__TOC__ ipar ()
rzeczownik (1.1) północ (kierunek)
ipartar ipartar
ipar ()
rzeczownik (1.1) szwagier
ipar ()
rzeczownik (1.1) przemysł
(1.1) acélipar • agyagipar • alumíniumipar • asztalosipar • atomipar • autóipar • bányaipar • bőripar • bútoripar • cellulózipar • cementipar • cipészipar • cipőipar • csempeipar • csomagolóipar • cukoripar • dohányipar • édesipar • élelmiszeripar • építőipar • faipar • fémipar • filmipar • fonóipar • gépipar • gumiipar • gyapjúipar • gyáripar • gyógyszeripar • gyufaipar • hadiipar • halipar • háziipar • hímzőipar • iparág • iparcikk • iparengedély • iparigazolvány • ipariskola • iparművészet • iparpolitika • iparvállalat • iparvidék • járműipar • játékipar • kerámiaipar • kézműipar • kisipar • kohóipar • könnyűipar • kötőipar • kulcsipar • lenipar • malomipar • műanyagipar • műtrágyaipar • nagyipar • nehézipar • nyersanyagipar • nyomdaipar • olajipar • ötvösipar • pamutipar • papíripar • petróleumipar • porcelánipar • ruhaipar • repülőgépipar • selyemipar • sóipar • söripar • sütőipar • szabóipar • szénipar • szerszámgépipar • szeszipar • szórakoztatóipar • szőrmeipar • szövőipar • szűcsipar • tejipar • textilipar • turistaipar • üvegipar • vasipar • vegyipar • vendéglátóipar
iparos, iparosság, iparosítás, iparosodás iparosít, iparosodik ipari