A hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A hajnalpírlepke elterjedési területe Európa, az északi sarkkörig. Hiányzik Krétán, Elbán, Észak-Afrikában és Spanyolország déli részén. Korábban gyakoribb volt.
Alfajai
Anthocharis cardamines alexandra (Hemming, 1933) Anthocharis cardamines cardamines Anthocharis cardamines hayashii (T. Fujioka, 1970) Anthocharis cardamines hibernica (Williams, 1915) Anthocharis cardamines isshikii (Matsumura, 1925) Anthocharis cardamines kobayashii (Matsumura, 1925) Anthocharis cardamines koreana (Matsumura, 1925) Anthocharis cardamines meridionalis (Vérity, 1908) Anthocharis cardamines phoenissa (von Kalchberg, 1894) Anthocharis cardamines progressa (Sovinsky, 1905) Anthocharis cardamines septentrionalis (Wnukowsky, 1927)
Megjelenése A hajnalpírlepke elülső szárnya 1,6–2,5 centiméter hosszú. A hím elülső szárnyának csúcsán nagy narancsszínű folt („hajnalpírfolt”) van, a nőstényen ez az ismertetőjegy hiányzik. A lepke alapszíne felül szürkés- vagy sárgásfehér. Az elülső szárny fekete szegélyfoltja egységes, legfeljebb a szárnyrojt mellett látunk apró, fehér foltokat. A középsejt fekete zárófoltja kicsiny, néha hiányzik. A hátulsó szárny fonákja sárgászöld márványozású. Hernyója kékeszöld, fekete pontokkal, oldalán fehér csíkkal. Alsó teste sötétzöld.
Életmódja A hajnalpírlepke erdők ritkás, félárnyékos részein, erdőszéleken él, de nyílt területeken, virágos réteken és kertekben is megtaláljuk, a hegyvidékeken 2000 méter magasságig. A korai lepkék közé tartozik; már az első melegebb időszak után repül – többnyire április elejétől júniusig, az Alpokban még augusztus elején is. A növényeken megpihenő lepke összecsukja szárnyait, ezért nehéz észrevenni. Évente egy nemzedéke kel ki. bélyegkép|205px|Hím példány egy réti kakukktormánbélyegkép|260px|és egy nőstény
Petéit virágbimbókba rakja, és a kikelő hernyók először a magtokokat fogyasztják. Hernyóidőszaka június-július. A hernyók tápnövényei:
réti kakukktorma (Cardamine pratensis), szapora zsombor (Sisymbrium officinale), kányazsombor (Alliaria petiolata), borzas ikravirág (Arabis hirsuta), vadrepce (Sinapis arvensis), holdviola (Lunaria sp.)
és más keresztesvirágúak. A hernyók májusban jelennek meg, és többnyire júliusban bábozódnak be. Bábja zöld vagy barnás, fejrésze sarló alakúan görbült. A bábot fonal erősíti övszerűen a növény szárához, amin áttelel.
Források
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 p. 27.
További információk
Kategória:Fehérlepkék Kategória:Rovarfajok Kategória:Európa lepkéi