics Antal zágrábi kanonok, 1794–1806 Fischer István szatmári püspök, 1806–1807 Klobusiczky Péter szatmári püspök, 1807–1822 Kovács Flórián szatmári püspök, 1823–1825 Hám János szatmári püspök, 1828–1857 Fábry Ignác kassai püspök, 1859–1867 Perger János kassai püspök, 1868–1876 Schuster Konstantin kassai püspök, 1878–1888 Latinovits Gábor kalocsai kanonok, 1888–1897Schematismus historicus Venrabilis Cleri Dioecesis Magno-Varadinensis latinorum, 1896, 184-185. Fraknói Vilmos váradi kanonok, 1900–1924 Pap József (Josif Pop) váradi kanonok, 1925–1960 Tempfli József váradolaszi plébános, váradi püspök 1982–2016 Májernyik Mihály szentjobbi plébános 2018–
Források
Schematismus historicus Venrabilis Cleri Dioecesis Magno-Varadinensis latinorum, 1896, 184-185. Jerney János. Magyar történeti tár
Jegyzetek
Hivatkozások
Kategória:Románia katolikus templomai, kolostorai Kategória:Magyarországi bencés rendi templomok, kolostorok Kategória:Pálos rendi templomok, kolostorok Kategória:A történelmi Magyarország katolikus templomai, kolostorai