alt=|bélyegkép|276x276px|Batsányi-kilátó Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso) egy tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. Balaton Régió
Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. Mintegy 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, a legnagyobb 18 km Siófok és Balatonfűzfő között,Rakonczai János – Mezősi Gábor – Tóth Gergely (szerk.) A Balaton földrajza. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 2014. ISBN 978-963-306-273-2. átlagos szélessége 7,7 km, felülete . Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol 11-12,5 méter mély a meder.Miért a legszűkebb helyen a legmélyebb a Balaton? , welovebalaton.huÉrdekességek a Balatonról , ah1.hu Más források szerint a kút mélysége 10,67 méter. (A Szántód-Tihany kompjáratSzántód-Tihany kompjárat, balatonihajozas.hu útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre helyezkedik el.A Balaton süllőző térképe , horgaszat.hu)
Az területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.
A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára. A tó környékét a közigazgatási széttagoltság jellemzi, mert három megyéhez, három tervezési-statisztikai régióhoz tartozik.
Nevének eredete Magyar elnevezése a szláv „blato”, "boloto" (mocsár, láp, sár) szóból ered, amely viszont a görög "βαλτό"-ra vezethető vissza. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero. Középkori térképeken gyakran „Balotin” vagy „Bolotin” (szláv balotnij = mocsaras) névváltozataban szerepel.
Ludovicus Tubero így írt erről „cum lacu Peisone, quem incolae Balathonem dicunt. Est autem Báláikon, ita aquam perpetuo stagnantem Illyrici vocant, nobilis in terra Hungarica lacus . . .“Scriptores rervm hvngaricarvm veteres, 2. kötet, books.google.hu azaz „Balathon“-nak nevezik a Plinius Peisoját, mert így hívják az illyrek az örökké álló vizet.”A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet – A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913, library.hungaricana.hu
Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno – platten).
Varga Antal 1909-ben megjelent Hol állott Attila birodalmi fővárosa Priszkusz követsége idejében: 449-ben? c. könyve bármilyen kellő bizonyíték nélkül hun eredetűnek nevezi a Balaton szót és Baál isten nevéig vezeti vissza,Varga Antal (1909): Hol állott Attila birodalmi fővárosa Priszkusz követsége idejében: 449-ben? Gyoma : Kner Izidor nyomdája. 41. o. de feltevése nem több, mint spekuláció.
Földrajz A Balaton a Dunántúl közepén a Balaton-medencében terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.
A Balaton Magyarország legnagyobb tava, Európa-hírű természeti kincsünk. Legnagyobb mélysége Tihanynál 11-12,5 m, átlagos mélysége 3–4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik, fürdőzésre kiválóan alkalmas. Északi partján a Bakony déli előterét alkotó Balaton-felvidék szőlőkkel, erdőkkel borított hegyei emelkednek.
A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Nyáron a kellemes időjárás, az északnyugati szelek által terelgetett vitorlás hajók, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással bír a pihenő emberekre. A legmagasabb vízállás (113,3 méter) a tatárjárás idején, valamint a török hódoltság korában volt. bélyegkép|250px|Cholnoky Jenő: A Balaton valószínű kiterjedése a római uralom végétől a honfoglalásigA Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897–1918)Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája, library.hungaricana.hu A Balaton 18. század végi középvízszintje Adriai alapszint feletti magasságban 106,5 méter körül alakult. A tó vízszintjének mesterséges szabályozása 1847-ben a Kiliti malom gátjának elbontásával kezdődött és a - még fából épített első - Sió-zsilip 1863-as ünnepélyes megnyitásával teljesült ki.Zlinszky András: A Balaton és a környező mocsarak történelmi rekonstrukciója térinformatikai módszerekkel
Geológia Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal. A Balatoni-medence a Dunántúli-középhegység délkeleti előterében húzódó, északkelet–délnyugati irányú süllyedéksorozat része. A tó medre térben és időben szakaszos süllyedés eredményeként kialakult poligenetikus medence. bélyeg|250px|bal|A Tihanyi-félsziget földtani térképe, Lóczy Lajos geográfus „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei” című művéből (1896)
A pleisztocén első felében a Bakonyból kifutó vízfolyások a Dráva-süllyedék, majd később a Felső-Kapos–Kalocsai-süllyedék felé tartva a Balatoni-medence keleti felében meridionális völgyeket és hátakat hoztak létre, míg a medence nyugati fele a belső-somogyi hordalékkúp része volt. A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú időn keresztül sokkal magasabb vízállása volt, mint ma. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos „kecskeköröm” formát, ezeket a megkövesedett kagyló maradványokat ismerjük manapság a legendákban is szereplő balatoni kecskeköröm néven.Kecskeköröm, tihany-info.hu A középpleisztocén végén alakult ki a balatoni elősüllyedék, majd a riss/würm interglaciális során a második süllyedési szakaszban zökkent le a Balatoni-medence. Ez a medence a Bakonyból érkező vizek és a somogyi vízfolyások északi szakaszainak erózióbázisa volt. Összefüggő tófelület azonban ekkor még nem jött létre, az egyes részmedencéket a somogyi meridionális hátak folytatásának tekinthető földnyelvek választották el egymástól. A harmadik süllyedési szakasz a würm elejére tehető, illetve ekkor csatlakozott az eredetileg a Kisalföld felé futó Zala isA Zala folyó lefejezése, mtafki.hu a kialakult medencébe. A plusz vízhozam, a periglaciális időszak lecsökkent párolgási intenzitása, valamint a földnyelvek pusztulása eredményeként létrejött az egységes víztükör. Ezt a transzgressziót újabb süllyedés követte, majd az éghajlat csapadékosabbá válásával (± 660) évvel ezelőtt kialakult a Balaton mindenkori legnagyobb vízállása (112–114 méter). A würm végétől a Sió-völgy felé megnyíló időszakos lefolyás miatt regressziók és transzgressziók váltották egymást. A tó vízszintjének visszahúzódásakor a partok magasabb részei pusztultak, és a tó irányában jelentős anyagáttelepítés történt. A tó hullámmozgása ekkor hozta létre a partokat kiegyenesítő, berkeket is elgátoló turzásrendszereket. A holocén eleji magas vízállás abráziójának köszönhető az az 5–10 méter magas meredek perem, amely megtalálható a Balatoni-Riviéra, a Keszthelyi-fennsík lábánál, a somogyi meridionális hátak előterében, vagy a Balaton keleti partjainál (kenesei, akarattyai, világosi magaspart stb.). A holocén eleji süllyedések eredményeként alakult ki az a legfiatalabb vetődés, amelynek mentén a tómeder (tófenék) besüllyedt. A törésvonal északon a jelenlegi part mentén fut, délen viszont több száz méterrel beljebb húzódik.A Zala folyó lefejezéseA Velencei-hegység és a Balatonfő földtana
A környező vulkanikus maradványok – többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok, a hévízi hőforrások, a gulácsi, csopaki és füredi savanyúvíz-forrás – egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei. A Bakony–Balaton Geopark 3244 km2-es a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét.Bakony–Balaton Geopark, geopark.hu A geopark területén az iharkúti bauxitbányában, a talajszinttől mintegy 7 méteres mélységben,Kutatástörténet, magyardinoszaurusz.hu egy homokkőpadból kerültek elő az első dinoszaurusz testfosszíliák, egy Magyarországon egyedülálló csonttemetőből. Kiderült, miért pusztultak el a bakonyi dinoszauruszok, origo.huDinoszaurusz leletek Magyarországon, nyílt napok és szervezett kirándulás szállással Iharkútra , programturizmus.hu
Vízrajz és vízgazdálkodás A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt „cserélődik ki”. Vízgyűjtő területe , fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Ilyenek például a Lovasi-séd, az Aszófői-séd, az Örvényesi-séd, Ábrahámhegynél a Burnót-patak, az Eger-patak, Szigligetnél a Kétöles-patak vagy Balatonederics előtt a Lesence-patak. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik. Az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálata során azt állapították meg a kutatók, hogy az 1970-es évektől kezdődően nagyobb számmal fordulnak elő az átlagosnál szárazabb évek a tó vízgyűjtő területén. bélyeg|332x332px|A Sió zsilipje Siófoknál 2009-ben.A Balaton vizét a Sió vezeti le a Dunába
A Balaton vízállásai és vízszintingadozásai 1863-tól, a Siófoki-zsilip és vízmérce üzembe helyezésétől ismertek. A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át 292-ben, amikor zsilipet építtetett. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század végén működött Déli Vaspályatársaság Buda-Nagykanizsa vasútvonalának építésekor, a déli part vonalában 1858-1861 között kiépült vasúti pálya miatt kialakult, jelentős vízszintcsökkentés határozta meg. Az alacsonyabb vízszint miatt beépíthetővé és megművelhetővé vált a Déli-part környezete az addig - a Nagy-Berekhez hasonlóan - elmocsarasodott területeken is. A beavatkozás következtében 1863-tól pedig a Balatont a Dunával összekötő hajóút kialakítása.