A Radl-hágó (németül Radlpaß vagy Radlpass, szlovénul Radlje) közúti átkelőhely 670 méter tengerszint feletti magasságban, az osztrák-szlovén határon. Magashegyi útvonal a stájerországi Saggautalból (Eibiswald) a szlovéniai Dráva-völgybe (Radlje ob Dravi, Mahrenberg). Napjainkban határállomásként már nem működik. A Koralpe hegység Poßruck nevű délkeleti vonulatában helyezkedik el.
Topográfiai jellemzők A Poßruck (szlovénul Kozjak) a Lavanttali Alpok (másképpen Noricum-i) egyik hegyvonulata, amely az ausztriai Salzburg tartomány és a szlovéniai Spodnja Stajerska (Alsó-Stájer) területek határa mentén (lényegében országhatáraként) húzódik. A hegység északi határa a Saggau-völgy, délen a Dráva, keleten a Windische Blühel (szlovénul Slovenske Gorice), nyugaton pedig a Radl-hágó. A Poßruck fővonulata vízválasztó a Mura és a Dráva vízgyűjtó területei között. Kristálytanilag összetett, a paleozoikum harmadkorában kialakult kőzetekből álló középhegység. Területén két – nemzetközi forgalom által is igénybevett – hágója:
nyugaton a Radl- (Radlje)-, keleten pedig a Langegg- (Jurij-)
Ezekhez kis, helyi jelentőségű hegyi átkelőhelyek is csatlakoznak, mint a Großwalz (Duh), St. Pankratzen (Sv. Pankraciji), Oberhaag (Remsnik), Arnfels (Kapla), Schloßberg (Gradisce).
Ausztriai út a hágóhoz
A hágót az ausztriai közúthálózattal a Radlpaß-Straße, vagyis a (B76) Landstraße (tartományi útja) köti össze. Az út 49,3 kilométer hosszú, elnevezését az osztrák-szlovén határátkelőn levő „Radlpaß” (Radl-hágótól) kapta. Az útvonal Lieboch településnél csatlakozik a Pack Straße (Pack-út) (B70) számú főúthoz, amely a déli autópálya megépítéséig Ausztria egyik legfontosabb útjának számított. Az útvonal keresztezi a Süd-Autobahn (A2) vonalát. Lannachnál az útvonal települést elkerülő szakaszon halad. Egyébként az útvonal teljes hosszán ipari- és más üzemi telephelyek környezetében halad, s ezért igen erős közúti forgalom terheli. Emiatt – mivel a települések helyi forgalmával is terhelt, az egyébként is alulméretezett út-keresztmetszetek és a kissugarú ívek miatt Lannach és Deutschlandberg belterületén közlekedési dugókat Stau okoz. Az út Stainzon halad tovább Deutschlandsbergbe. Ez a szakasz mozgalmas, dimbes-dombos tájon halad, erős emelkedők alakultak ki. Sok emelkedőjén harmadik forgalmi (lassújármű-) sávot létesítettek, hogy a gyorsabb közlekedők áthaladását megkönnyítsék. A Radllpaß-Straße Deutschlandsberg-nél is elkerülő szakaszon halad. A településtől délre ágazik ki a Sulmtal-Straße (B74). A következő nagyobb település Eibiswald. A B76-os utat itt keresztezi a Südsteirische Grenz Straße (B69), s a két út rövid szakaszon közös pályán is halad. Az útvonal további része már a Radl-hágót képezi.
A Grazból Lannach-, Stainz-, Frauental-on át Deutschlandsbergig haladó utat írások alapján 1868-tól ismerjük. az 1868. október 3-i rendelet a Stájer Hercegség I. osztályú útjának minősítette. 1938. április 1-je és 1945 között (Anschluss) a Bezirkstraßen I. rendszerébe sorolták, fenntartójaként pedig Stájer tartomány közigazgatását nevezve meg. A Radlpaß Straße 1951. január 1. óta Ausztria állami főúthálózatába (Bundesstraße) tartozik.
A Radl-hágó (ném.: Radlpaß; szlov.: Radlje) Tulajdonképpen egy 670 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hegynyereg (Sattel), a Lavantvölgyi (Lavanttaler Alpok Koralm-hegyvonulatában, annak Poßruck (Kozjak) nevű hegységében fekszik. Az ausztriai Stájerország (Steiermark) és a szlovéniai Alsóstájerország (Untersteiermark, Stajersko) vidékét kapcsolja össze, s mint ilyen, a hágó történelme során mindenkor az egyik legfontosabb érintkezési, közlekedési-szállítási kapcsolatot jelentette az északi stájerországi területrészek és Alsó-Stájerország népei között.. Az utolsó osztrák határmenti települések: Aibl, valamint Großradl, a szlovén oldalon: Radlje ob Dravi (Mahrenberg). A hágóhoz vezető északi út a ’’’B76’’’-os számozású Landesstraße, szlovén oldalon elnevezése a hágóéval megegyezően: Radlje. A hágón átvezető út maximális emelkedése 18%. A hágó – Szlovénia, illetve az önálló Jugoszlávia megalakulása óta a közelmúltig határállomásként is jelentős volt. Az EU-n belüli belső határok megnyitása óta – a korábbi határintézmények épületei, parkolói részben közúti pihenőként, részben turisztikai bázisterületté változtatták. A hágó magaspontja körül számos turistaút, turisztikai/idegenforgalmi intézmény útjelzői (táblák, túratérképek stb.) gazdagítják. Mindennek ellenére, meglehetősen elfelejtett hely képét és hangulatát sugallja. A hágó, s főként közvetlen környezetének turisztikai jelentősége nagyvonalúan a következőképp jellemezhető:
A környék – körülvéve a Weinebene (borvidék) adottságaival - a hegyvonulat közepén található hágónyergeivel, a hágótól, a környező hegycsúcsokat megcélzó turistaútjaival - kedvelt idegenforgalmi-turisztikai vonzerőt képez. Ezekhez kapcsolódik még az északi oldali téli síterep, valamint a sajátos helyi légköri és topográfiai viszonyokra alapozó (tavasszal és ősszel órákig tartó termik stb.) ugró- és siklóernyőzés is. Jelentősebb turistacélok:
Reinischkogel (1463 m.Af.) Großer Speikkogel (2140 m.Af.) Schrogentor Ob. Modriachwinkel
A hágóhoz vezető szlovén úthálózat A hágótól érkező közút Ravlje ob Dravi-nél csatlakozik arra a Dráva-völgyön végigfutó 1. sz. főúthoz, amelyik Maribor, Dravograd és Völkermarkt vonalán (E80) ősi kalmárútvonalnak számít. Míg az előzőkben felsorolt hágók és magashegyi átkelőhelyek, a stájer területekkel fennálló mindennapi közlekedési kapcsolatokat biztosították, ez az út a Dráva menti területet a közép-európai távolsági kapcsolatot képezte. Erre utalnak az út által érintett, arra a Dráva északi partján felfűződő települések is, főleg azok kisvárosias jellegű központjai (kis tér, körülötte templom és temető, fogadó, üzlet, községháza). A táji környezet, az érzékelhető életforma, a múltból megmaradt – elsősorban építészeti – emlékek összhatása a stájerivel rokon. Az útvonal kiépítettsége és felszereltsége (üzemanyagtöltő, szervizek, pihenőhelyek, fogadók és étkezőhelyek), a Pohorje és a Poßruck (Kozjak) vonulatai közt, a völgyön kanyargó útvonalat kellemes idegenforgalmi folyosóvá teszi. A térség alapvetően agrár-jellege csak az útvonalak végpontjai (Maribor, illetve Dravograd) térnek el ettől, no meg a Drávára telepített vízlépcsők elektromos centráléi.
Képgaléria , , , , , , ,
Források Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k. Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - .* Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Radl: p – KT_archiv_VeML Pethő T.-Szombathy V.: Ausztria – Bp. 1969. Panoráma K. –(ISBN nincs) Bács Gyula: Jugoszlávia – 1968. Panoráma K. – P.-75 0121-i-6871 Encyclopedia Britannica (Hungarica) CD verzió, 2005. Nemeskényi Antal: EURÓPA (Kontinensről kontinensre-sorozat) - Bp. 2000. Kossuth K. – Ernst Höhne: Zauber der Alpen – Droener/Knaur Vg. 1988 – J. B. Duroselle: Európa népeinek története - Bp. 1990. Officina Nova K – (ISBN nincs)
Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995) 2005. II. átd. k. - Gabo Kiadó -
Térképek ADAC Auto Atlas Europa 2004/2005. - Freitag-Berndt: Wander- Rad- und Freizeitkarte WK 022 – Freitag-Berndt: Freizeitführer WK 022 - Editori Tabacco: Dolomiti Tirolo 2005 M = 500 000 – Freitag-Berndt: Osttirol / Kärnten 2005. - M: 1:200 000
Külső hivatkozások
A szócikk összeállítása során áttekintett német Wikipédia-szócikkek forrás- és szakirodalmi dokumentumai lehetőséget biztosítanak a címben jelzett témakör mélyebb és részletezőbb tanulmányozására, nevezetesen:
Ragimund Reimesch: Untersteiermark. Alpenland-Buchhandlung Südmark, Graz 1944. Wilhelm Sattler: Die Untersteiermark. Eine Darstellung der bevölkerungspolitischen und wirtschaftlichen Grundlagen. Das Joanneum Nr. 8, Steirische Verlagsanstalt, Graz 1942. Joachim Hösler: Von Krain zu Slowenien: die Anfänge der nationalen Differenzierungsprozesse in Krain und der Untersteiermark von der Aufklärung bis zur Revolution 1768 bis 1848. Oldenbourg, München 2006 (414 S.). Harald Heppner (Hrsg.): Slowenen und Deutsche im gemeinsamen Raum: neue Forschungen zu einem komplexen Thema. Tagung der Südostdeutschen Historischen Kommission (Maribor), September 2001. Oldenbourg, München 2002 (167 S.). Hans Hermann Frensing: Die Umsiedlung der Gottscheer Deutschen. Oldenbourg, München 1970. Gerhard Jochem, Georg Seiderer (Hrsg): Entrechtung, Vertreibung, Mord. NS-Unrecht in Slowenien und seine Spuren in Bayern 1941–1945. Metropol Verlag, Berlin 2005, Beschluss des Kärntner Landtages vom 23. Mai 2002, veröffentlicht im Landesgesetzblatt 25/2002 Gesetz vom 3. Oktober 1868, giltig für das Herzogthum Steiermark, womit die Bezirksstraßen I. Classe bestimmt werden. LGBl. Nr. 14/1868. Kundmachung des k.k. Statthalters in Steiermark vom 29. Jänner 1886. LGBl. Nr. 5/1886. Kundmachung des k.k. Statthalters in Steiermark vom 24. Jänner 1890. LGBl. Nr. 14/1890. Bundesstraßengesetz vom 18. Februar 1948, Verzeichnis D. Bundesgesetz vom 17. Mai 1961, womit das Bundesstraßengesetz abgeändert wird, Verzeichnis I. Gesetz vom 7. Juli 1955 über die öffentlichen Straßen mit Ausnahme der Bundesstraßen (Straßengesetz), LGBl. Nr. 24/1955.
Kategória:Az Alpok hágói Kategória:Szlovénia hágói Kategória:Ausztria hágói Kategória:Határátkelőhelyek