Az ideiglenes intézkedés olyan eljárási cselekmény, amelyre mind a polgári eljárásjogban, mind a közigazgatási eljárásjogban sor kerülhet. Ideiglenes intézkedésnek csak törvényben meghatározott esetekben van helye. Az esetek jelentős többségében az ideiglenes intézkedéssel egyidejűleg a bíróság a jogtalan cselekmény folytatásának abbahagyására is kötelezi az érintett felet.Jogi lexikon
A polgári eljárásban Az ideiglenes intézkedés a polgári perben a bíróság olyan eljárási cselekménye, amelynek révén a jogosult már az ítélethozatalt megelőzően hozzájuthat pernyertessége várható eredményéhez (pl. a gyermek-tartásdíjhoz vagy ingó dolog kiadáshoz).
Az ideiglenes intézkedésről a polgári perrendtartás 156. § (1) bekezdése rendelkezik: A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
A kérelmet megalapozó tényeket nem kell ugyan bizonyítani, azonban valószínűsíteni kell.
A közigazgatási eljárásban
Ideiglenes intézkedés megtétele kötelező valamennyi közigazgatási szervnek hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül, amennyiben a szerv megállapítja, hogy intézkedés nélkül a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésről az illetékes szervet haladéktalanul értesíteni kell.
Története A közigazgatási eljárást Magyarországon – az általános szabályok tekintetében – kódex szabályozza: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.rövidítése: Ket.(Elődje az 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás szabályairólrövidítése: Áe.
A hatályos szabályozás A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait 2018. január 1. napjától az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza, amely mellett és számos területen tartalmaznak jogszabályok kiegészítő eljárási szabályokat is.
A 2018. január 1-jén hatályba lépett 2016. évi CL. törvény törvény (Ákr.) a következőket rendeli az ideiglenes intézkedésről:
A hatóság - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot.Ákr. 106. § (1) bek. A hatóság a hivatalból megtett ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint az illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedik.Ákr. 106. § (2) bek. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.Ákr. 106. § (3) bek.
Források Jogi lexikon 1999. 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Védjegybitorlás
További információk Wopera Zsuzsa írása Bacher Vilmos cikke
Külső hivatkozások https://web.archive.org/web/20081225034004/http://kvt99.lib.uni-miskolc.hu:8080/servlet/eleMEK.server.fs.DocReader?id=240&file=de_1373.pdf az előzetes korlátozás
Kategória:Polgári eljárásjog Kategória:Közigazgatási jog