Kölcsény () szeliscse Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól 5 km-re északkeletre, a Latorca partján fekvő település. Keresztülfolyik rajta a Viznice, melybe itt ömlik bele az Obava-patak.
Története Kölcsény Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1263-ban említették először „Kulchun” néven.
1271-ben „Kwlke”, 1296-ban „Kulchun”, „Kulchen” neveken írták nevét.
1263-ban Kölcsényt [Forrai] Aladár mester nyerte adományba. 1270-ben István ifjú király a szolyvaszentmiklósi uradalmat – melynek határa Kölcsény mellett kezdődött – a Rosd nemzetséghez tartozó Kis (Parvus) Mihálynak adta. 1296-ban Aladár fia Cheta és Mihály jogutódja, Kuke (diktus) Jakab pereskedett e földért. Az országbíró Cheta javára ítélte.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖLCSÉNY. Magyar falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Munkácsi járásban, Szélestónak szomszédságában, és annak filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolcsin, Kölcsény, Beregh vmegyében, orosz falu, Munkácshoz 3/4 mfdnyire: 5 r 276 g. kath., 6 zsidó lak. Földei meglehetősek. F. u. gr. Schönborn.”
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 2010-ben lakossága 95%-ban ruszin és ukrán, 5%-ban szlovák.
Híres személyek Itt született 1875-ben Sztripszky Hiador ruszin származású magyar néprajzkutató, irodalomtörténész.
Jegyzetek
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Györffy György: Bereg vármegye. Leleszi konvent m. llt.
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései