bélyegkép|jobbra|Munkácsy MihályÁsító inas (1869) Az ásítás egy reakció, ösztönös cselekvés, amely egyes állatoknál az udvarlásnál vagy a békülésnél, míg az embernél az álmosságtól vagy az unalomtól jelentkezik. Egyes tévhiedelmek szerint azért ásítunk, mert oxigénhiányunk van.Miért ragadós az ásítás? (National Geographic Magyarország) Erre jó ellenpélda, hogy a baba is ásít az anyaméhben,szuloklapja.huː Miért ásítanak a babák az anyaméhben? holott nem is szájon át lélegzik. Az ásításhoz ún. neurotranszmitterre van szükség.
Lehetséges okok
Az első állítás az, hogy az ásítás akkor következik be, hogyha valaki vérében megnövekedik a szén-dioxid tartalom és ezért oxigénre van szüksége (vagy szén-dioxid ürítésre), ami előidézhet ásítást.1.^ a b MSN.com, "Little Mystery: Why Do We Yawn?" Retrived 2010-11-19. A kutatók ezen állítás igazságában Hippokratész óta hittek, de azóta kutatások bebizonyították, hogy ez helytelen vagy még legjobb esetben is hibás állítás.3.^Thinkquest.org, Brain: Organ of the Mind" Retrived 2010-11-19. Az ásítás a normál belégzéssel összehasonlítva valójában kevesebb oxigént juttat a szervezetbe.4.^ a b Provine, R.R., Tate, B.C., and Geldmacher, L.L. (2005). "Yawning". American Scientist 93 (6), 532. doi:10.1511/2005.6.532. PMID 3120687. Archived from the original on June 4, 2008. Hozzáférés ideje: 210-11-19.
right|thumb|Ásító japán makákó Másik feltételezett oka az ásításnak az egyén vágya izmainak kinyújtóztatására.5.^Thinkquest.org, - "Brain: Organ of the Mind" 2010-11-19. Az ásítás sokszor összekapcsolódik a nyújtózás szükségével. Az állatoknak minden másodpercben készen kell állniuk, hogy akcióba lendülhessenek. Az izmok erre sokkal jobban képesek, hogyha kellően ki vannak lazulva; ezért is nyújtanak pl. az atléták edzés előtt. Figyelembe véve a megemelkedett oxigén mennyiséget, a testnek fenn kell tartani a fizikai aktivitást; a legjobb eredmény elérése érdekében szükséges a tüdő és a torok izmainak bemelegítése is. Ezért lehet az ásítás a test segítségére abban, hogy megőrizze a cselekvésre való állandó készenlétet. Erre vonatkozó kutatások állítják, hogy az ásítás, főleg a lélektani ragályos ásítás talán azért fejlődött ki, hogy az állatok egyes csoportjait készenlétben tartsa.6.^Reallyworks.org - "What Causes Yawning: The Real Reason Why People Yawn" Hogyha egy állat álmos vagy unatkozik, nem tud annyira felkészülni az esetleges riasztásra és rögtön reagálni. Ezért a ragályos ásítás lehet egy ösztönös reakció, az a jel, amit a „nyáj” egyik tagja használ a többiek éberen tartására. Az idegesség szintén a lehetséges okok közé sorolható. Más források azt állítják, hogy az ásítás segíthet a személy éberségének növelésében – megfigyelték, hogy az ejtőernyősök ásítanak az ugrás előtti pillanatokban.7.^Hooper, R. (2 July 2007). "Yawning may boost brain's alertness". New Scientist. http://www.newscientist.com/article/mg19426104.400-yawning-may-boost-brains-alertness.html. Hozzáférés ideje: 2010-11-19.
Egy másik vélemény szerint az ásítást a test az agy hőmérsékletének szabályozására használja.9.^Science Daily: "Psychologists Attribute Yawning To The Need To Cool The Brain And Pay Attention" Az eljárás, ami az agy lehűtésére szolgál, nagyban hasonlít arra, ahogyan a számítógépek ventilátorai működnek.10.^"Discovery News". http://dsc.discovery.com/news/2008/12/15/yawn-brain-head.html. Hozzáférés ideje: 2010-11-19 2007-ben a University of Albany kutatócsoportja azt az állítást tette, hogy az ásítás szükséges lehet az agy hidegen tartásához. Az emlősök agya egy szűk hőmérsékleti tartományban működik a leghatékonyabban. Kísérletek bemutatták, hogyha a vizsgált személyek egy lehűtött tárgyat tartottak a homlokukhoz, és szigorúan csak orron át lélegezhettek, akkor kevésbé voltak érzékenyek a ragályos ásításról nézett videókra.11.^a b Gordon G. Gallup. (2007). Good Morning America - The Science of Yawning (July 30, 2007). [TV-Series]. USA: ABC.12.^Gallup, A.C. and Gallup, G.G. Jr (2007). "Yawning as a brain cooling mechanism: Nasal breathing and forehead cooling diminish the incidence of contagious yawning." (PDF). Evolutionary Psychology 5 (1). http://www.epjournal.net/filestore/ep0592101.pdf . Hozzáférés ideje: 2010-11-19. Másik hasonló újabb keletű feltevés, hogy az ásítás szerepet játszik a testhőmérséklet szabályozásában. Jared Guttmann és Celena Dopart (Worcester Polytechnic Institute) által végzett kísérletben kimutatták, hogyha a vizsgált személy fülébe füldugót helyeznek, és így ásít, akkor a vizsgált személy füle és a környezet között lévő légmozgás miatt szellő hallatszik. Guttman és Dopart úgy vélik, hogy az ásítás az alábbi három lehetséges ok egyike miatt következik be: az agy lehűl az oxigén be-vagy kiáramlásnak köszönhetően, az agyban lévő nyomás csökken az oxigén kilégzése miatt, vagy az agyban lévő nyomás növekszik a belélegzett levegő miatt.
Egy másik feltevés az, hogy az ásítást azonos vegyi anyagok (szerotonin, a dopamin, glutaminsav, és a nitrogén-monoxid) okozzák az agyban, mint amelyek felelősek az érzelmekért, hangulatért, étvágyért, és más jelenségekért. Amint a vegyületek többsége aktiválódik az agyban, az ásítás gyakorisága növekszik. Az is lehetséges, hogy az ásítás egy kevésbé erős területi reflex. Általában unalommal, érdeklődés hiányával párosul, az ásítás gyakran jelentkezik akkor, ha a vizsgált személy aggodalommal teli vagy veszélyes szituációval kénytelen szembe nézni. Ezért hogyha az egyik fél a területért folytatott harcban ásít a vetélytársa jelenlétében, a vetélytárs azonnal nem érzi fenyegetve magát a terület megszerzésében. Ez megfigyelhető a főemlősök és néhány macskaféle körében is.
Hogyha a végeredményt a lehetséges evolúciós előny szempontjából vizsgáljuk, akkor az ásítás lehet egyfajta csorda ösztön. Például elméletek állítják, hogy az ásítás csoportokban élő állatok körében a hangulat összehangolására szolgál, hasonlóan a farkasfalka üvöltéséhez. A fáradtságot jelzi a csoport többi tagja felé annak érdekében, hogy az alvási időszakok váltása összehangoltan folyjon.20.^ Schürmann et al.; Hesse, MD; Stephan, KE; Saarela, M; Zilles, K; Hari, R; Fink, GR (2005). "Yearning to yawn: the neural basis of contagious yawning.". NeuroImage 24 (4): 1260–1264. doi:10.1016/j.neuroimage.2004.10.022. PMID 15670705. (see also Platek et al.; Mohamed, FB; Gallup Jr, GG (2005). "Contagious Yawning and The Brain.". Cognitive Brain Research 23 (2-3): 448–52. doi:10.1016/j.cogbrainres.2004.11.011. PMID 15820652. )
A ragályos ásítás
Az ásítás reflex ragályossága már rég megfigyelt jelenség, 1508-ban Erasmus írta le a következőt: “Egy ember ásítása ásításra készteti a másikat”,^ Erasmus Adagio Chil. III, cent. iv, No 95 (1508) quoted in Stevenson, Burton ed. The Macmillan Book of Proverbs, Maxims, and Famous Phrases. New York: Macmillan, 1948. vagy a francia közmondásként elhíresült mondat “Un bon bâilleur en fait bâillier deux.” (“ Egy jó ásító két másikat kényszerít ásításra”)^ Stevenson, Burton ed. The Macmillan Book of Proverbs, Maxims, and Famous Phrases. New York: Macmillan, 1948.non selective serotonin reuptake inhibitors may cause yawning. is ezt bizonyítja. Gyakran, hogyha egy ember ásít, akkor ez késztethet egy másik embert úgynevezett “együttérző” ásításra.^ a b Provine, R.R., Tate, B.C., and Geldmacher, L.L. (2005). "Yawning". American Scientist 93 (6), 532. doi:10.1511/2005.6.532. PMID 3120687. Archived from the original on June 4, 2008. https://web.archive.org/web/20080604061455/http://www.americanscientist.org/template/AssetDetail/assetid/47361. Hozzáférés ideje: 210-11-19.^ The website by Émilie attempts to prove this. Ásításra késztethet továbbá, hogyha figyeljük egy másik ember arcát, miközben az ásít (főleg a szemeit), vagy akár az ásításról olvasás, gondolkodás, vagy egy ásító ember képe is kiválthatja ezt a reflexet.^ Provine, R.R.; Tate, B.C. and Geldmacher, L.L. (2005). "Yawning". American Scientist 93 (6),532. doi:10.1511/2005.6.532. PMID 3120687. Archived from the original on June 4, 2008. Hozzáférés ideje: 2010-12-06.^ Provine, R.R. (1986). "Yawning as a stereotyped action pattern and releasing stimulus". Ethology 72 (2), 109–122. doi:10.1111/j.1439-0310.1986.tb00611.x. http://cat.inist.fr/?aModele=afficheN&cpsidt=8101503 .^ Krulwich, R. (September 24, 2007). "The Quest to Design the Perfect Yawn: NPR". NPR. http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=14654608. Hozzáférés ideje: 2010-12-06.
Egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy autista gyerekek kevésbé érzékenyek a ragályos ásításra (kevesebbszer ásítottak, miközben ásító emberekről készült videókat figyeltek), mint egészséges társaik. Alapvetően kevesebbet ásítottak az ásításos videók, mint a kontroll videók alatt. Ez a kutatás azt az állítást támasztja alá, miszerint a ragályos ásítás összefüggésben áll az empátia képességével.^ Senju, A., Maeda, M., Kikuchi, Y., Hasegawa, T., Tojo, Y., and Osanai, H. (2). "Absence of contagious yawning in children with autism spectrum disorder". Biology Letters 3 (6), 706–708. doi:10.1098/rsbl.2007.0337. PMID 17698452.
Ez a jelenség számos főemlősnél is megfigyelhető. Ilyenkor az ásítás egy fenyegető gesztus, a főemlősök társadalmi rendszerének fenntartásának egy módja. Speciális kutatásokat végeztek csimpánzokon^ Anderson, J.R., Myowa-Yamakoshi, M., and Matsuzawa, T. (2004). "Contagious yawning in chimpanzees". Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 271: S468–S470. doi:10.1098/rsbl.2004.0224. PMID 15801606 és egyes makákó fajokon.^ Paukner, A., and Anderson, J.R. (2006). "Video-induced yawning in stumptail macaques (Macaca arctoides)". Biology Letters 2 (1), 36–38. doi:10.1098/rsbl.2005.0411. PMID 17148320 Fajtársaik ásításáról mutattak videókat ezen állatok egyes csoportjainak, mindkét faj ásítással reagált. Ez részben igazolja az ásítás “ragályosságát”.
A Discovery Channel egyik műsora az “Állítólag” (Mythbusters) is tesztelte ezt az elgondolást. Bár nem végeztek széles körű kutatást, mégis az a konklúzió keletkezett, hogy az ásítás ragályos.^ http://dsc.discovery.com/fansites/mythbusters/episode/episode-tab-06.html
Gordon G. Gallup, aki azt feltételezi, hogy az ásítás talán az agy hűtésére szolgál; úgy is véli, hogy a “ragályos” ásítás esetleg egy túlélő ösztön, melyet az evolúciós múltunkból örökítettünk át. “ Az emberi evolúciós történelem folyamán, mikor még legyőztek minket a ragadozók és számíthattunk más törzsek támadására is, szükség volt az ásításra (egy ember ásítására ásítás a válasz), hogy a csoport éberebbé váljon, és képes legyen a veszély felderítésére.^ a b Gordon G. Gallup. (2007). Good Morning America - The Science of Yawning (July 30, 2007). [TV-Series]. USA: ABC.
Parkinson-kór
A Parkinson-kórban szenvedő képtelen ásítani, mert nem termelődik neurotranszmitter a szervezetben.
Az ásítás a kultúrtörténetben Czuczor Gergely 1862-es szótára szerint az ásítás: „Száját föltátva á-féle hangot hallat, mi rendesen unalomból vagy álmosságból, vagy tunyaságból történik. Mit ásítasz itt? Tégy már valamit.” Az ásít jelentése néha: óhajt, kíván. „Hiába ásítasz rá, nem kapod meg. Ásítanak az agarak, jó vadászat lesz. Ásítoz, mint kutya a túróra.”
Népi hiedelmekben Ásításkor keresztet kell a szánkra vetni, nehogy belénk bújjon a gonosz. A ráolvasó a fájdalomtól úgy szabadítja fel a beteget, hogy ásítozik és könnyezik. Az ásítozással a betegről a gyógyítóra száll át a kór.
Művészetekben Franz Xaver Messerschmidt: Karakterfej: Ásító. Szobor, 1777–1781. Munkácsy Mihály: Ásító inas. Olajfestmény, 1868-1869.
Kultúrtörténeti irodalom Czuczor Gergely: A magyar nyelv szótára. Pest, 1862 Bálint Sándor: Hiedelemvilág. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1975 Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2005
Hivatkozások
Források
Pszichológiai lexikon. Budapest : Helikon, 2007. Ásítás lásd 34. p.
További információk
Nemes János: Ásítás Egy kellemetlen és titokzatos kényszer – az ásítás