Csetfalva (ukránul: Четфалва [Csetfalva], 1995-ig Четово [Csetovo], ruszinul: Четфолва [Csetfolva], szlovákul és csehül: Četovo) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Csetfalva Ukrajna nyugati részén, a Kárpátaljai-alföldön, a Tiszaháton található a Tisza jobb partján. Érinti az ukrán–magyar határsávot, a Tiszaújlak–Tiszabecs határátkelőhely öt kilométer távolságra van a településtől. Beregszásztól 15 km, Nagyszőlőstől 17 km és Ungvártól 100 km távolságra található. Északra 7 km távolságra található a Borzsa-folyó. A falu viszonylag sík vidéken terül el, gazdag termőföldekkel és gyümölcsösökkel, területén gyeptalaj található. Csetfalvát nyugatról a vári erdő határolja.
Szomszédos települések: Tiszakeresztúr (3 km), Tiszaújlak (4 km), Sárosoroszi (5 km), Bene (7 km), Nagyborzsova (7 km) és Vári (7 km). A Tisza bal partján, immáron a magyar oldalon található Milota (4 km), Tiszabecs (6 km) és Tiszacsécse (6 km).
Éghajlat Éghajlata mérsékelten kontinentális. Az átlagos hőmérséklet 10,8 °C. Július az év legmelegebb hónapja, átlag 21,9 °C. Januárban jellemző a legalacsonyabb hőmérséklet, átlag -1,6 °C. Az éves csapadékmennyiség 850 milliméter, a legszárazabb és legcsapadékosabb hónapok között 37 milliméter különbség van. A legmagasabb relatív páratartalom decemberben fordul elő (80%), másrészt augusztusban a legalacsonyabb (hozzávetőleg 63%).
Megközelítése, közlekedés Az Ungvár-Beregszász-Rahó országúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze, a falu központjától körülbelül 20 km távolságra van az E58-as autópálya. A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Élővilága
Állatok bélyegkép|275x275px|Gólyafészek, benne két gólyával. A falu környezetében az emlősök közül megtalálható az őz, vaddisznó, róka, mezei nyúl, sün, mókus, vakond. A madarak közül előfordul a kakukk, bagoly, fácán, fecske, cinegemadár, harkály, gólya, illetve a verébfélék. A település egyik villanyoszlopán egy gólyafészek található, évente 5 gólyafiókát költenek ki a gólyák. Hüllők közül jellemző a sikló, kígyó, vipera, teknősbéka, béka. A Tiszában és a mesterségesen fenntartott tavakban előfordul ponty, kárász, sügér és harcsa.
Felszíni vizek A Tisza és Borzsa völgyében, a gátakon belüli ártéren kisebb morotvatavak találhatóak. Ezek egykoron halastavak voltak, melyeknek nagy része mára mocsárrá alakult vagy teljesen kiszáradt.
A Petőfi út két házsora közti gyepes területen egykoron a Tisza egyik mellékága folyt, amely kettéválasztotta a települést. A kis mellékág később holtággá vált, azonban sokáig megmaradt tó formájában. Az 1980-as években elkezdték feltölteni földdel és a tó fokozatosan eltűnt.
Története Nevének eredete Figyelemre méltó, hogy Csetfalva neve az egyetlen személynév + -falva szerkezetű helységnév a kárpátaljai síkvidéken. A fennmaradt népi hagyományok szerint nevét Árpád fejedelem egyik hű alattvalójától, a település alapítójáról, egy Cset vagy Csete nevű földesúrról kapta. Erről vannak más variációk is, de az a tény, hogy egy Cset nevű birtokosról nevezték el, biztos. Mai nevének első említése 1408-ból származik: „Chedfalwa”.
1341-1523
bélyegkép|Csetfalva 16. századi pecsétje Először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban „de villa Chet” (azaz Chet háza) alakban.
Levéltári adatok szerint Csetfalva korábban Ugocsa vármegyéhez tartozottUjhelyi cs. llt. adatai alapján Csetfalva korábban Ugocsa vármegyéhez tartozott, aztán Bereg vármegyéhez csatolták. Idézet: "Poss. Chethfalwa alias in comitatu de Wgocha, nunc vero ex translacione nostra regis) in comitatu de Bereg." (1477), azonban egy közigazgatási reform következtében Bereg vármegyéhez csatolták, a Bereg-Szatmár-Ugocsa vármegye hármashatárán feküdt. Ennek a földterületnek az első ismert birtokosai a Széchy család tagjai voltak. A földbirtokot 1418-ban maga Zsigmond király királyi adományként odaajándékozta Széchy Pál és Jakab fia György számára. Ugyanebben az évben pereltek Tódorné munkácsi hercegnő Helele nevű tisztje ellen, aki az egyik, Csetfalvára valósi jobbágyukat erőszakkal elhurcolta Mezőváriba.
Azon okból, hogy a település három vármegye határán terült el, alkalmas volt arra a célra, hogy az 1400-as évek végén egy vámhivatalt működtessenek itt. 1488-ban ifj. Azari János megbízott királyi ember által lett beiktatva: Apród Miklós fiai, Tarczai Márton és János Csetfalva, Beregsom, Zápszony, és a Kohán, Gerendes, Tárnok, Zebegnyő, Szelmenc, Mátyus, Tárnok, Tehna, Karád, Kereplye, Szög, Agárd, Bél, Dobra, Dámóc és Dargó egész, valamint Karácsonymező és Szécsi fél részbirtokaiba.bélyegkép|Csetfalva térképe a második katonai felmérés alapján (1869)|balra|178x178px bélyegkép|Csetfalva és környéke 1941 körül|balra|179x179px1498 folyamán Tarczay Jánost királyi adomány folytán beiktatták Beregsom, Zápszony, Csetfalva és Mátyus helységekbe, a Bégányi Kristóf nevű királyi ember által történt bevezetésnél Brigitának, Széchy Miklós özvegyének ellentmondva. Továbbá ebben az évben Zápolya János, Magyarország nádora és a kunok bírája Tárczay János kérelmére meghagyta a leleszi káptalannak, hogy Mezővári felől a határt rendezze, kijelölve királyi emberekül Bégányi Kristófot és Boldizsárt, Homoky Istvánt, Borsóvai Miklóst és Gulácái Ambrust. Azonban mindjárt a menet kezdetén Dewngeus István mezővári biró, Geréb László erdélyi püspök és Geréb Péter nevében tiltakozott a határvonal ellen. A határjárás meghiúsulta adott azután okot arra, hogy a szilaj természetű Tarczay és a szomszéd mezővári birtokos, gróf Geréb Péter emberei között viszálykodásra és vérengzésre került a dolog, akik különösen a Zsaró-mocsár nevű Tisza-ágnak halászati joga felett civódtak. 1503-ban ismét megkísérelte Tarczay a határjárást, azonban mikor a bizottság nyugatról a Kőrösfok nevű térre ért, a mezőváriak Csáktornyái Zsigmond pécsi püspök nevében ellentmondtak és Bégányi Kristóf királyi ember és Péter nevű leleszi pap általi felmérést megakadályozták. Ennek következtében 1504-ben Tarczay törvény elé idézte Csáktornyáit, az emberei által Csetfalván elkövetett hatalmaskodásai miatt, amit Tárkányi Péter királyi ember intézett el.
1509-ben Csapi Gergely, Szerdahelyi László, és Bácskai Simon nevében Sztrithei Zsigmond eltiltatta Tarczayt a beregsomi és ahhoz tartozó zápszonyi és csetfalvai, valamint településeken lévő birtokok Perényi Gábornak vagy bárki másnak való eladásától. 1513-ban beiktatták Lónyay Albertet és feleségét, Nasztát, valamint Kristóf, Péter, Farkas és Marina nevű gyermekeiket a Tarczay János özvegyétől, Sárától örökáron megvett Zápszonyi, Csetfalvai, Beregsomi és Mátyusi birtokába. Ebben az évben Oroszi István eltiltotta a Lónyayakat attól, hogy az Ugocsa vármegyében fekvő Eperjes határából településeket foglaljanak el, továbbá a Szécsy Gál által a sárosoroszi határból elfoglalt és Csetfalvához csatolt földeket birtokolják.
1516-ban Szerdahelyi László elzálogosította részbirtokait Sztrithei Lászlónak 100 forintért azzal a feltétellel, hogyha ő a kitűzött határidőig nem fizet, azok nála örökösen megmaradjanak. 1521-ben Sztrithei László végrendelete szerint hagyományozta a cserfalvai, mátyusi, ketergényi és egyéb birtokait a leleszi egyháznak, húsz forintot és egy aranyat a darmai barátainak, szálkai ingó vagyonát Agata nevű lányának, minden egyéb birtokát Pál fiának.
1523-ban Burányi Margit, Lónyay Kata, Farkas és Kristóf közösen tiltakoztak Perényi Gábor ellen az itteni és a mátyusi birtokaik elfoglalása miatt. 1524-ben pedig Lónyai Kristóf tiltakozott Naszta ellen, birtok-elidegenítés vádjának okából.
1530-tól a reformációig bélyegkép|A harangtorony az 1930-as években|202x202px 1530-ban Lónyay Kristóffal, Vitéz Jánossal és Csapi Péterrel voltak együtt hárman a falu birtokosai. 1533-ban iktari Bethlen Istvánnak és lónyai Lónyay Zsigmondnak adtak itt birtokokat.
1551-ben Büdy Mihály megvette Csapi Ferenc csetfalvai birtokát 300 forintért. Ezen kívül ebben az évben az itteni helybeliek, Báthory András, Lónyai Péter és Büdi Mihályné jobbágyai tiltakoztak a kovászói Matbuznay Pál által Bene felől tett határjárás ellen, amire megjelentek gocsei Kun Miklós királyi ember és Gyöngyösi Ferenc leleszi konvent megbízottja.
A csetfalvai lakosságot sújtotta az 1566-os tatárjárás, melynek során sokakat az Oszmán Birodalom rabszolgapiacaira hurcoltak el. Az 1567-es évi adóösszeírás során a településen tizenegy lakót és tizenkettő pusztatelket írtak össze még azon a télen, mikor a tatárok embereket raboltak innen.
1573-ban beregszói Hagymási Kristóf, a huszti várnak várkapitánya egyenesen tiltakozott gyarmati Balassa András, Balassi Bálint költő nagybátyja tevékenysége ellen, mert Ballasa elfoglalta Csetfalva, Beregsom, Zápszony birtokát, emellett a makovicei várat. 1580-ban Büdy Farkas visszavonta azon bevallását, amelyet a leleszi konvent előtt Csapi Ferenc javára itteni birtoka iránt tett.
1582-ban Lónyay Pétert királyi adomány folytán beiktatták a Lónyay Albert-féle itteni részekbe, köztük Csetfalvába is. 1600-ban Rákóczy Zsigmond öt, Lónyay István tizennégy, Mikolay István egy, Réthey Péter, Melith Pál, Báthory István és Anarcsi Péter egy-egy telekkel rendelkeztek itt. Tizenegy évvel ezután, 1611-ben Telegdi Borbálát beiktatták a II. Rudolf császártól nyert adományként az első férjétől eredő eszenyi kastély, Eszeny, Ágtelek és Bezdéd, valamint a beregsomi, csetfalvai és zápszonyi részek, továbbá Parnó, Bozsnica, Kincses, Sztankóc, s a gálszécsi és albini részek birtokába. A bevezetést Tussay Sándor és Horváth István királyi emberek és Ruttkay Mátyás leleszi áldozár intézte el. Csetfalvára 1633-ban beiktatták Bethlen István és nagylónyai Lónyay Zsigmond személyét birtokosoknak. A birtokosok itt 1641-ben Góde Péter és Zoltán József voltak. Egy évvel később beiktatták Ugron Erzsébetet és férjét, Horváth Istvánt.
Az 1657-es lengyel betörést is megszenvedte a település, ami II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi politikájának köszönhető. Rengeteg település elpusztult ekkor a háborúban. bélyegkép|Egy szégyenlős lány a kapuban (1927)|205x205px1669-ben Lónyay Anna, Kemény János felesége elzálogosította 1500 forinton Báthori Zsófiának csetfalvai örökségét. 1671-ben Jenei Samu, mint Lónyay Anna meghatalmazottja, a nem is olyan régen Újhelyi Jánostól szerzett itteni birtokát és két malomhelyét 700 forintért két évre bérelte ki.
Az új protestáns hit A protestantizmus megjelenésével a lakosság áttért az új hitre. Ezek a protestáns falusiak elfoglalták a régi, 15. században épült római katolikus templomot és a hozzá tartozó parókiát. Okmányok szerint 1645-ben már virágzó református gyülekezet volt a településen. Három évvel később, 1648-ban Vaszil Judit, Nánási Szabó György özvegye ékes áldozati kelyhet készíttetett a templom számára. Az egyházközség anyakönyvét 1767-től vezeti. Beregi István nemesi bíró és Gerét Mihály másodbíró idejében a falu templomát átalakították, és mellette református iskolát nyitottak. Az iskola jótevőinek a Buday családot nevezik. Remek példa rá, hogy 1847-ben Buday István alispán római katolikus létére könyvekkel és írószerekkel látta el a szegény református tanulókat.
Csetfalva a Rákóczi-szabadságharc idején balra|bélyegkép|219x219px|Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja (1712)