üveg ()
rzeczownik (1.1) szkło (materiał) (1.2) szkło (tafla) (1.3) butelka (1.4) słoik, słój
(1.1) kristályüveg • kvarcüveg • ólomüveg • plexiüveg • tejüveg • üvegajtó • üvegáru • üvegbura • üvegcsepp • üvegcserép • üvegcső • üvegdugó • üvegedény • üvegfonál • üveggolyó • üveggömb • üveggyár • üvegház • üveghuta • üvegipar • üvegkalitka • üvegkancsó • üvegkészlet • üvegkorsó • üvegkupola • üveglap • üvegmozaik • üvegmunka • üvegpalack • üvegpohár • üvegszál • üvegszekrény • üvegszem • üvegszigetelő • üvegszilánk • üvegtábla • üvegtál • üvegtányér • üvegtégely • üvegtégla • üvegvágó • vízüveg (1.2) ablaküveg • nagyítóüveg • óraüveg • szemüveg (1.3) borosüveg • cuclisüveg • sörösüveg • tejesüveg • tintásüveg • üvegkefe • üvegnyak • üvegnyitó • vizesüveg (1.4) befőttesüveg • uborkásüveg
(1.3) palack
üvegcse, üvegecske, üveges, üvegezés, üvegező üvegez üveges