A frazeológiában az állandósult szókapcsolat – más néven frazeológiai egység, frazéma vagy frazeologizmus – olyan többé-kevésbé kötött szókapcsolat, amelyet ez a tulajdonsága különbözteti meg a szabad szókapcsolattól.

E fogalommal kapcsolatban nincs egységes nézet a kutatók körében, ugyanis vitatott a különböző típusú frazeológiai egységek elnevezése, meghatározása és egymástól való elhatárolása, valamint osztályozásuk is.Erre utal például Forgács 2007 (3. és 4. o.), Zsemlyei 2010 (4. o.) és Bárdosi 2012 (8. o.).

Terminológiai kérdések

A többé-kevésbé kötött szókapcsolatok megnevezésére sok terminus található. Egyrészt több terminus használatos egyazon típus megnevezésére, másrészt pedig egy bizonyos terminust több típusra használnak.Granger–Paquot 2008, 28. o.

Francia nyelvű munkákban Kocourek (1982) 27 ilyen terminust talált.Ezek, ábécé sorrendben composé syntagmatique, dénomination complexe, groupe de mots, groupe lexical, groupe lexicalisé, lexème complexe, lexème syntagmatique, lexie, lexie complexe, locution composée, mot complexe, paralexème, synapsie, syntagme autonome, syntagme codé, syntagme de lexique, syntagme dénominatif, syntagme lexical, syntagme lexicalisé, unité de signification, unité lexicale à deux et plus de deux éléments, unité lexicale complexe, unité lexicale supérieure, unité lexicale syntagmatique complexe, unité sémantique complexe, unité syntagmatique à vocation lexicale, unité syntagmatique de signification (idézi Bucur 2004, 10. o.). Ugyancsak francia nyelven különböző szerzők idéznek mások munkáiból, vagy ők maguk használnak ennél még több más terminust.Ezek adage, aphorisme, apophtegme, axiome, cliché, collocation, dicton, expression figée, expression fixe, expression idiomatique, formule, idiotisme, locution, locution figée, locution proverbiale, maxime, mot composé, nom composé, parémie, pensée, phrase figée, phrase idiomatique, phrase toute faite, phraséologisme, précepte, proverbe, sentence, synthème, unité phraséologique (Dubois 2002, González Rey 2000, Klein 2006, Lamiroy 2008, Leroi 2004 és Privat 1998).

Angol nyelven Kocourek (1982) 15 terminust sorol fel.Composite lexeme, compound lexical unit, formula, frozen collocation, idiom, lexeme, lexical cluster, locution, phrasal compound phrase, phrase idiom, polylexonic lexeme, semantically exocentric expression, specialized hypermorpheme, super unit (idézi Busuioc 2004, 10. o.). Más forrásokban ezeken kívül még több található.Aphorism, collocation, commonplace, complex conjunction, complex preposition, compound, habitual collocation, idiomatic collocation, idiomatic construction, idiomatic expression, idiomatic phrase, idiomatic sentence, linking adverbial, multi-word expression, multi-word unit, phrasal verb, phraseme, phraseologism, proverb, proverb fragment, quotation, ready-made utterance, simile, slogan, stereotype (Crystal 2008, Granger–Paquot 2008, Gries 2008).

A magyar szakirodalomban is sok terminus fordul elő a többé-kevésbé kötött szókapcsolatokra: állandósult szókapcsolat, beszédmű, bölcs mondás, frazéma, frazeológiai egység, frazeológiai kapcsolat, frazeológiai terminus technicus, frazeologizmus, funkcióigés kapcsolat, helyzetmondat, idézet, idióma,Az „idióma” terminusnak egészen más jelentése is van az „idiomatikus kifejezés”-en kívül, mégpedig „nyelv, nyelvváltozat”. idiomatikus kifejezés, idiomatizmus, képes kifejezés, kollokáció, körülírás, közhelyszerű kifejezés, közmondás, népmesei fordulat, onimikus frazeologizmus, pragmatikus helyzetmondat, proverbium, szakkifejezés, szállóige, szokásmondás, szokványos kifejezés, szokványos kifejezésmód, szólás, szóláshasonlat, szólásmondás, társalgási fordulat, terpeszkedő szerkezet.Forgács 2007, Zsemlyei 2010, Bárdosi 2012.

E sok szakszó között vannak olyanok, amelyek egy bizonyos típust neveznek meg a frazeológiai egységek köréből, például „szakkifejezés”, olyanok, melyek több típust foglalnak magukba, például „beszédmű”, valamint olyanok, amelyek mindet egybefoglalják. Ezek közül a leginkább használtak a következők: frazeológiai egység – phraseological unit – unité phraséologique; frazéma – phraseme – phrasème; frazeologizmus – phraseologism – phraséologisme.

A frazeológiai egység fogalmának körülhatárolása

Nem minden szerző ért egyet abban, hogy mely szókapcsolatokat kell frazeológiai egységekként tanulmányozni. Egyesek ezek közé sorolják a közmondásokat,Például Forgács 2007 és Zsemlyei 2010. a szállóigéket,Például Zsemlyei 2010 és Bárdosi 2012. a bölcs mondásokatPéldául Bárdosi 2012. és a népmesei fordulatokatZsemlyei 2010. is. Mások ezeket nem tartják a frazeológia tárgyához tartozóknak.Például Hristea 1984, 145. o. és Colțun 2000, 16. o., idézi Munteanu 2007, 107. o. Egyes nyelvészek frazeológiai egységeknek tekintik a pragmatikus helyzetmondatokat és a beszédműveket, amelyek eredetileg csak a nyelvészet egy másik ágának, a pragmatikának a tárgyát képezték. Egyes nyelvészek a jelmondatokat (például a nemzeti mottókat és a reklámszlogeneket) is a már régebben a közmondásokat tanulmányozó parömiológia mint a frazeológia alágának tárgyához tartozóknak tekintik.Például Navarro Domínguez 2005.

Osztályozási próbálkozások

Több nyelvész is próbálkozott már a frazeológiai egységek osztályozásával.

Bárdosi Vilmos három nagy csoportra osztja a szókapcsolatokat:Bárdosi 2012, 7–8. o. szabad szókapcsolatok; teljesen kötött, erős metaforikus értékkel bíró szókapcsolatok, melyek gyakori típusai a következők: szólások: kivágja a rezet; szóláshasonlatok: szegény, mint a templom egere; beszédhelyzethez kötött, ún. „pragmatikus helyzetmondatok”, konvencionális szójárások: Most ugrik a majom a vízbe!; ún. „beszédművek” néhány altípussal: – köszönések, megszólítások: Pálinkás jó reggelt!; – szitkozódások, átkozódások: Az isten verje meg!; – politikai jelszavak: Nem kell a sóder, nem kell a duma, saját medrében folyjék a Duna!; – sírfeliratok: Itt nyugszom én, olvasod te, olvasnám én, nyugodnál te; – butélia-feliratok: Nézz a butykos fenekére, ott az élet dicsősége; – pólófeliratok: Foglalt vagyok; – falfirkák: Hülye, aki olvassa; szállóigék, bölcs mondások, idézetek: Nyelvében él a nemzet; közmondások, szokásmondások: Lassan járj, tovább érsz! átmeneti, az összeforrottság különböző fokán álló szerkezetek (kollokációk, terpeszkedő szerkezetek): homlokegyenest ellenkező, vereséget szenved.

Zsemlyei János osztályozása az alábbi:Zsemlyei 2010, 4–8. o. szokványos kifejezésmódok (frazeológiai szócsoportok): társalgási fordulatok (Hogy vagy?) és népmesei fordulatok (Hol volt, hol nem volt); körülírások: beleegyezését adja; közhelyszerű kifejezések: a világot jelentő deszkák; képes kifejezések: kutya baja; szakkifejezések: alkoholos befolyásoltság; szólások: igés szerkezetek: lóvá tesz; főnévi értékű szólások: anyámasszony katonája; melléknévi értékű szólások: burokban született; határozószói értékű szólások: saját szakállára; párhuzamos felépítésű szólások: le is út, fel is út; kiegészítésre nem szoruló mondatok: Kibújt a szög a zsákból; szóláshasonlatok: fehér, mint a fal; közmondások: erkölcsi tartalmúak, életmegnyilvánuláshoz, tevékenységhez fűződőek: Legjobb az egyenes út, Lassan járj, tovább érsz, Ki korán kel, aranyat lel; gazdaregulák: Márciusi por (májusi sár) aranyat ér; az időjárással kapcsolatosak: Ha Katalin kopog, karácsony locsog; egészségügyi tanácsokat tartalmazók: Étel, ital, álom, szükséges e három; szállóigék: Borítsunk fátyolt a múltra!

A. P. Cowie a következő osztályozást javasolja:Cowie 1981, 1988, idézi Granger–Paquot 2008, 36. o., Cowie 2001, 2. o. free combinations ’szabad összetételek’: blow a trumpet ’trombitát fúj’; word combinations ’(kötött) szóösszetételek’: semantic combinations ’szemantikus összetételek’: – collocations ’kollokációk’: blow a fuse ’kivágja a biztosítékot’; – figurative idioms ’képes idiomatikus kifejezések’: blow your own trumpet ’dicsekszik’ (szó szerint ’saját trombitáját fújja’); – pure idioms ’tiszta idiomatikus kifejezések’: blow the gaff ’kidobol (vmit vkiről)’ (szó szerint ’fújja a ködkürtöt’);A blow szót tartalmazó szóösszetételeket Cowie azért használja, hogy kontinuum létezését mutassa ki a szabad szóösszetételtől a teljesen kötött idiomatikus kifejezésig. pragmatic combinations ’pragmatikus összetételek’: – proverbs ’közmondások’: Many hands make light work (szó szerint ’Sok kéz megkönnyíti a munkát’); – catchphrases ’szólásmondások’: If you can't stand the heat, get out of the kitchen (szó szerint ’Ha nem bírod a meleget, menj ki a konyhából!’); – slogans ’(reklám)szlogenek’: X refreshes the parts that other beers cannot reach (szó szerint ’X felfrissíti azokat a szerveket, amelyeket más sörök nem tudnak elérni’); – formulae ’formulák’:Cowie 2001, 2. o. – routine formulae ’szokványos formulák’: Good morning! ’Jó reggelt!’; – speech formulae ’beszédformulák’: you know what I mean ’hiszen érted’.

Néhány frazeológiai egység-típus

A frazeológiai egységek típusainak meghatározása és egymástól való elhatárolása is vitatott. A kutatók általában egyetértenek abban, hogy ezek a típusok elsősorban a rögzültségük fokában különböznek egymástól,Lamiroy 2008, p. 6. egy frazeológiai egység rögzültségi foka pedig annál nagyobb, minél gyakrabban használják.Crystal 1998, 138. o., idézi Dóla 2014, 14. o.

A rögzültség három szempontból tekinthető:Lamiroy 2008, 12. o. A szemantikai rögzültség a frazeológiai egység nem kompozicionális vagy csak részben kompozicionális jellegében áll, azaz abban, hogy legalább alkotóelemeinek egy része elveszítette egyéni jelentését, és együtt van új jelentésük. A lexikális rögzültség foka arra vonatkozik, hogy mennyire korlátozottak a frazeológiai egység elemeinek együttelőfordulási lehetőségei, azaz hogy mennyire lehetséges a frazeológiai egység elemeit szinonimákkal vagy ugyanahhoz a paradigmához tartozó szavakkal helyettesíteni. Az alaktani és mondattani rögzültség abban áll, hogy lehetetlen vagy csak részben lehetséges a szókapcsolat belsejében a ragozás, a szórend megváltoztatása, a kiterjesztés új elemekkel stb.

A frazeológiai egységek skálája a legkevésbé rögzültektől a legrögzültebbekig terjed a fenti szempontok egyike, kettője vagy mindhároma alapján, de a rögzültség kontinuumáról van szó, ezért a frazeológiai egységek típusainak határsávjai átfedik egymást.Dóla 2014, 13. o.

A kollokáció

A két vagy három szóból (főnév, melléknév, ige vagy határozószó) álló frazeológiai egységet, amelynek tagjai között mondattani kapcsolat van, és nagy gyakorisággal fordulnak elő együtt, de viszonylag kis rögzültségi fokot mutatnak, egyes nyelvészek kollokációnak nevezik.Például Lamiroy 2008, Bárdosi 2012, Dóla 2014. Ilyen szókapcsolatok gyakoriak úgy a köznyelvben (például zümmögő méh, számot ad, számon kér, ádáz ellenség, ádázul harcol),Dóla 2014, 18. o. mint a szaknyelvekben, például alkoholos befolyásoltság, egyszerű mondat, köztulajdonba vétel, repülő sárkánygyík, rosszindulatú daganat.Ezeket Zsemlyei 2010 a „szokványos kifejezésmódok” nagyobb kategóriájához tartozó „szakkifejezések”-nek nevezi (4. o.), Forgács 2007 pedig „frazeológiai terminus technicusok”-nak (3. o.).

A kollokáció kompozicionális szókapcsolat, azaz a szavak benne is megtartják egyéni jelentésüket. Van egy csomópontja, leggyakrabban egy főnév vagy egy ige, olykor egy melléknév vagy egy határozószó. A csomópontnak egy vagy két kollokáltja van, és a kollokáció kötöttsége abban áll, hogy egy kollokáltat csak korlátozottan lehet helyettesíteni. Például a szitkot szór szókapcsolat helyes, de a *szitkot hint nem.

Az idiomatikus kifejezés

Az idiomatikus kifejezés olyan frazeológiai egység, amely rögzültségi foka nagyobb, mint a kollokációé, de kisebb, mint például a mottóé vagy a szállóigéé. Egyes nyelvészekPéldául Podaru 2012 (314. o.). szerint csak metaforikus lehet (pl. falra hányt borsó),Dóla 2014-től való példa (13. o.) mások szerint ez nem kötelező. Ilyen a francia il y a ’van, létezik’ (szó szerint ’ő ott birtokol’).Dubois 2002, 213. o.