A pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása A pettyes gőte elterjedési területe Közép- és Észak-Európa, Franciaország középső részétől Nyugat-Ázsiáig. Magyarországon általánosan elterjedt faj, igaz csak ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelel neki. Ugyanakkor a szárazabb területek, alföldek, dombságok lakója is. A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek.Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 19. oldal.
Alfajai
Lissotriton vulgaris ampelensis (Fuhn, 1951) Lissotriton vulgaris graecus (Wolterstorff, 1906) Lissotriton vulgaris kosswigi (Freytag, 1955) Lissotriton vulgaris lantzi (Wolterstorff, 1914) Lissotriton vulgaris meridionalis (Boulenger, 1882) Lissotriton vulgaris schmidtlerorum (Raxworthy, 1988) Lissotriton vulgaris vulgaris (Linnaeus, 1758)
Megjelenése A pettyes gőte karcsú, alig 10 centiméter hosszú, finoman tagolt testű gőte. Fején három hosszanti barázda található. Bőre a vízi élet során sima, a szárazföldi életmódra visszatérve szárazzá és érdessé válik. A hím fején 5-7 sötét hosszanti csík húzódik, háta és oldalai olajzöld, sárgás, barnás vagy majdnem feketés színűek, nagy, sötét, többnyire kerek foltokkal. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a szemek között vagy mögöttük kezdődő fogazott vagy hullámos szélű, gyöngyházfényben csillogó háttaraj, amely megszakítás nélkül megy át az ugyancsak fogazott vagy hullámos farokszegélybe, és többé-kevésbé hosszú hegybe fut. Farka oldalt összenyomott.
Életmódja A pettyes gőte főleg a sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt. 1000 méter magasság fölé csak ritkán hatol fel. Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.
Szaporodása A nőstény körülbelül 300 petét rak. A petékből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.
Képek
bélyegkép|200px|Lárvájabélyegkép|200px|és vízi alakja (nőstény)középre|bélyegkép|150px|Hím pettyes gőte a nászruhájában
Jegyzetek
Források
További információk Az MME Monitoring Központjának adatlapja Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 206. García-París, Montori & Herrero, 2004, Fauna Iberica, 24: 50. Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Lissotriton vulgaris AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Lissotriton vulgaris. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.
Kategória:Szalamandrafélék Kategória:Kétéltűfajok Kategória:A Kárpát-medence kétéltűi Kategória:Magyarország kétéltűi Kategória:Európa kétéltűi Kategória:Ázsia kétéltűi Kategória:A palearktikus ökozóna élővilága